A mérsékeltek megerősödésével megnyílhat a terep a politikai közép előtt

A közösségi háló az információk demokratikus terjesztése helyett a szélsőségesek hangját erősítette fel, és elmosta a különbséget tények és álhírek között.  A szabad piacba vetett bizalom megingott. Jobb- és baloldali politikusok egymással vetélkednek, hogy melyikük tud a legkeményebben nyilatkozni a bevándorlásról. A nyugati országok befelé fordulnak, félelmükben sokan vissza akarják tekerni az órákat.

De pont ezért jutnak lehetőséghez a mérsékelt erők. A populista felkelés mögött ugyanis nem a radikalizmus, hanem a biztonság igénye húzódik meg. Ennélfogva a középnek meg kell találnia a maga politikáját, ahelyett, hogy a régi gazdasági mantrát ismételgetné. Foglalkoznia kell a populisták által megszállt igazi kérdésekkel, így a növekvő jóléti egyenlőtlenségekkel és azzal az érzéssel, hogy a szupergazdag elit a törvények felett áll. A kommentár Lampedusát idézi, amikor azt mondja, sok mindennek meg kell változnia, hogy a dolgok ugyanolyanok maradjanak. De a centristák még a demagógok és önkényurak éve után is erősebbek, mint ahogy gondolják.   

Esettanulmánynak nevezi a The Washington Post Lengyelországot, amely jól mutatja, hogy mi történik, ha populisták kerülnek hatalomra. A varsói kormány egy év elteltével azt hirdeti, hogy leszámolt a korrupcióval és visszaadta istent és a hazát a népnek. Az ellenoldal ezzel szemben „a Sötétség új korának” eljövetelét látja, amely egyúttal előhírnök, mivel Trump hamarosan beköltözik a Fehér Házba és így a populizmus felforgatja a nyugati társadalmakat. Lengyelország pedig a szemükben szürreális és elszigetelt hellyé változott, ahol az állami összeesküvés-elmélet és propaganda foglalkoztatja az embereket, miközben pusztul a demokrácia. A Jog és Igazságosság hazájában az értelmiség-ellenesség a menő. Tudósok meg vannak döbbenve a tervezett tanterven, amely félre tenné a fejlődéselméletet és a klímaváltozást, ellenben növelné a hazafias szellemű történelemórák számát. De a liberálisok számára mégis az a legmegrázóbb, hogy a kormánypárt – 36%-kal – még mindig magasan vezeti a népszerűségi listát.

A hatalom a szociálisan konzervatív felfogást és a nacionalizmust a populista gazdaságpolitikával vegyíti. A másik oldal úgy véli, hogy ez az irányvonal megdobja az államadósságot, viszont évekre bebetonozhatja a PiS uralmát. A hivatalos propaganda a közmédia útján minden eddiginél hatékonyabban jut el a lakossághoz. A kormány közben  igyekszik megnyirbálni az alkotmánybíróság jogkörét és lépéseket tesz a tüntetési jog korlátozására.

Kaczynski valósággal hipnotizálja a lengyeleket, sokan el vannak bűvölve a nemzeti-konzervatív kormánytól, vagyis a misszionárius vezető még sokáig bütykölhet a társadalom átalakításán, igazi ellenállás nem várható – állapítja meg a Die Welt. Persze, idővel felébrednek majd a szabadságszerető emberek és azt kérdezik, miként lehetséges, hogy országuk is része lett annak a tekintélyelvű mozgalomnak, amely Magyarországtól Törökországig, Trump Amerikájától a kilépéspárti britekig terjed.

Ám egyelőre alszanak. És éppen emiatt ne legyen félreértés: a sajtószabadság ügyében bejelentett hivatalos visszakozz ellenére egyhamar nem sok minden fog megváltozni a Visztula partján. Főként a fiatalabbak közönyösek a politikával szemben. Amíg jól élnek, addig meg sem mukkannak. Viszont akik leszakadtak, azok már a Jog és Igazságosságra voksoltak. Így még messze van, amikor a lengyeleknek elegük lesz az autoriter fordulatból.  

Egy szakértő azt mondja, korai temetni a liberalizmust, de annak a túlélés végett meg kell újítania szociális hagyományait – öszegez a Financial Times. Nick Pierce, aki közpolitikát oktat a tekintélyes Bath-i Egyetemen, nem vitatja, hogy a liberális politika visszavonulóban van, a nacionalizmus illiberális formát öltött. Immár tekintélyelvű, konzervatív nacionalisták kormányoznak a világ jó részén, beleértve egy sor kelet-európai államot. Ezzel együtt nem lesz könnyű eltüntetni a színről a liberális demokráciát, noha az mostanság arra szűkítette mondandóját, hogy puhábbá kell tenni a közkiadások visszafogását a tömegek számára, illetve korlátok közé kell szorítani a jobboldali euro-szkepticizmust. Ám legalább annyira meg kell szabadítani az ideológiai irányzatot barátaitól, mint az ellenségeitől, ha azt akarjuk, hogy újból virágozzék. Az utóbbi időben ugyanis a liberális politikai filozófia távol sodródott az életkörülmények javításáért folyó mindennapi harcoktól. A szociális hagyományokat kisajátította a jobboldal.

Ebből a helyzetből nem lesz könnyű kilábalni. Kelet-Európában az utóvédharc a demokratikus és alkotmányos jogok védelmében folyik – Lengyelországtól Magyarországig. Amerikában Trump alatt a liberálisok a legjobb esetben is csak tartani tudják állásaikat az alkotmányos normák elleni támadások közepette, miközben a környezet lepusztul és a hatalom beletipor a kisebbségek jogaiba. De a harc sehová sem vezet, ha kimerül a tiltakozásban. Fel kell támasztani a szövetséget a munkássággal és számot kell vetni azzal, hogy az emberek munkát, emberi lakáskörülményeket, valamint társadalmi tekintélyt akarnak. Meg kell szólítani azokat is, akik nem a kozmopolita nagyvárosokban laknak. A liberalizmus ellenálló, képes alkalmazkodni, szóval hiba volna máris végső búcsút venni tőle.

A svájci Neue Zürcher Zeitung úgy véli, hogy jövőre is a menekültkérdés, valamint a brit kilépés határozza meg az unió mindennapjait. Az idén a migráció ügyében az áttörés nem Brüsszelben, hanem Bécsben született meg, ahol a részvevők, köztük Magyarország elhatározták a balkáni útvonal teljes lezárását. Viszont az EU egész évben küszködött a nemzeti-konzervatív lengyel kormánnyal, és nincs kizárva, hogy a végén felfüggesztik Varsó tagsági jogait. De a legnagyobb megrázkódtatást a Brexit okozta a közösség számára. És továbbra sem lehet tudni, hogy a britek miként képzelik el a kiválást. Ami az egyéb kilátásokat illeti, bármikor ismét élesen felvetődhet a menekültprobléma, mivel bizonytalan a törökökkel kötött megállapodás. Az sem tudható, mikor kerülnek ismét napirendre az euróövezet bajai.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzése úgy értékeli, hogy hamarosan vége a nyugati egyetértésnek Moszkva ügyében, ám ez nehéz döntés elé állítja majd Berlint, ugyanakkor felébreszti a Német- és Oroszország között lévő államok félelmeit. Ha a holland parlament nem meri megszavazni az EU társulási szerződését Ukrajnával, az legalább akkora győzelem lesz Putyin számára, mint az, hogy manipulálta az amerikai választásokat. Egyúttal jelzés, hogy 25 évvel a Szovjetunió összeomlása után Európa ismét életbe lépteti a Brezsnyev-doktrinát, vagyis hogy csupán korlátozott szuverenitást élvezhetnek az oroszokkal határos államok. Zavaró tényező, hogy Trump leendő külügyminisztere máris sürgette a szankciók eltörlését, de az olaszok, magyarok és szlovákok csupán morogva mentek bele a megtorló intézkedések meghosszabbításába. Viszont Fillon, a francia elnöki szék várományosa nagy csodálója Oroszországnak. Szóval, nem elképzelhetetlen, hogy a nagyok megint felosztják Európát, mint egykor Jaltában. Akkor pedig igencsak kérdéses, hogy Ukrajna egymagában képes lesz-e ellenállni az orosz nyomulásnak? És mi történik a lettekkel, észtekkel, lengyelekkel? Továbbá a németek képesek lennének-e visszautasítani Moszkva ajánlatát, nem úgy, mint a Molotov–Ribbentrop-paktumnál. És ha igen, mire mennének egymaguk, legfeljebb a baltikakkal és Lengyelországgal az oldalukon?  

Belgrádban és a magyar határ mentén mintegy hétezer menekült alszik a hajléktalanként a fagypont alatti hőmérsékletben – teszi nyilvánossá az ENSZ illetékes szervezetének közlését a The New York Times/Reuters. A szerb szociális miniszter úgy reagált, hogy országa aggódik, mivel a válság nem csitul és bizonyos dolgokat nem tudnak befolyásolni a szerb hatóságok.  A fővárosban, ahol éjjelente mínusz 6 fokot mérnek, de nappal sem emelkedik a hőmérséklet nulla fok fölé, nagyjából ezren éjszakáznak a pályaudvar közelében, egy elhagyatott áruházban. Sokuknak még takarójuk sincs. Hogy némi meleg legyen, vasúti talpfákat égetnek, emiatt azután nagy a füst. Kapnak némi ételt jótékonysági szervezetektől, de nem jut mindenkinek. Egyikük azt mondta, hogy jelenleg még embercsempészek segítségével sem könnyű bejutni Magyarországra, bár lyukakat vágnak a szögesdrótba. Szerbiában, ahová mind több migráns érkezik Bulgáriából, nagyjából 35 ezren vesztegelnek az alkalomra várva.   

Az osztrák zöldek az ország biztonsága elleni támadásnak tekintik Magyarország atomenergia-politikáját – írja a Die Presse. Azt sürgetik, hogy Ausztria gyakoroljon nyomást, mivel a magyar országgyűlés jó két hete olyan törvénymódosítást hagyott jóvá, amely lehetővé teszi, hogy az Orbán-kabinet a nukleáris létesítmények, illetve hulladéktárolók esetében eltérjen a hivatalos előírásoktól. Márpedig ezzel ténylegesen megfosztja jogaitól a felügyeleti hatóságot, ily módon pedig veszedelmes precedens keletkezhet az unióban. Az osztrák környezetvédők úgy gondolják, hogy az EU szemet huny a bővítés körüli visszásságok ügyében, abban szerepet játszott Oettinger német uniós biztos nagy vihart kavart májusi, budapesti útja. Ugyancsak kifogásolják, hogy versenytorzító a finanszírozás.