Orbán Viktor utasítására csapatokat küld az ukrán határhoz Benkó Tibor védelmi miniszter – írja az Euractiv, akit idéz is: a határok megvédése épp olyan fontos, mint felkészülni a humanitárius szolgálatra. Mivel súlyosbodik a helyzet Ukrajnában, Magyarországnak fel kell készülni a lehetséges menekülthullámra. Két feladatuk van a fegyveres erőknek, segítséget nyújtani a bajba kerülteknek és zárni úgy a határt, hogy egyetlen fegyveres csapat se tudjon behatolni Magyarország területére.

Orbán Viktor Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetését is idézi az írás, nem véletlenül, hisz’ azt mondta: mint mindig, Magyarország most is teljes támogatásáról biztosítja Ukrajnát, annak területi szuverenitását, függetlenségét, és bekapcsolódik minden olyan uniós akcióba, amellyel enyhíteni lehet a konfliktust.

Az AFP tudósításában megjegyzi, hogy Benkő nem mondta meg, hány katonával akarja megerősíttetni a magyar–ukrán határt.

A NATO problémája Orbán Viktor. Marki-Zay Péter pedig megoldás – címmel több oldalas elemzést közölt a Newsweek David Brennan tollából. Magyarország szálka a nyugati szövetségesek szemében, és ha győz az ellenzék, akkor az elég világos üzenetet jelent majd Oroszország és Kína számára, miszerint Budapest nem lesz az az ajtó, amelyen át beléphetnek Európa szívébe – mondta el az ellenzék közös kormányfőjelöltje a Newsweeknek, aki elkísérte országjáró kampányába. Mert mi európai és észak-atlanti szövetségeseink oldalán állunk, helyünk az Európai Unióban van és a NATO-ban. Mondtuk is neki, – ha elmegy Moszkvába az ellenzék tiltakozása ellenére, akkor ne is jöjjön vissza. Akkor, amikor az Európai Unió és a NATO is összehangolt, egységes választ ad az orosz-ukrán konfliktusra. Putyin viszont belerángatta Magyarországot az ukrán válságba, amikor azt követeli, hogy vonuljanak ki a NATO-erők azokból az országokból, amelyek 1997 után csatlakoztak a szervezethez. A nyugati vezetőket pedig aggasztotta, hogy megértő volt Putyin problémája iránt, legalábbis a Kremlben elhangzottakból erre engedett következtetni.  Megdöbbentünk, mondja a Newsweeknek Márki-Zay, hisz’ Orbán nem tiltakozott, amikor Putyin felvetette a NATO-ból kilépés ügyét. Vehemensen tiltakoznia kellett volna a követelés ellen.

Az ukrán NATO-nagykövet pedig határozottan állította a lapnak, hogy Budapest akadályozza hazája NATO kapcsolatainak építését, ami szerinte orosz kérésre történik.

A magyar kormányfőjelölt úgy látja, ha Ukrajna nyugati integrációját támogatja, akkor a kárpátaljai kisebbségek nyelvhasználati problémáihoz másképp fog állni az ukrán kormány. Találkozott már a Budapesten akkreditált ukrán nagykövettel is, aki – mint mondta Márki-Zay – nagyon szépen beszél magyarul, és kölcsönös volt a megértés. A London School of Economics becslése szerint a magyar médiát 90%-ban uralja a kormány, ami igencsak megnehezíti az ellenzék kampányát. Én, mint az ellenzék jelöltje egyszer sem voltam meghívva a közszolgálati médiába, amit nem mellesleg a magyar adófizetők pénzéből tartanak fenn. Így az online jelenlét segíthet csak, viszont ott is 10 az egyhez a kormány és az ellenzék hirdetési felülete, költekezése.

A Newsweek Orbánt is meg szerette volna kérdezni, miért nem áll ki vitára ellenfelével, de nem válaszolt a megkeresésre. Márki-Zay figyelmeztetett, a mostani választás nem az óvodásoknak a szülők engedélye nélkül elvégezhető nemátalakító operációkról szól, ahogy ezt Orbán igyekszik beállítani, hanem referendum lesz róla. Nagyon nehéz lesz legyőzni Orbánt az egyenlőtlen esélyek miatt, s azt sem titkolta, ha megnyerik, nem lesz egyszerű a sokirányú ellenzéket sem egyben tartani.

A The Washington Post Szijjártónak a Kairóban elhangzott mondataira lett figyelmes. Utóbbi dicsérte az egyiptomi kormányt, hogy befogadja a legfőképp Szudánból és Líbiából érkező menekülteket. Mintegy 6 millióan vannak az országban. S ez alkalomból a magyar külügyminiszter felszólította az Európai Uniót, hogy sokkal jobban meg kellene támogatni Egyiptomot. A cikk természetesen ismerteti Orbán migrációs politikájának lényegét, és végül megjegyzi, a múlt hónapban Abdel Fatah el-Sissi egyiptomi elnök bírálta Európát a migrációs válság kialakulásáért, mert visszautasítja a határait eljutott menekülteket.

A német Tagesschau az ellenzéket mutatja be a kormányfőjelölt személyével egyetemben – utóbbi szerint a korrupció felszámolása a legfőbb tétje ennek a „most vagy soha” típusú, sorsfordító választásnak. Az elemző kérdése: képes-e győzni az ellenzék? Röviden? Fifty-fifty a válasz.

Továbbra is irány a tekintélyuralom – Magyarországon

(helyben.hu) Magyarország tovább halad a tekintélyuralom felé a Fidesz bő 10 éves uralma alatt. Ez a legfőbb megállapítása a Bertelsmann Alapítvány/Bertelsmann Foundation most nyilvánosságra hozott országjelentésének, ami évente 173 olyan államban méri fel a demokrácia, a gazdaság és a kormányzás állapotát, amelyet még nem lehet megszilárdult jogállamnak tekinteni.

A transzformációs index készítői kimutatták, hogy a kormánypárt hatalmas előnyöket élvez, a demokrácia minden látszat ellenére csupán formális. A rezsim valójában autoriter. A fékek és ellensúlyok már nem működnek, az állam a hatalom fogságába került. Nyomasztó Orbán Viktor rendszerének túlsúlya a médiában és a közbeszédben, de fontos elem a korrupció is. A politika célja, hogy még mélyebbek legyen az árkok a társadalom két fele között, hat az „oszd meg és uralkodj!” elve. Ehhez olyan célpontokat pécéznek ki, mint a balliberális elit, a külföldi beruházók, az unió, a migránsok, a civil szervezetek, a független média, Soros György vagy a LMBT-közösség.

De immár ellenségnek számítanak az ellenzéki vezetés alá került önkormányzatok is. A Fidesz-ellenes hat párt azonban győzhet, bár ha nem tud kétharmadot felmutatni, akkor bajban van, mert a mostani kormány ötödik hadoszlopként saját embereit hagyja hátra egy sor kulcsfontosságú poszton. A gazdaságban pedig már most fel van adva a lecke, rekordszintet ért el az állami adósság.

A külpolitikában a miniszterelnök az uniót és a NATO-t gyengíti az orosz és kínai kapcsolattal. Egyébként pedig a jogállami mechanizmusra éppen azért van szükség, mert bebizonyosodott, hogy Magyarországon visszaélnek az európai forrásokkal.