Feltehetően sikerül Orbán Viktornak az energia világpiaci árát felverni azzal, hogy Belgrádban – találkozván Aleksandar Vučić államfővel – kijelentette: Ukrajna és Joe Biden leköszönő amerikai elnök kormánya okolható a most kialakult helyzetért, amiben hazánk számára egyre nehezebb az olcsó földgáz és kőolaj beszerzése. Ezzel akár azt is sugallhatta, hogy vége lesz a rezsicsökkentésnek (merthogy erre is hivatkozott ám) adja hírül az iráni Sharagh Daily gazdasági lap.
A szóban forgó két politikus miatt akár újabb energiaválság alakulhat ki a világban. Ráadásul Ukrajna – szerinte – drónokkal támadta a Török Áramlatba áramló egyik orosz gázelosztót is. Azt azonban nem közölte a jelenlegi magyar kormányfő, hogy az orosz agresszor meggyengítése céljából az Európai Unió határidőt szabott az orosz gázszállítások befejezéséhez, s csúsztatásokkal Zelenszkij elnököt állítja be agresszornak az oroszok helyett.
Orbán azt is „elfelejtette” hozzátenni, hogy – dacolva az uniós állásponttal – továbbra is orosz gáz érkezik Magyarországra Szerbiából, amelyik ugyebár még nem uniós tagország, bár meglehetősen közel áll hozzá. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője merte azt állítani, hogy Zelenszkij elnök „energiaterrorizmust” épít ki. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov pedig azzal toldotta meg, hogy szinte biztos az ukránok szabotázsakciójában az amerikaiak részvétele, közreműködése.
A CBS tévé oregoni helyi csatornája – sok más médiummal egyetemben – közölte az AP tudósítását arról, hogy Trump mai beiktatásának (azaz Trump 2. elnökségének) nagy hatása lesz Európában azzal, hogy egykori ellenfelei, illetve inkább kritikusai – Angela Merkel, Olaf Scholz, Justin Trudeau – vagy visszaszorultak/visszaadták mandátumukat, vagy pedig leléptek a politika porondjáról – értve ezen republikánus párttársait a kongresszusban. Így egyre erősebb szélsőjobboldali tengely alakul ki, ami idővel még tovább is erősödhet. Az amerikai hírügynökség megemlíti Orbán Viktor magyar, Georgia Meloni olasz kormányfőt, továbbá az argentin Javier Mielit, mindhárman közéjük sorolhatók.
Másrészről: egyre inkább szimpatizál Trump az olyan autoriter vezetőkkel, mint Putyin és Hszi Csing-pin, meg az észak-koreai diktátorral, Kim Dzsong Unnal.
A Wall Street Journal után a The Moscow Times is megírta már, hogy Trump az elnöksége első 100 napjában a kínai elnökkel akar találkozni – legalább is tanácsadóinak erről beszélt. Feltehetően ő hívja meg a távol-keleti vezetőt hazájába. Tisztázni akar olyan aktuális ügyeket, mint a TikTok, az illegális Fentanyl-szállítmányok (2023-ban 75 ezren haltak meg emiatt, tavalyi még annál is többen!), és említhető még a „belengetett” 60%-os bűntetővám is. Arról viszont még mindig nem találtunk megerősítő hírforrást, amit a Blikk is megszellőztetett itthon, hogy Trump Budapestre jönne, hogy találkozzék Putyin orosz elnökkel.
Érdekes számításokat végzett a brit bulvárlap, a Daily Express arról, hogy a világon ilyen gazdag oligarcha-kormány még nem állt fel, mint amilyen napokon belül létrejön a washingtoni Fehér Házban. A kabinet legjelesebb tagjaink összvagyona (átszámítva) 410 milliárd angol fontra tehető. Hasonlításképpen: Magyarország össz-nemzeti terméke 173, Görögországé pedig 195 milliárd font. A Joe Biden-kormány tagjainak össz-vagyonát viszont pusztán 96 millió fontra teszi a Daily Express, ami kevesebb Trump vagyonánál is, amit a szakértők most 4100 millió fontra taksálnak. Elon Musk, a világ leggazdagabb emberének a vagyona 400 000 millió dollár fölött jár. A nemzetközi sportszergyártó iparból megtollasodott, immár jócskán nagymamakorú Linda McMahon feltehetően az oktatási miniszter lesz. A Cantor Fitzgerald nevű pénzügyi vállalkozásáról ismert Howard Lutnick kereskedelmi miniszterré lép elő.
Trump vejének apja, Charles Kushner ingatlanmágnás szintén a legvagyonosabbak közé tartozik, a mától elnök Párizsba küldi, mint az Amerikai Egyesült Államok franciaországi nagykövetét; az úr megjárta a börtönt is adócsalás miatt. A szintén mesés vagyonnal rendelkező arkansasi Warren Stephens ugyancsak nagykövetté avanzsál, székhelye London lesz.