A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.
A második legnagyobb magyar kereskedelmi tévét, a TV2-t is magában foglaló, veszteségesen működő MTM-SBS Zrt. vállalatcsoport értékesítését már korábban is fontolgatta német tulajdonosa, a ProSiebenSat.1 cégcsoport, mely meg akart válni kelet-európai cégeitől. Végül 2013. december 23-án jelentették be, hogy a SuperTV2, FEM3, PRO4 kábelcsatornákat is portfóliójában tudó MTM-SBS-t annak minden eszközével Simon Zsolt TV2-vezérigazgató és Yvonne Dederick gazdasági igazgató cégei megvásárolták.
Az ellenzék olvasatában Fidesz-közeli háttéremberek álltak a fedezetlen tranzakció mögött, amit az új tulajdonosok a TV2-höz érkező állami hirdetési bevételekből akarnak fedezni. Simon és Dederick deklaráltan kellő magántőke nélkül vette át a vállalat 100 százalékos részvénycsomagját. Ez szintén azt a teóriát erősíti, hogy a TV2 valóban kormányhoz közeli befektetők érdekeltségébe került.
A TV2 közleményt adott ki, amely szerint, „a ProSiebenSat.1 olyan eladói hitelkonstrukcióban adta el a céget, amely alapján a vevők az eladási árat a szerződésben meghatározott bizonyos idő alatt törlesztik. Korábban Nyerges Zsolt cégét, az Infocentert emlegették, mint ami kitartóan próbálkozik egy országos kereskedelmi csatorna felvásárlásával.
A TV2 története 2015 szeptemberében folytatódott, amikor Andy Vajna cége, a Magyar Broadcasting Co. Kft. bejelentette, hogy megvette a csatornacsaládot Yvonne Dederick és Simon Zsolt cégvezetőktől. Két órával később Fonyó Károly – Simicska Lajos üzlettársa – cége, a Megapolis Média jelezte: ők már kedden éltek opciós jogukkal, és övék a tévé. A csatorna később kiadott egy közleményt, amelyben azt állították: a Megapolis opciós joga annak a kölcsönnek volt a biztosítéka, amit Yvonne Dederick és Simon Zsolt, a TV2 vezetői egy szintén Simicska-közeli forrásból vettek fel, hogy megvásárolhassák a TV2-t a korábbi, német tulajdonosoktól. Azt írják, hogy ennek a kölcsönnek a felét a közlemény szerint rövid időn belül visszafizették, a másik felét viszont állítólag egy szóbeli megállapodás alapján egyelőre nem kellett kifizetniük, és a kölcsönt nyújtó nem is kérte az utóbbi időben a pénz visszafizetését.
Mindez azt látszik bizonyítani, hogy már a 2013-i tulajdonoscserénél Simicskáék voltak a háttérben.
A csatorna sorsa 2016 januárjában eldőlt, amikor a cégbíróság Andy Vajnát jegyezte be a TV2-t üzemeltető cég tulajdonosának. Az egykori Népszabadság értesülései szerint Andy Vajnának az Eximbank és az OTP adott kölcsönt a csatorna megvásárlásához. Az EXIM-es hitel feltételei nem ismerhetők meg, mert a bank és az azt irányító külügyminisztérium szerint a hitelt piaci alapon nyújtották, az nem közpénz. Andy Vajna Tv2 Kft.-jéhez nagyjából hússzor annyi állami hirdetési pénz kerülhetett, mint a vele nagyjából összevethető RTL- csoporthoz.
https://index.hu/kultur/media/2015/10/15/fonyo_karoly_ugy_adtak_el_a_tv2- t_hogy_nem_volt_az_ovek/
http://nol.hu/belfold/vajna-kedveert-mar-villlamgyors-volt-a-cegbirosag- 1583387
Fauszt Zoltán cégeinek állami megbízásai
Milliárdos oktatási informatikai megbízásokat nyertek el Fauszt Zoltán cégei. Palkovics László oktatási államtitkár 14 éven keresztül az üzlettársa volt Fausztnak. Palkovics úgy reagált, az államtitkárságának nem volt köze a pályázatokhoz. Hadházy Ákos (LMP) gyűjtése alapján Fauszt cégei 4800 millió forint értékben nyertek el munkákat 2011 óta. A hazai egyetemek által használt, kizárólagossá vált adminisztrációs és oktatási rendszer, a Neptun sokat hozott a cégnek.
A rendszer bevezetése a közoktatásba vitatott körülmények között zajlott. A közoktatási „piacon” már több olyan rendszer is létezett, melynél a – sajátos közbeszerzési kiírásánál fő indokként megjelölt – licencjognak minimális a jelentősége, hiszen részben vagy egészben nyílt forráskódúak, nincsenek levédve. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) háttérintézménye, az időközben az Oktatási Hivatalba beolvadt Educatio Kft. 2015. október 17-én kötött szerződést a Neptun birtokosával, az SDA Informatikai Zrt.-vel a szoftver átalakítására, köznevelési intézményekre való rászabására, amiért végül 940 millió forintot számlázott. Az állam 2015 július-augusztusában lebonyolított ugyan egy közbeszerzést, de arról egyedül ez a cég értesült. Történt mindez annak ellenére, hogy az Educatióban 2015-ben készült összehasonlító elemzés meg is jegyezte: az egyik szoftver, az @Napló kiválóan működik, és a közbeszerzés lebonyolítása idején még ingyen állt a köznevelési intézmények rendelkezésére. A piaci szereplők szerint éppen ezért célszerű lett volna versenyeztetni a közbeszerzésen, hogy leverjék az árat.
A részvénytársaságból időközben kivált eKréta Informatikai Zrt., amelynek Szabó Balázs, az EMMI korábbi miniszteri biztosa lett a vezérigazgatója. Az SDA és az eKréta mögött álló RC Invest Zrt. egyik részvényese – az egyébként nagyon rossz anyagi körülmények között élő zenész –, Farkas Mihály nyomtalanul eltűnt. Fauszt tagadta, hogy a zenész a strómanja lett volna, vagy bármit tudna is a hollétéről. Farkas tulajdonjogát időközben törölték a cégbíróságon.
A bevezetett KRÉTA-rendszerrel nem elégedettek a közoktatás szereplői. Fauszt cégei más közpénzes munkákat is elnyertek: közel 1000 millió forintért rendelt meg netes tananyagokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2013-ban és 2015-ben is: egyszer 425 millió, másodszor 500 millió forintot fizettek KRESZ-tananyagokért. Az NKH tárgyalásos közbeszerzésein más nem is indult, csak a végül nyertes két cég: az E-Educatio Zrt. és a Max & Future Kft. Mindkettő közvetve Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik. Mintegy ezermillió forintért, a szintén Fauszthoz köthető SDA DMS Zrt. terjeszthette ki Budapest Főváros Kormányhivatalának elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszerét uniós pénzből, majd 2018 februárjában újabb kétezermilllióért dolgozhattak a projekten.http://hvg.hu/itthon/20150807_Emmi_Neptun_kozoktatas_840_milliohttps://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szarnyal_a_kozbeszerzeseken_a_halottzenesz cege.636821.html