A Szíriában most látható új valóság egyelőre aggasztja Izraelt, mert terrorista szervezetek is részét képezik az átmeneti kormányzásnak – ezzel magyarázta a területén végrehajtott bombázásokat a Budapestre most érkezett, egyelőre ügyvivő izraeli nagykövet a Klubrádiónak adott interjúban. Élesen bírálta az ENSZ Izraelt elítélő politikáját, mert míg mások szemében a szálkát, a magáéban a gerendát sem látja meg.
Legyünk őszinték, senki sem gondolta volna két héttel ezelőtt, hogy ekkora fordulat következik be Szíriában – mondja Izrael Állam Magyarországi Nagykövetsége által szervezett háttérbeszélgetést követően a Klubrádiónak adott interjúban Avi Nir-Feldklein ügyvivő nagykövet, aki Norvégiából érkezett. Oslóban 2022-től szintén nagykövetként dolgozott.
– Mint bármelyik más nemzet, a szíriai is megérdemli, hogy kivívja szabadságát, békében élhessen, és népének meglegyenek a jobb élet feltételei. Egyelőre azonban csak remélni tudjuk, hogy ez lesz új valóság. Akik most megnyerték az úgynevezett polgárháborút, nagyon sokféle csoportból állnak – az iszlamisták között vannak radikálisok is.
(Kikről is van szó? A szíriai legnagyobb felkelőcsoport, a Hayat Tahrir al-Shamy, a HTS vezette szír ellenzék, a kurdok vezette lázadók, a török katonai alakulatok, a törökök által támogatott szír lázadók, az ellenzék is megosztott, az eltörpülő orosz mellett az amerikai katonai jelenlét még ide sorolandó).
– Mindenesetre bízunk abban, hogy az ideiglenesen felállítandó kormány képes lesz stabilizálni a helyzetet.
– Az aggályok ellenére egyelőre azt látjuk a híradásokban, a többi között a CNN-en, hogy nagyon boldogok az emberek, mert ahogy ön is mondta, végre szabadnak érzik magukat. Mennyire tartja radikálisnak Mohammed al-Bashirt, a most megnevezett átmeneti kormányfőt?
– Először is be kell bizonyítania, hogy amit ígért, ami szerint megváltozik, azt meg is tartja. Jelenleg őt dzsihadista, iszlamista, erőszakot hirdető vezetőnek tartjuk. Szervezete terroristaként van nyilván tartva. Bizonyítsa be, hogy nem az! Sajnos, mi elég jól ismerjük őt. De legyünk türelmesek iránta, várjuk ki, mire képes. Most még talán túl korai bármit biztosan állítani róla.
– Amióta a felkelők elkergették Bassár el-Aszadot, a 24 éven át uralkodott diktátort, aki a minap az oroszok állítása szerint Oroszországban talált menedéket (egyes források szerint a családját már korábban kimenekítette – a szerk. megj.), Izrael a határ menti területeket Szíriában intenzíven bombázza. Mi az önök célja ezzel?
– Elsődleges célunk megvédeni a határainkat. Nem engedjük meg, hogy ezek a radikális elemek betörjenek Izraelbe. (A Golán-fennsíkról egyre jobban közelednek a tőlük 60 km-re lévő Damaszkuszhoz. A demilitarizált ütközőzónán is túljutottak most – miközben az 1967-i hatnapos háborúra is hivatkoznak, az akkor elfoglalt területeket 1981-ben annektálta is Izrael, amit – az Egyesült Államokat kivéve – a nemzetközi közösség nem ismert el – a szerk. megj.) Valóban bombázunk, de nem a civileket. Kizárólag szíriai katonai létesítményeket. Bombázzuk a vegyifegyver-raktárakat meg a veszélyes fegyverkészletek raktárait, hogy biztosak legyünk: mindezek nem jutnak a radikális, új vezetés kezébe. Biztosak akarunk lenni abban, hogy nem ér minket támadás a részükről, de a szír nép érdeke is ez lenne. Senki kezébe ne kerüljenek veszélyes fegyverek. Leszögezem: mi nem harcolunk a szíriai nép ellen. Azt sem akarjuk megszabni, milyen legyen a kormányuk. De az fontos, hogy Szíria a mai állapotában semmilyen veszélyt vagy kockázatot ne jelentsen Izrael számára.
– Ön úgy fogalmazott az imént véget ért, szűkkörű háttér-beszélgetésen, hogy szomorúan látja: ma a tények mintha senkinek nem számítanának. Milyen veszéllyel jár ez Izrael jövőjét tekintve?
– Ma sokkal inkább azt látom, hogy mindent démonizálnak. Miközben a tényekhez kellene ragaszkodnunk. Mit látunk ehelyett? Hogy sem az ENSZ, sem a világ meghatározó szervezetei és vezetői nem tulajdonítanak jelentőséget a tényeknek. Úgy döntik el, hogy melyik oldalra állnak, hogy közben kiforgatják az ember szavait, saját igazságot kreálnak. Izraelt úgy ítélik meg, hogy közben nem hajlandók tudomásul venni a realitásokat. Démonizálnak minket is. Csak azt kérjük, ragaszkodjunk a tényekhez. Amikor Izraelt népirtással vádolják meg, akkor az nemcsak az ENSZ-nek, hanem a saját közösségének is árt, mert elveszítik bizalmukat az emberek a szervezet iránt. Nekünk egy erős ENSZ-re lenne szükségünk, amiben bízhatunk, mert mostanra elvesztettük a bizalmunkat iránta. Épp az ENSZ az, ami elárulta a saját értékrendjét, és a saját célkitűzéseit is. Szánalmas. Ha élne még Elena Roosevelt, akkor magát szégyellné az ENSZ főtitkára miatt. Mert mit csinál a főtitkár? Terrorszervezetek kegyeit keresi, illetve maga is támogatja őket. Ilyen ugyebár az UNWRA (—> ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten). Tagjai közt terroristák vannak. És mégis támogatják őket. És amit ők tesznek, azért Izraelt hibáztatják.
– Önök az UNWRA-hoz tartozó legalább száz terrorista ellen tettek feljelentést. És azt is állítják, hogy feljelentetteknek mintegy kétharmada az oktatáshoz köthető, mert iskolai tanárok, vezető beosztásúak is terroristaként dolgoznak, mi több katonai rangjuk van, és kikutatták azt is, hogy milyen fegyverek vannak regisztrálva a nevükön. Miként reagált erre az ENSZ?
– Általában ezeket nem akarja beismerni. Ám amikor igen is ragaszkodtunk a tényekhez, akkor ebből a 100-ból mindössze 12-ről ismerte el, hogy terrorista. Nem arról van szó, – képletesen persze –, hogy ez a 12 alma megromlott, hanem arról, hogy ettől a 12 romlott almától rohad az egész szervezet. Ráadásul mi már 2011-ben előálltunk ezekkel az adatokkal, s azóta mindössze ennyire volt képes az ENSZ. És nemhogy nem mondtak le ezek az emberek, de sem az UNWRA vezetőjét, Philippe Lazzarinit, de még az ENSZ főtitkárát, Antonio Guterrest nem zavarják a tények. Csak Izraelt vonják felelősségre azért, ami Gázában történik.
– Mi lenne Izrael számára az ideális forgatókönyv Gázában, amiről most éppen kevésbé szólnak a hírek Szíria miatt.
– Számunkra továbbra is a legfontosabb a gázai övezet. Már csak azért is mondom ezt itt, mert egy magyar túszt is fogva tartanak Gázában. A legsürgetőbb a túszok feltétel nélküli és azonnali szabadon bocsátása. Minden csak ezután jöhet. Nem mi kezdtük ezt a háborút, nem mi ejtettünk túszokat. Mi nem akartuk ezt a háborút. Az összes túszt már rég haza kellett volna engedni. Amíg ők nem lesznek szabadok, ennek a háborúnak nem lesz vége.
– Hogy állnak most a „két állam”-megoldáshoz, amit még Camp Davidben sem sikerült tető alá hozniuk Bill Clintonnal az élen 2000-ben?
– Ez egyrészt a kormánytól függ. Másrészt viszont miután a Palesztin Hatóság a kérdést a nemzetközi térbe erőltette, alapvetően az ő felelőssége, hogy még mindig csak itt tartunk.(A Camp David-i kudarc vezetett a 2. intifádához.) Sokkal inkább azt látjuk, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek a palesztinok azért, hogy Izraelt zárják ki az ENSZ-ből, vagy hogy Benjamin Netanjahut letartóztassák és bíróság elé állítsák. Ők soha nem azt akarták, hogy békében élhessenek Izrael mellett, hanem azt, hogy ott Izrael helyett ők élhessenek.
– Milyen lesz a térség 5 év múlva?
– Bárcsak tudnám! De hát Bassár el-Aszad bukását sem sejtettük két héttel ezelőtt! Hat hónappal ezelőtt nem tudtuk, hogy képesek leszünk kiiktatni a Hezbollahot és a Hamászt. Senki sem tudja megmondani, mi lesz 5 év múlva a Közel-Keleten, mert még két hónapra sem látjuk előre.
– Gaza rekonstrukciója azért megkezdődhet?
– Meg kell kezdődnie. És Izrael újjáépítésének is! Erről senki sem beszél. Izrael északi területeinek, városainak felét-háromnegyedét rombolta le a Hezbollah. Ha Izrael akciót hajt végre a Hezbollah ellen, akkor felháborodik a nemzetközi média. Az egyetemisták pedig el kezdenek tiltakozni az Egyesült Államokban, Norvégiában, az Egyesült Királyságban. Amiatt bezzeg nem tiltakoznak, hogy 14 hónapja nem engedik szabadon Gázában az izraeli túszokat. A Vöröskereszt még arra sem veszi a fáradságot, hogy meghívást harcoljon ki magának a túszokfölkeresésére.
– Nagy vihart kavart Budapesten, hogy az elűzött szíriai elnöki, Bassár el-Aszad repülőgépe leszállt volna Budapesten. Vannak információi arról, milyen útvonalon menekült a szíriai vezető?
– Fogalmam sincs. Annyit tudunk, hogy menedékjogot kapott Oroszországban. A kormányunk talán tudja…(veti közbe két mondat között, de többet nem hajlandó erről elárulni az ügyvivő misszióvezető.) A magyar kormány azt állította, álhír, hogy Budapesten leszállt volna egy ilyen gép. Mi pedig megbízunk abban, amit a kormány mond.
Avi Nir-Feldklein kiválónak minősíti az izraeli–magyar kapcsolatokat. Megköszönte, hogy számos nemzetközi kérdésben Izrael pártját fogja az ország. Másik kérdésemre: szervezik-e az izraeli kormányfő budapesti vizitjét azok után, hogy a magyar kormányfő közvetlenül a Nemzetközi Büntető Bíróság elfogató parancsát követően meghívta őt hivatalos vizitre Budapestre, ezt mondja:
– Egyelőre annyi tudható, hogy január közepén az izraeli külügyminiszter Budapestre jön. A kormányfő viszont nagyon elfoglalt ezekben a napokban, nemcsak belpolitikai ügyek miatt(a napokban hallgatták ki Netanjahut korrupciós ügyek miatt – a szerk. megj.), de a szír helyzet, a Hezbollah és a túszok kiszabadítása miatt is.
– Még egy kérdés: mi az ön válasza a gázai események miatt világszerte megerősödött antiszemitizmusra?
– A világszerte erősödő antiszemitizmus nem a Gázában történtek miatt van, hanem azért, mert most hullanak ki a régről ismert csontvázak a szekrényből. Kimennek tüntetni az emberek Gáza miatt, de nem mentek ki tüntetni akkor, amikor a Hezbollah és Irán ötszázezer embert gyilkolt le. És akkor sem, amikor Irán és Aszad rezsimje Szíriában palesztinokat gyilkolt. Izraelt viszont folyton támadják, bármit tesz. Ez maga az antiszemitizmus! Semmi okuk nem volt Melbourne-ben felgyújtani a zsinagógát. Nem volt okuk zsidókat támadni London utcáin sem. Vagy: zsidó egyetemistákat az Egyesült Államokban. Ez az antiszemitizmus igazi arca.
– És mindez nem ránk nézve veszélyes, hanem azért, amit elárul az adott társadalmakról. Amikor a holland hatóságok nem lépnek fel kellően a szélsőséges futball-rajongók ellen Gázára való hivatkozással, arról csak azt tudom mondani: ez nem a mi problémánk, hanem a holland társadalomé. A lokális utcai erőszak átterjedhet az ország egészére – mondta befejezésül Avi Nir-Feldklein, Izrael Állam Magyarországra akkreditált ügyvivő nagykövete.