(Írta: Bence Rácz K.) Az éves kazanyi BRICS-csúcs mérlege kettős: Oroszország politikai erődemonstrációként próbálta bizonyítani, hogy nem elszigetelődő globális hatalom. A találkozó lehetőséget adott volna arra, hogy gazdasági kérdésekről egyeztessenek a régi és új tagállamok, az esemény diplomáciai aktus maradt.
A héten tartotta 16. csúcstalálkozóját a BRICS Kazanyban. Az Oroszország-rendezte tanácskozás egyfelől szimbolikus másfelől gazdaságstratégiai jelentőségű diplomáciai aktus volt. A nagyszámban résztvevő és világviszonylatban egyre fontosabb fejlődő ország meghívásával Oroszország mint házigazda elnemszigeteltségét igyekezett hangsúlyozni. Bár teljeskörű erődemonstrációra törekedett, az elemzők és a sajtó úgy véli, a tanácskozás valójában inkább volt diplomáciai jelentőségű mint tartalmas gazdaságszakmai találkozó.
Az öt alapító mellett (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) négy 2024-ben csatlakozott állam (Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek) képviselői is jelen voltak.
Felemás célok, ellentétes érdekek
A Washington Post szerint az egyik fontos oka, hogy az egyeztetés csak félig volt sikeres, hogy a BRICS-tagállamok között ellentétek feszülnek között alapvető kérdésekben. Például abban, hogy mit gondolnak magáról a szövetségről: míg Oroszország és Kína a szervezet politikai jelentőségét igyekszik növelni, India és Brazília sokkal inkább a gazdasági együttműködést helyezné előtérbe.
Oroszország az ukrajnai invázió közepette széleskörű nyugati szankciók súlyát viseli. A találkozó során ezen felülkerekedve végig azt próbálta hangsúlyozni, hogy Moszkva valójában nincs elszigetelve. Politikai céljainak hangsúlyozásában Putyin Kínában kellemes szövetségesre talált. Hszi Csin-ping kínai vezető, aki szintén gyakran hirdeti a nyugati „hegemónia” pekingi koordinációjú alternatíváját, nemzetének Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatait üdvözölte.
Ezzel szembemenve jelentette ki Narendra Modi indiai miniszterelnök, hogy országa “a párbeszédet és a diplomáciát támogatja, nem a háborút!”. A brazil elnök kiállt emellett a törekvés mellett és új gazdasági együttműködés javaslataival igyekezte konstruktív irányba terelni a találkozót: új fizetési módok bevezetését sürgette.
„Nem arról van szó, hogy lecseréljük a valutáinkat, de azon kell dolgoznunk, hogy az általunk megcélzott többpólusú világrend eszményét a globális pénzügyi rendszer is tükrözze” – hangsúlyozta Lula da Silva videokonferencia-hívásban, miután múlt heti fejsérülése miatt le kellett mondania oroszországi útját.
„Számunkra az Egyesült Államok messze a legfontosabb partner a jövőbeli növekedésünk, és a legmodernebb technológiákhoz való hozzáférhetőség szempontjából. Ezért nem akarjuk, hogy a BRICS a Nyugattal való konfliktus középpontjába kerüljön a gazdaságpolitikai frontokon.” – mondta a Washington Postnak Kanwal Sibal, India volt külügyminisztere és volt moszkvai nagykövet.
Bár a BRICS egyelőre távol áll attól, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) gazdasági kihívója legyen, vagy hogy az amerikai dollár dominanciáját megrengesse, a szövetség jelentősége a 2024 eleji csatlakozási hullámot követően egyre növekszik. A mostani volt az új tagok első csúcstalálkozója.
A találkozó záróközleménye kevés részletet tartalmazott arra vonatkozóan, hogy milyen új fizetési és kereskedelmi mechanizmusokat hozna létre a szövetség annak érdekében, hogy a nyugati dominanciájú gazdasági intézményeket és jogi kereteket – így az Oroszország elleni szankciókat is – megkerüljék.
A csúcstalálkozó tehát kevésbé a gazdasági szempontokat érvényesítő szakmai egyeztetések miatt volt fontos. Valójában a diplomáciai kapcsolatok erősítése az, ami miatt az idei BRICS-meeting jelentős eseményévé válik az évnek.
Jelen volt Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és Recep Tayyip Erdogan, török elnök is. Az előbbi jelenléte az orosz-ukrán háború eseményei miatt kulcsfontosságú. Ha valós tárgyalási helyzetre nem is nyílt alkalom, a politikus részvétele a NATO és a BRICS együttműködését sejteti. Erre ad okot Törökország mint NATO-tagállam részvétele is. Ám függetlenül a NATO-tagságtól a török elnök nagyon érdeklődő volt a BRICS-csoport kapcsán: visszafogottan csatlakozási szándékát is kifejezte.
A részletes gazdasági tárgyalások hiányában tehát Kazany biztosan nem lehet olyan jelentőségű világpolitikai találkozó mint a dollár fölényét bebiztosító Bretton Woods-i tanácskozás 1944 nyarán. Viszont mindenképpen a világgazdaságban lévő súlypontok eltolódását jelzi.
Felmerül a kérdés, ha az eredetileg gazdasági profilú nemzetközi szervezet nem elsősorban kézzelfogható pénzügyi kérdésekről egyeztetett, akkor mi volt az idei találkozó jelentősége?
Hol tart most a BRICS?
A BRICS eddigi eredményei kettősek Brazília, Oroszország, India és Kína 2006-ban kötött szövetsége óta. A Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének egy munkatársa szerint a szövetség egyelőre nem mozdította előre a négy alapító ország korábbi, egy országra vonatkoztatható növekedési pályáját.
A BRICS Fejlesztési Bankja (NDB) által idén várhatóan nyújtandó 5 milliárd dollárnyi kölcsön másodlagos a Világbank által kínált hitelek, kölcsönök és támogatások formájában kiosztott 72,8 milliárd dollár mellett. A Világbank több mint ötször nagyobb, mint az NDB, emiatt a szakértők kételkednek abban, hogy hasonló szerepkörre jogosan ácsingózik-e a szövetség. A BRICS legtöbb gazdaságpolitikai projektje gyerekcipőben jár, a környezetvédelmi és társadalmi hatásra vonatkozó homályos kötelezettségvállalásai miatt pedig sokan bírálják.
Egyelőre tehát nem a világgazdaság teljes megingatását kell várni a BRICS-től. Más típusú konfliktust azonban rövid és hosszútávon is okozhat a BRICS erősödése. Élelmezési és nehézipari kérdésekről ma már nem lehet a szövetségtől függetlenül beszélni. Ugyanis a tagállamok fokozatosan az olaj- és fémpiacok legjelentősebb szereplőivé válnak.
Jelenleg a BRICS a szénhidrogénpiacok legnagyobb exportőre és a szövetségnek vannak a legnagyobb tartalékai is a világon. Így az országok Egyesült Államok potenciális versenytársaként pozicionálják magukat az olajpiacon, ami reális öndefiníció a részükről. A fémágazatban Brazília, Kína, Oroszország és Dél-Afrika súlya már önmagában a fémpiacok főszereplőivé teszi a szövetséget. Az idén csatlakozott Szaúd-Arábiát a jövő bányászati nagyhatalmaként tartják számon.
Ez mind azért fontos, mert a fémek központi szerepet játszanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparágak fejlődésében és a digitális átmenetben. A BRICS országok tehát jelenleg domináns pozíciót foglalnak el egyes kritikus fémek, például a réz termelésében.
A csoport ráadásul a globális élelmezés egyik tartópillére: a világ búzájának 42%-át, a rizs 52%-át és a szója 46%-át termeli. Ezek miatt, de elsősorban az olajpiacon betöltött előkelő helyek okán – a jövőben kihívóként lép majd fel a BRICS az amerikai dollár világkereskedelemben betöltött monopol helyzete ellen.
Min múlhat a BRICS sikere?
A kölcsönös befektetések és partnerségek ellenére a BRICS csoport politikai és gazdasági nézetkülönbségei egyelőre korlátozzák ideológiai tömbként való egységüket. Az idei találkozón megjelent tünetegyüttes is erről árulkodik. Ezt számos elemző megjegyzi, amikor elemzésekbe bocsátkozik. Szerintük a csoport növekedésével a tagországok közötti méretbeli és befolyási egyenlőtlenségek és a szembenálló nemzeti érdekek megnehezítik a közös kezdeményezések gyakorlati megvalósulását. Akik azonban sorban állnak a tagságért, úgy tekintenek a BRICS-re, mint egy de facto kereskedelmi fórumra, amely már most a globális kereskedelem ötödét teszi ki.
Legtöbben a szakértők közül kételkednek abban, hogy a BRICS saját fizetési rendszerének elindításáról szóló paktum a közeljövőben megrengeti a dollár jelentőségét. Mégis, az együttműködés ilyen próbálkozásai vonzóak lehetnek a harmadik világ nyugati szankcióitól rettegő államainak.
A találkozó valós eredményei
A több mint húsz ország vezetőinek részvételével megtartott BRICS-csúcstalálkozón a legfontosabb kiállás nem gazdasági jellegű volt. A tagország kijelentették: a független palesztin állam létrehozását támogatják az 1967-es határokon belül. Ez mindenképpen fontos üzenet a közel-keleti konfliktus globális értékelésében.
A BRICS-találkozót lehet tehát Oroszország Nyugat felé gyakorolt politikai erődemonstrációjaként értelmezni. Azonban a geopolitikai szervezet nem a pontosan meghatározott és jól kialakított gazdasági együttműködésének köszönhetően válik egyre fontosabb gazdasági ellensúllyá. Ennek inkább a fejlődő országok egyéni felzárkózása lehet az oka. Egyelőre.