A holland Tineke Strik (a képen) lett a magyarországi ügyek raportőre; munkáját „terepszemlével” kezdte hazánkban. A Klubrádiónak adott interjúban elmondta, hiába kért találkozót a kormány tagjaitól, senki sem fogadta „elfoglaltságra való hivatkozással”. A jelentéstevő feladata a jogállamiság ügyének előmozdítása és az Orbán-kormánnyal szembeni 7. cikkelyes eljárás továbbvitele, hogy véget érjen a jelenlegi politikai rendszer. „Első utam alkalmával azt akartuk megnézni, hogyan élnek vidéken az emberek. A legelesettebb körülmények között lévők” – mondja beszélgetésünk bevezetőjeként Judith Sargentini és Gwendoline Delbos-Corfield utódja, az új Európai Parlament felállásával most kinevezett magyarországi jelentéstevő, Tineke Strik. A holland képviselőnő Zöld színekben politizál 2019 óta, most a második terminusát kezdte meg. Előtte szenátor volt hazájában.

– Sok roma él Berettyóújfaluban, ahol tegnap jártam. Arra voltam kíváncsi, milyen támogatást kapnak a kormánytól és milyenek az életkilátásaik. Sokkolt az, amit láttam. Nagyon durva, mostoha körülmények között tengődnek. Rogyadozó házakban laknak, otthonukba nincs a víz bekötve. Elképesztő a szegénység. A gyerekek iskolázása? Miután a kormányzati támogatást a helyi egyházi iskolák kapják, ezeknek a roma gyerekeknek nem adatik meg a jobb oktatás lehetősége. A nehézséggel küszködő gyerekek ki vannak tiltva az iskolákból. Pedig nekik aztán tényleg szükségük lenne a fejlesztésre, a speciális oktatásra! Van ugyan egy kisebb kezdeményezés, amely őket segíti, de nem eléggé. A cél az lenne, hogy önállóak legyenek, kapjanak munkát. Küzdelmük nehéz, mert az állami támogatáspolitika semmi a probléma súlyosságához képest. 

– Kivel, kikkel beszélt és találkozott!

– L. Ritók Nórával!

– Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjével, ugye? – Nóra csodálatos munkát végez. De ahhoz képest, hogy mennyire súlyos a helyzet, ő is csak minimális célt tud kitűzni maga elé.  

– Mi is nagyra becsüljük munkáját a Klubrádióban.

– Ezt el is tudom képzelni önökről. Nóra képes vállalkozókat, jótékonykodó embereket meggyőzni, hogy amit a programban részt vevők készítenek, azokat meg is vegyék. De ezek mind magánkezdeményezések. Egyértelmű, hogy az állam nem teszi a dolgát.

– Civil szervezetekkel is tárgyal itt léte alatt?

– Természetesen. Már tárgyaltam olyan NGO-kkal (—> olyan társadalmi szervezet, amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon, a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés), mint a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a Transparency International. Úgy érzékeltem, hogy veszélyhelyzet a gyakorlatban is létezik. Hogy bármelyik pillanatban a kormány megakaszthatja a munkájukat, vagy éppen a kormánypárti helyi politikusok. Hogy a törvényhozás mellőzésével is hozhat a kormány a civil szervezeteket veszélyeztető intézkedéseket. Megtapasztaltam azt is, hogy miközben a kormány azon dolgozik, hogy teljesítse az Európai Bizottság által szabott feltételeket az uniós források megszerzéséhez, aközben kijátssza a bizottságot.

– Mire gondol?

– Például arra, hogy miközben írásba foglalja az uniós alapok elnyeréséért az ügyészek, bírók függetlenségének a biztosítását, aközben megbünteti őket, ha kritikusak a kormánnyal szemben.  Arra is rájöttem, hogy bárki, aki bírálni meri a jelenelegi magyar kormányt, legyen az tanár, bármilyen szakmabéli, az ellen lejárató kampányt indít. Megfélemlíti őket, ami rettegésben tartja az érintetteket és az utóbbiak félelmükben önkontrollt gyakorolnak, öncenzúrát alkalmaznak. Nem merik kimondani az igazságot. Az a benyomásm, hogy ez a félelem most már mélyen gyökerezik az egész társadalomban, mert mindent körbeölel a kormányzati propaganda.  Csak nyomokban találni független sajtót, mert mindent ural a kormány. Hatalmával visszaélve a vele kritikus emberekkel szemben nemcsak lejárató kampányt folytat, de hirdeti a gyűlöletbeszédet. Az egész társadalmat megbénítja ezzel, az emberek nem mernek szabadon szólni és cselekedni.

– Nem beszélve a mindent átható korrupcióról…

– Nos, éppen ez az! Köntörfalazás nélkül kimondhatjuk, mert minden adat ezt mutatja, hogy

Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa.

(Illusztráció: Magyar Narancs.)

És ha valaki felhívja erre a figyelmet, mint például a TI, a Transparency International, akkor nyomozásba kezdenek a civil szervezettel szemben.

– Legutóbb a Szuverenitásvédelmi Hivatal fenyegette meg őket.

– Arra kötelezik őket, hogy feltárják a forrásaikat. Ehhez képest nagyon bátran viselkedik a TI. Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy olyan kontroll alatt akarnak mindenkit tartani, ami elhallgattatja a kritikus véleményeket, megfélemlíti az embereket totálisan.

– Ahogy ön is mondta, tényleg nagyon bátrak, mert előre jelezték a kormánynak, hogy nem fognak minden kérdésre válaszolni, mert nincs joga a kormánynak mindenben kutakodni. De ha már a Szuverenitásvédelmi Hivatal szóba jött, akkor mire számít annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság továbbította az aggályait az Európai Bíróságnak? Ön szerint lesz ennek foganatja a 7-es cikkelyes eljárás okán? Hisz’ mostantól kezdve az ön kezében van a 7-es cikkely alkalmazásának lehetősége.

– Az Európai Bizottság helyesen döntött, amikor a taláros testülethez fordult. Mi, parlamenti képviselők azonban nem elégszünk meg ennyivel: olyan közbülső szabályozást kell alkalmazni, amely felgyorsítja az eljárást, mert nem várhatunk megint éveket a verdiktre. Mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal igaztalan intézetként működik, hisz’ ahogy értelmezi a szuverenitás fogalmát, ahogy meghatározták a kompetenciáit és nyomozásának módjait, úgy rendkívül gyorsan kellene intézkednie az Európai Bíróságnak.

– Morbid a helyzet, hisz’ úgy vizsgálódik ez a hivatal/hatóság a pártoknál és civil szervezeteknél, hogy közben Orbán Viktor nyilvánvaló tudtával, esetleg kérésére magyar bankok óriási összegekkel támogatták Marine Le Pen szélsőséges francia pártelnököt és hasonszőrű spanyol pártját, a Voxot is.

– A 7-es cikkelyes eljárásra is áll ez, hisz’ Orbán ravasz-okosan azokat a tagállamokat és pártokat akarja támogatni, akiktől cserében elvárhatja majd, hogy az eljárás közben mellé álljanak és ne szavazzák meg a szavazati jog megvonását. Ezzel együtt úgy látom, elegük van a tagállamoknak Orbánból. A jogállami normasértések miatt, az állandó ellenvetései miatt, nem beszélve a külpolitikájáról, aminek a magyar elnökség során még nagyobb nyomatékot ad. Mindezzel az EU biztonságát és egységét ássa alá. Teljesen világos, hogy Orbán Putyin trójai falova. Remélem, mindezek után a tagállamok egységesen kimondják: ebből elég volt.

– De most, ebben a félévben, a magyar elnökség idején aligha kerül sor a szavazásra.

– Valóban, pedig ilyen sürgős esetekben azonnal intézkedni kellett volna. Mindenesetre én nagyon bízom abban, hogy az Európai Parlament olyan nyomást gyakorol a Bizottságra, amely sürgőssé teszi a szavazást, illetve a pénzek kiutalását is tovább szigorítja. Szerintem olyan mértékben elegük van a tagállamoknak az ellenségeskedésből, hogy megszavazzák a 7-es cikkelyes eljárás alkalmazását.

– A lengyel probléma elhárulásával viszont jelentkezett a szlovák probléma, s ha Robert Fico nem szavazza meg, akkor az egyhangúsági szavazati szabály alapján elbukik az eljárás.

– Ez igaz, de Lengyelország sokkal tekintélyesebb, hatalmasabb ország. És történelmi hagyományait követve is segíteni fogja a magyar népet. És a 7-es cikkelyes eljárás előtt számos olyan intézkedést meg lehet még tenni, amely nem követel egyhangú szavazást.

– Orbán kormánya egyre nehezebb helyzet elé állítja a közösséget és így önt is. Fel van készülve – két elődje példáját is – látva a kemény támadásokra?

– Igen, fel vagyok készülve. Egyrészt sokat jártam már Magyarországon, jól ismerem a jogállami helyzetét. Másrészt Brüsszelben is olyan bizottságokban foglalkozom a problémás ügyekkel, amelyek segítik a munkámat. Lengyelországban dolgoztam ugyanilyen ügyeken, és a PiS-párt is ütött-vert. Én pedig ütésálló vagyok. És ha az emberek megvédésének az az ára, hogy engem támad majd a kormány, akkor sem ugrom el a feladat elől. Másrészről: bánt, hogy míg én bármikor visszavonulhatok Brüsszelbe, addig itt az emberek kénytelenek elviselni ezeket a támadásokat.

– Nem tervezett találkozókat a kormánnyal?

– Dehogynem. Épp azért, mert raportőri szerepben most vagyok itt először, a kormánynak el szerettem volna mondani, mik a terveim. Tényleg meg szerettem volna vele tárgyalni a vitás pontokat. De sajnos, egyik nap sincs idejük rám – ezt mondták. Az adatvédelmi biztossal és az integritás hatóság embereivel tudok majd találkozni. De a kormányból, egyik minisztériumból sem fogadnak. Nem adom fel, legközelebb újra próbálkozom.

– Milyennek ítéli meg az integritás hatóság munkáját, ha követte egyáltalán?

Tineke Strik és Csernyánszky Judit

– Örülök, hogy beszélhetek tagjaival. Van egy olyan érzésem, hogy Orbán csak azért hozta létre a hivatalt, hogy ezzel biztosítsa be az uniós források újra folyósítását, hogy bizonyítsa, dolgozik a korrupció visszaszorításán. De nyilvánvaló, hogy a hivatalnak nincs elég kompetenciája ténylegesen fellépni a bűncselekmények felderítésében. Az, hogy büntetlenül bármit meg lehet csinálni, elfogadhatatlan.

– Konkrét ügyben is kéri az együttműködését?

– Hogyne. A közbeszerzési eljárás vizsgálatában, mivel a tendergyőztesek 60%-a szűk körből érkezik, ami korrupciót sejtet. Ezzel összefüggésben nemcsak az integritás hatóság jogosítványainak kiterjesztésére van szükség, de az ügyészek, bírók függetlenségének a visszaadására is.

– De ha a legfőbb ügyészből indul ki, aki nem teszi a dolgát, mert nem független, akkor nincs mit remélni.

– Éppen ezért kellene az Európai Bizottságnak sokkal keményebb intézkedéseket hozni, mert nem tesznek meg mindent a korrupció felszámolásáért. És végső soron mindezt az uniós költségvetés, az európai emberek pénze bánja.