Magyar-, Lengyel- és Észtország ellenzi, hogy a jövő évtől világszerte egységes minimumadót vezessenek be a nagy multik számára. A tervezetet az OECD dolgozta ki, és csaknem 140 kormány támogatja, ám Varga Mihály a minap azt fejtegette a szakminiszterek brüsszeli tanácskozásán, hogy a szabályozást csak akkor szabad alkalmazni, ha más országok is eleget tesznek vállalt kötelezettségüknek – írja a Politico. A fenntartás, amelyet oszt Varsó és Tallin is, annak szól, hogy Biden esetleg nem tudja jóváhagyatni az indítványt a Kongresszusban, és akkor Európa versenyhátrányba szorul.
A tiltakozás nehéz helyzetbe hozza az EU-t, amely támogatja a jövő évi nyitányt, de az elfogadáshoz egyhangú döntés szükséges a szervezeten belül. Ily módon fel van adva a lecke a franciáknak is, mert ők soros elnökként azt szeretnék, ha legkésőbb a következő hónapban eredményt tudnának felmutatni ebben a kérdésben, amit azután Macron ütőkártyaként használhatna az áprilisi elnökválasztás előtt.
A minimális cégadó lényege, hogy megszűnnének az adóparadicsomok és az óriásholdingok arányos adót fizetnének, mégpedig ott, ahol megtermelik a hasznot, nem pedig ott, ahol be vannak jegyezve. Viszont: a váratlan ellenállás már csak azért is megnehezíti az unió dolgát, mert Brüsszel erősíteni igyekszik magáról azt a tudatot, hogy lehet rá számítani az adókerülés elleni küzdelemben. Amúgy az egységes adó szintje 15% lenne. (Magyarországon jelenleg 9%, de a nagybefektetők sokszor még abból is kedvezményeket kapnak – a szerk. megj.)
Az Európai Parlament azon van, hogy ne csupán a koronaalap, hanem zöld átalakulásra előirányzott támogatás folyósítását is a jogállami normák betartásától tegyék függővé. A Politico hírportál megszerezte a javaslatot, amely különben a demokratikus normák alkalmazásán túl feltételül szabná, hogy az érintett kormányok kötelezzék el magukat a klímasemlegesség mellett is.
A 72 milliárd eurós „szociáliséghajlat-alap” célja, hogy segítse az alacsony jövedelmű háztartásokat, ami különösen Kelet- és Dél-Európában fontos, mivel ott a családok fizetésének nem kis része gázra és áramra megy el. A tervezet azonban valószínűleg Lengyelország ellenállásába ütközik, részben a jogállami vita, részben pedig amiatt, hogy energiaigénye jórészét szénerőművek fedezik, így erősen sújtja a szén-dioxid-kvóták árának a megugrása.A lengyelek nem a megújuló energiaforrásokat, hanem a szénerőműveket részesítik előnyben.
Ugyanakkor a takarékos négyek néven ismert nettó befizetők, az osztrákok, hollandok, svédek és finnek nem szeretnék, ha újabb alapra kellene áldozniuk. Ezzel szemben az új tagállamok közül sokan keveslik a megcélzott keretösszeget.
Az osztrák Die Presse írja: bajban van az EU magyar bővítési biztosa, mert Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű miniszterelnököt a Nyugat-Balkánon, most meg azzal próbálkozik, hogy lengyel bizalmasa kapja meg az unióban a szomszédságpolitika egyik legfontosabb tisztségét. Amikor kinevezésük után a Bizottság tagjai átveszik a megbízatást, képletesen szólva le kell adniuk az otthonról hozott útlevelet, de Várhelyinél ez a feltétel láthatólag nem teljesült.
Évek óta egyre nagyobb ellenérzés kíséri működését Strasbourgban és a tagállamok körében is, mivel főként az egykori Jugoszlávia területén korábbi főnöke hatalmi érdekeit szolgálja tetten érhetően. Márpedig Orbán az arra kapható magyar médiamágnások segítségével a demokráciaellenes erőket támogatja a régióban.
A legújabb fejlemény az, hogy ha a Várhelyi által kiszemelt lengyel nagykövet, a nemzeti-populista PiS odaadó követője kerül a biztos által felügyelt főigazgatóság élére, akkor a területet két olyan kormány képviselője felügyeli, amely ellen jogállami eljárás folyik. Ez pedig sokakat riadalommal tölt el, nem csupán a Bizottságban.
Ott a magyar politikus miatt már a kezdetek óta rossz a hangulat, de annyira, hogy a hat igazgató poszt közül négyet csupán ideiglenesen töltöttek be, mert szinte senki sem akar a magyar biztos alatt dolgozni. Merthogy az keresztbe tesz a közös politikának. Példa rá, hogy egy szót sem szólt a korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnök magyarországi befogadásáról, pedig a menedék megadása arculcsapást jelent az EU-nak, amely egyfolytában a jogállam megerősítésével próbálkozik a térségben.
A migráció, az embercsempészet és a határvédelem volt a fő téma az új osztrák belügyminiszter első külföldi útján, amely Budapestre vezetett – tudósít a Kurier. Annál is inkább, mert a minap Burgenlandban egy megállított embercsempész csak úgy tudott elmenekülni, hogy tüzet nyitott a határőrizetben közreműködő osztrák katonákra. Szerencsére senkit sem sebesített meg. Viszont az osztrák tárca szerint egyre több jel utal arra, hogy fegyvert viselnek az illegális migránsokat kísérő járművek vezetői.
A néppárti Karner és Pintér Sándor egyetértett abban, hogy még inkább megálljt kell parancsolni a szervezett bandáknak a határon. A vendég azt emelte ki, hogy szét kell verni az ilyen hálózatokat, amelyek a legvégsőkig kihasználják megbízóikat. Mivel a közös határon 62 átkelőhely van, meglehetősen könnyű átjutni a zöld határon. Ennek megakadályozásra közös járőrök cirkálnak. Hogy hol vetik be őket, azt a napi helyzetelemzés alapján az osztrák műveleti központban határozzák meg.
Ausztria egyébként jelenleg 35 fővel segíti Magyarországon a szerb és a román határtérség ellenőrzését, de a létszámot hamarosan 50-re növeli. Adott melléjük a legkorszerűbb technikából is, így hőérzékelő kamerákat és olyan készüléket, amely kimutatja a járművekben elrejtőzött emberek szívverését.
A lengyel elnök nem csatlakozik az Egyesült Államok által meghirdetett bojkotthoz és ott lesz a jövő hónapban a pekingi téli olimpián, sőt találkozik kínai kollégájával is – írja a Reuters. A politikus külpolitikai főtanácsadója azzal indokolta a döntést, hogy Lengyelország szuverén állam és saját maga alakítja ki politikáját. Az igaz, tette hozzá, hogy szövetségesi kapcsolatok fűzik az USA-hoz, ám Kínával is baráti viszonyt ápol.
Más varsói források azt közölték, hogy Biden alatt már korántsem olyan szívélyes az együttműködés Amerikával, mint Trump idején, és nem érdemes bírálni a kínaiakat, csupán csak azért, hogy a lengyel fél Washington kedvére tegyen.
Emlékezetes: az amerikai kormányzat az emberi jogok megsértése miatt kezdeményezte, hogy az államok ne küldjenek diplomáciai képviselőket a jövő hónapban esedékes játékokra. A kezdeményezéshez csatlakozott Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Ausztrália és egy sor más ország is.
Duda lengyel elnök ugyanakkor kiemelt partnerként kezeli Kínát. Nemrégiben megjelent a regionális kooperációnak keretet adó 17+1-es fórumon, noha ott a többi közép- és kelet-európai állam csupán alacsonyabb szinten vett részt. Kifejtette egyúttal, hogy országa a fordítókorong szerepét kívánja betölteni Európa és Kína kereskedelmében.
Nem várt kalamajkába keveredett a lengyelek erős embere, mert a számvevőszék elnöke be akarja idézni, hogy eskü alatt valljon arról, mit tud a lehallgatási botrányról – tudósít a Politico.
A testület vezetője korábban a PiS szövetségese volt, mostanra azonban már a kormánypárt egyik legveszélyesebb ellenfelének számít. A szenátusi vizsgáló bizottságban kifejtette: meg akarja tudni, hogy a Pegasust valóban illegális lehallgatásra használták-e, amit Kaczynski tagad, bár azt elismerte, hogy megvették a szoftvert és be is vetették.
Emlékezetes, hogy két független vizsgálat is kimutatta a megfigyelés nyomait az ellenzék akkori kampányfőnökének, illetve két jogásznak a telefonján. Így az ügy lassan bekeríti a Jog és Igazságosság vezetőjét. Annál is inkább, mert a számvevőszék nevében Banas úgy nyilatkozott: Kaczynski a kormányon belül a biztonsági ügyek felelőse, ezért ki kell kérdezni. A PiS azonban már enélkül is szorult helyzetben van, mert zajlik a jogállami vita az EU-val, ugyanakkor a megugrott infláció keményen sújtja a párt egyszerű emberekből álló vidéki szavazóbázisát.
A varsói számvevőszék korábbi első embere arról beszélt a felsőházi vizsgáló bizottság előtt, hogy a hatalom törvényt sértett, amikor a bűnüldözés áldozatainak megsegítésére szolgáló alapból fizette ki a Pegasus 5,5 millió eurós árát. Ugyanakkor az ügyben a lehallgatást bizonyító kanadai laboratórium egyik elemzője rámutatott, hogy az ilyen ügyek megszokottak a diktatúrákban, ám itt az uniós tag Lengyelországban álltak rá többek közt egy ügyészre.