A véletlennek köszönhetően éppen Őfelsége II. Erzsébet 95. születésnapján került sor a Friedrich Ebert Alapítvány, a Jelen hetilap és a Political Capital közös szervezésű beszélgetésére, amely a „Külön utakon? Merre tart az EU és az Egyesült Királyság a brexitet követően?” címet kapta.
Krekó Péter rövid bevezetője után Wolford Zsófia ismertette a Political Capital tanulmányát. Az elemző szerint a jövőben felgyorsul az a folyamat, hogy az Egyesült Királyság gazdasági együttműködése az Európai Unión kívüli, főként az ázsiai és közel-keleti régióban fekvő országokkal növekszik, így arányaiban az EU-val való kereskedelem csökken, de belátható időn belül még mindig meghatározó fontosságú marad.
Ezzel párhuzamosan az unióban Német- és Franciaország szerepe még inkább meghatározóvá válik, noha ezt a közeli jövőben a mindkét ország vezetését érintő választások árnyalhatják. Az uniós országok integrációja várhatóan tovább mélyül, habár ezt a folyamatot sok tényező befolyásolhatja.
A Kaló Máté, a Jelen munkatársa által vezetett beszélgetés első hozzászólója, Susi Dennison, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR), az Európa-program vezetője elsősorban azt emelte ki, hogy a brexit és a covid-járvány nagyjából egybeesett, így ma még nehéz mérleget vonni az Egyesült Királyság távozásának hatásairól. Mindkét ok miatt ma olyan átmeneti időszakot élünk, amelyből még nem látható pontosan, merre indulhatunk majd tovább. Fontosnak tartotta, hogy rámutasson: a covid-járvány – gazdasági és egyéb fejleményei okán – felszínre hozott feszültségeket a nemzeti kormányok és a brüsszeli központ között, amelyeknek elsimítása nem lesz egyszerű feladat.
Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete és Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is azon a véleményen volt, hogy noha a „hard brexit” a britek kiválását hozta az Európai Unióból, ám olyan sok a közös érték és érdek, és annyira összeköt valamennyiünket az európai kultúra is, hogy jó szomszédonként ezután is együtt fogunk működni egymással.
A védelem tekintetében a kihívások azonosak, elsősorban Oroszországot és Kínát illetően, és az erre adott válaszoknak is összehangoltnak kell lenniük. Katonai területen a NATO-ban továbbra is közösen működünk, és az élet számos más területén (gazdaság, kultúra, egészségügy, környezetvédelem stb.) szintén egymásra vagyunk utalva.
Újságírói kérdésre a nagykövet annak a véleményének adott hangot, hogy az USA mindig a saját érdekeit tartja elsősorban szem előtt, így – habár a jelenlegi, Biden-vezette adminisztráció sokkal kiszámíthatóbb, mint az elődje volt – különösebb hangsúly-eltolódásokat nem kell várni az USA, az EU és Nagy-Britannia együttműködésében, azaz az eddigi keretek között, és nagyjából a megszokott módokon működik majd tovább.
Egy másik kérdésre a nagykövet azt a választ adta, hogy a nehézségek ellenére is az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti vámhatár remekül funkcionál, de korántsem tökéletesen, így az EU és Nagy-Britannia ezzel megbízott szakembereinek és politikusainak az eddigi tapasztalatok alapján célszerű lesz tárgyalnia arról, hogy miként lehetne optimalizálni a működését.
