Akár politikai aktualitásokra, akár tudományos érdekességre vagyunk kíváncsiak, érdemes rákattintanunk a Németországot népszerűsítő honlapra. Egy applikáció segítségével nemcsak elolvashatjuk, hanem meg is hallgathatjuk az ott közölt cikkeket, ami segíthet a német nyelv elsajátításában is. (A nyitó kép: Drezda pompás belvárosa; foto: ddpix.de.)
Ezúttal olyan tudósításokat válogattunk össze, amelyek csak érintőlegesen függenek össze a nagypolitikával; a várospolitikával vagy a környezetvédelemmel viszont annál inkább.
Az említett weboldal egyebek mellett három város – Drezda, Flensburg és Wuppertal – példáján szemlélteti, hogy az „okos város koncepció” (smart city projekt) nemcsak a tervezők asztalán létezik, hanem egyre inkább kézzel fogható valóság.
Ez a kezdeményezés Magyarországon sem ismeretlen. Lényege, hogy az okos városban a technológiai megújulást, a korszerű digitalizációt felhasználva hatékonyabbak legyenek a szolgáltatások, a mesterséges intelligencia segítségével önfenntartó rendszereket alakítsanak ki. A lakosság közreműködésével ugyanis jobban kiaknázhatóak az erőforrások, élhetőbbé, „klímabaráttá” tehető a település.
Hazánkban még egyetlen városban sem sikerült következetesen megvalósítani a koncepciót, az említett három német város jóval előrébb tart a nemzetközi kezdeményezésben.
Drezda esetében a digitális hálózatépítésben sikerült elérni a legnagyobb előrelépést. A szász tartományi fővárosban az okos város programba – akár digitálisan, akár analóg módon – csaknem az egész felnőtt lakosságot bekapcsolta a városvezetés. Kereken nyolcszáz kérdéskörben nyilváníthatnak véleményt az emberek a környezetvédelemtől kezdve az igazságszolgáltatáson át a választásokig.
Drezda számos fenntartható elképzelést is valóra vált: épül például a városban egy teljesen „önellátó” lakónegyed, aminek energiaszükségletét helyi, megújuló forrásokból fedezik.
Az észak-németországi Flensburg városában teljesen más elképzelések válnak valóra. Az ottaniaknak az autós közlekedés okoz kemény fejtörést, ezért az ingyenes parkolóhely megtalálásában kapnak segítséget. A városközpontban a forgalmat mérő érzékelőket helyeztek el, s egy alkalmazás segítségével az autósok abban kapnak eligazítást, hogy merre találhatnak szabad parkolóhelyet. A padokon és lámpaoszlopokon elhelyezett másféle szenzorok pedig adatokat gyűjtenek a város levegőminőségéről, zajszintjéről is. Így kellő ellenintézkedéseket lehet hozni. Flensburgban az árvíz elleni védelemhez is fejlesztenek mérési és előre jelző rendszereket.
Wuppertalban az okos város megvalósításának elsődleges célja a polgárok egészségének javítása. Az észak-rajna-vesztfáliai város ezért olyan digitális platformon dolgozik, amely az egészséges táplálkozásra és a mindennapi testmozgásra ösztönöz. A rendszer a használó környezetéből származó adatokat használja fel a személyre szabott egészségügyi javaslat és ellátás kialakításához.
Konkrétan arról van szó, hogy a platform például figyelmeztetést küld, ha az ember túl meleg helyen tartózkodik, és megmutatja, merre van hűvösebb.
A „Merjünk kicsit álmodni!” jelszó szellemében egyre népszerűbbek Németországban az aprócska házak (Tiny House). Magyarországon is olvashatunk róluk, árusításukat reklám népszerűsíti. A fából vagy fémből épült kis alapterületű miniház teljesen mobil, közúton is szállítható, mert kerekeken guruló alvázon vontatható.

Egyelőre még nem viszik, mint a cukrot, de Németországban már több példát is tudunk arra, hogy nagyobb lakását valaki ilyenre cserélte. Például Karlsruhe közelében egy 64 éves asszony már bő egy éve él egy ilyen parányi házikóban. Hatalmas fák veszik körül, folyó csörgedezik a közelében, madárcsicsergés ébreszti reggelente. Németországban már mintegy 75 ezer ember érdeklődik a lakhatás ezen formája iránt. A tiny house-ra való váltáson voltaképpen azt kell értenünk, hogy az életünk ezt követően legfeljebb egy ötven négyzetméteres lakótérben zajlik. A miniházakat ugyanakkor minden kényelmi funkcióval ellátják. (Németországban a lakások átlagosan körülbelül 92 négyzetméteresek voltak 2023-ban. Az egylakásos házak ennél lényegesen nagyobbak.)

A szóban forgó karlsruhei miniház tulajdonosa, Elke asszony, mielőtt beköltözött volna aprócska otthonába, egy kétszobás lakásban élt Freiburg központjában. Új lakása mindössze egyetlen helyiségből áll: egy nyitott terű nappaliból, konyhasarokkal és étkezővel. Tolóajtó választja el a kis fürdőszobát a lakótértől. Van a háznak egy süllyesztett szintje is. Ott helyezte el Elke a matracát, amin alszik.
Minden centimétert a legapróbb részletekig átgondoltak. A hálószobába vezető lépcső egyben edények tárolására is szolgál. S ha a hölgynek éjszakára vendége érkezne, őt a fürdőszoba felett tudja elszállásolni.

A kis élettérben az asszony lényegében semmiben sem szenved hiányt. Igaz, amikor egy éve ideköltözött, meg kellett válnia 1500 könyvétől. Ám most a természet lágy ölén élhet minimalista és fenntartható álomotthonában.

