Meg kell szüntetni a bérszakadékot hazánkban

Az idei nemzetközi nőnap alkalmából 26 cég és önkormányzat vállalta: bátran szembenéz a nemek közötti munkaerő-piaci egyenlőtlenség egyik fő jelenségével, a férfiak és nők közötti bérkülönbséggel, és megteszi az első lépést a felszámolására. A szervezetek összesen több mint 50 ezer embert foglalkoztatnak, akik ennek a lépésnek köszönhetően átláthatóbb körülmények között végezhetik majd a munkájukat. (A nyitó képen: német nők tüntetnek a Bandenburgi Kapunál: egyenlő munkáért egyenlő bért követeltek már 2014-ben is…Kép: dpa)

Az Amnesty International Magyarország 2020. március 8-án indította el Egy Lépéssel Közelebb kampányát, amelyben arra kértük a cégeket és önkormányzatokat, hogy az idei Nőnapon hozzák nyilvánosságra a nemek közötti bérkülönbséggel kapcsolatos adataikat, mert ezzel nemcsak szélesebb körű láthatóságot biztosítanak a problémának, de másokat is transzparenciára és cselekvésre ösztönözhetnek.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy számos olyan cég, önkormányzat és szakszervezet van Magyarországon, amely az első kérésre azonnal igent mondott a megkeresésünkre. Kisebb és nagyobb munkáltatók kötelezték el magukat az ügy mellett, mert megértették, hogy a változásra van szükség, és ennek a változásnak ők a motorjai. Minden szervezet felelősséggel tartozik a saját munkavállalóinak, de az egész társadalomnak is. Ezek a szervezetek jó példát mutatnak, és ezt nagyon köszönjük nekik” – mondta Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkatársa.

„A probléma megoldásának első lépése a nemenkénti és munkatípusonkénti összesített béradatok átláthatóvá tétele. Pontos adatok és transzparencia nélkül lehetetlen bármilyen stratégiát kidolgozni az bérszakadék megszüntetésére. Magyarországon a fizetés körüli titkolózások miatt sokan nem is tudják, ha kevesebbet vagy többet keresnek az azonos pozícióban lévő ellenkező nemű munkatársuknál.”

„Fontos, hogy minél több cég és önkormányzat kövesse a csatlakozó szervezetek példáját, ezért folyamatosan várjuk további cégek és önkormányzatok csatlakozását. A következő lépés, hogy olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely növeli a munkavállalók számára az átláthatóságot, a munkáltatókat pedig arra kötelezi, hogy érdemi lépéseket tegyenek a nemek közötti bérszakadék fokozatos felszámolására.

A csatlakozó szervezetek: UX studio, Budapesti Közlekedési Vállalat, Budapesti Közlekedési Központ, Netpincér, IKEA, Spar Magyarország, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Magyar Szakszervezetek Szövetségének Nőtagozata, Oláh és Társa Kft., Magyar Telekom Nyrt., Vodafone Magyarország Zrt., II., III., IV., VI. VII., X., XI., XIV., XV., XVIII. kerületi önkormányzatok, Budapest Főváros, Pécs, Szeged és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a nők férfiakhoz mért jövedelemhátránya 12 százalék volt 2018-ban, ha az átlagos bruttó órabéreket nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal nem az órabéreket, hanem a havi bruttó átlagkeresetet veszi alapul, így az ő adataik szerint a nemek közötti bérszakadék Magyarországon a teljes időben foglalkoztattak körében ennél sokkal magasabb volt 2019-ben: a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy a férfiak havi bruttó átlagkeresete ötödével haladta meg a nőkét.

Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk. A nők és férfiak bére közötti különbségek az életkor haladtával egyre növekednek, ami látványos nyugdíjszakadékhoz is vezet. A helyzet tarthatatlanságát érzékelteti, hogy egy kutatás szerint, ha ebben a tempóban haladunk tovább, akkor Magyarországon 2102 körül számíthatunk a bérszakadék megszűnésére.

A nemek közötti bérszakadék hátterében számos tényező áll. Az oktatási és munkaerőpiaci szegregáció eredményeképpen a nők által gyakrabban végzett munkák jellemzően kevesebb jövedelemmel járnak, az üvegplafon jelenség (egy megfelelő képességekkel és képzettséggel rendelkező női munkavállaló csak egy bizonyos szintig tud csak előrelépni a munkahelyén) következtében pedig a nők aránya a magasabb pozíciókban drasztikusan csökken.

A bérszakadékot a munka–magánélet egyensúlya is befolyásolja, hiszen a nők többsége jóval gyakrabban lát el fizetetlen gondozási feladatokat, ami ahhoz vezet, hogy nagyobb arányban hagyják el munkahelyüket vagy dolgoznak részmunkaidőben.