Megrekedtek a magas árak, alig lehet alkudni


A drasztikus fővárosi áremelkedés miatt úgy megnőtt a kereslet az olcsónak tartott ingatlanok iránt, hogy csökkent az alku lehetősége – összegezte a legfrissebb piaci fejleményeket az Otthon Centrum. Országosan is hasonló folyamat játszódott le; legföljebb a használt családi házak esetében lehet a tavalyinál többet alkudni.

Az idei első negyedévben a használt házak teljes árengedményének országos átlagértéke 8,7 százalék volt, míg a téglalakások árából 4,9, a panelekéből 4,1 százalékot engedtek az eladók. A házak esetében kismértékű emelkedés tapasztalt az Otthon Centrum a tavalyi 8,2 százalékhoz képest. A lakásoknál viszont az elérhető árengedmény mértéke tovább csökkent. A téglalakások esetében a tavalyi átlagnál 2 százalékkal, a panelek esetében 1,6 százalékkal volt alacsonyabb az alku aránya az év első negyedében. A legkisebb alku (4,1%) a panellakásoknál tapasztalható. Oka: ez a kategória a legolcsóbb, így a nagy többség számára elérhető lakástípus. A teljes árengedmény mértéke legutóbb 2008-ban volt ennél alacsonyabb.


Az alku területi eloszlása is árulkodó: Budapesten, valamint a régióközpontokban kicsivel az átlag alatt (3-3,5 százalék), a megyei jogú városokban, ahol a lakásárak eleve mérsékeltebbek 5,6 százalék körül alakult a kialkudható árengedmény. A kisebb városokban azonban átlag feletti alkuengedmény jellemezte az év első három hónapját.


Szakértők szerint a fővárosban végbement drasztikus áremelkedés csökkenti az alku esélyét, mert a magas árak miatt egyre többen fordulnak az olcsóbb lakástípusok felé, és ez pörgeti az ingatlanpiacot. A nagy többséghez mérten viszonylag olcsó ingatlanok – például a panelek – töltik a legkevesebb időt a piacon.

A téglalakásoknál tapasztalt 4,9 százalékos árengedmény ugyancsak 14 évvel ezelőtti állapotot idéz, az alku mértéke legutóbb 2008-ban volt ennél alacsonyabb. A legkisebb, 3,3 százalékos árengedményt a hat régióközpontban mérte az Otthon Centrum. Budán 4,1 százalék, a külső pesti kerületekben és a megyei jogú városokban az átlaggal megegyező érték (4,9 százalék) jellemezte az elért árengedmény nagyságát. A főváros belső kerületeiben 5,5 százalékos alku nem számít meglepetésnek. Ott a legdrágábbak a lakások, azonban a pandémia hatásai és a megváltozott munkakörülmények, az otthoni munkavégzés térnyerése miatt egyre többen részesítik előnyben a külső, zöld városrészeket. A kisvárosokban viszont a kereslet hiánya miatt magasabb az alku mértéke, ott akár 5-6,5 százalékot is elérhető a vevő javára.

A használt házak esetében a 8,7 százalékos árengedmény viszont már emelkedést mutat a tavalyihoz képest. A változás százalékban kifejezve azonban ott a legkisebb (+0,5), ezért ebből nem érdemes messzemenő következtetést levonni. A legkisebb árengedmény a megyei jogú városokban és a külső pesti kerületekben volt: 7,4 százalék; ettől nem sokkal maradt el a Pest megye 7,7 százalékkal.

A hat régióközpontban viszont 1 százalékkal nőtt és 8,6 százalékra emelkedett az árengedmény mértéke. A kis városokra és községekre 10 százalék körüli érték a jellemző, ami elsősorban kereslethiányról árulkodik. Azonban mégsem ott, hanem a budai kerületekben lett a legmagasabb az árengedmény mértéke 11,1 százalékkal. De ez sem számít nagy meglepetésnek, hiszen a régiókat és ingatlantípusokat összevetve ott szembesülnek a vevők a legmagasabb átlagárakkal, vagyis van miből alkudni.

A szerződéskötési árengedmény mértéke a használt házaknál átlag 5,9 százalék volt, a paneleknél 3,7 százalék, a téglalakásoknál 2,7 százalék. Ezek az értékek azt jelentik, hogy az eladók komoly érdeklődő esetén szívesebben engednek a hirdetéskor meghatározott árból, amikor már a valódi vevővel tárgyalnak.

A panellakások esetében az árengedmény döntő részét szerződéskötéskor érik el a vevők, de a házaknál is ez a tendencia, az árengedmény kétharmadát ekkor harcolják ki az új tulajdonosok. Érdekes, hogy a téglalakások esetében ez az arány már majdnem fele-fele.