(MTI) Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak. Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint legalább négy robbanás történt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban, egy erőteljes robbanás a déli országrészben lévő Odesszában, továbbá a keleti országrészben Harkivban és az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkban. Közben a Donyec-medencei frontvonalon a szakadárok erőteljes tüzérségi tűz alá vették az ukrán fegyveres erők állásait. A fővárosban, Kijevben a Boriszpil nemzetközi repülőtér felől hallottak szemtanúk robbanást, illetve a Dnyeper folyó bal partján lévő kerületekben. (A nyitó kép forrása: The Economist)


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökre virradóan az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult videoüzenetében, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert – mint mondta – Ukrajna népe békét akar.

„Ukrajna az önök híreiben és Ukrajna a valóságban két teljesen különböző ország. Azt mondják, hogy utáljuk az orosz kultúrát. Hogyan lehet utálni a kultúrát, bármilyen kultúrát? A szomszédok mindig kulturálisan gazdagítják egymást. Ez azonban nem teszi őket eggyé. Különbözőek vagyunk, de ez nem ok arra, hogy ellenségek legyünk” – hangoztatta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk akarják meghatározni történelmüket „békésen, nyugodtan és őszintén”.

„Hallgassatok meg bennünket! Ukrajna népe békét akar. Az ukrán kormány is, és ezért mindent megtesz, amit tud” – szögezte le az elnök. Kijelentette, hogy csakis Oroszország polgárain múlik, hogy ők akarnak-e háborút vagy sem.

Később Zelenszkij egy újabb videoüzenetet tett közé, amelyben – orosz nyelve áttérve – közölte, hogy csütörtökön újfent telefonmegbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amire nem kapott választ.


Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában – jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A bejelentés előtt ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).

Szakértő: az időpont volt kérdéses

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében. Az orosz katonai műveletnek csak az időpontja volt a kérdéses, az hogy mikorra eszkalálódik a helyzet – mondta el az M1 aktuális csatorna ma reggeli műsorában Pászkán Zsolt külpolitikai szakértő.

A szakértő szerint előbb-utóbb várható volt valamilyen elmozdulás ebbe az irányba, minden más megoldási útvonal lezárult, részben azért mert Oroszország „arcvesztés” nélkül ebből a helyzetből nem tudott volna kikerülni, és Kijev sem mutatott semmilyen hajlandóságot arra, hogy konstruktív megoldást találjanak. Pászkán Zsolt a támadások térképe alapján úgy fogalmazott, hogy óvatos, „kopogtató” jellegű légitámadás-sorozat indult a Dnyeper vonaláig. Ez a nyomásgyakorlás egy újabb szintje, de még nem indultak el a szárazföldi gépesített alakulatok.

A felvetésre, hogy az orosz elnök népirtással vádolta Kijevet, azt mondta: ez a háborús retorika része, ugyanakkor azt Magyarország is megtapasztalta, hogy az ukrán nyelvtörvény és a hozzá kapcsolódó törvények más nemzeti közösségeket is súlyosan érintettek. A Donyec-medencében népes orosz ajkú közösség él, amit egyik napról a másikra másodrangú állampolgárrá minősítettek, és olyan bűnökért tettek kollektíven felelőssé, amikért nem voltak bűnösök – mondta Pászkán Zsolt. A szakértő felvetette „a nyugati média felelősségét”, amit nem érdekelt, mi történik a térségben és mi volt az alapja a mostani konfliktusnak.

Felidézte: a szakadár területek már 2014-ben kikiáltották függetlenségüket és a minszki egyezménynek kellett volna rendeznie a helyzetet. Az utóbbi időben arról folyt a vita, hogy az ukrán álláspont szerint előbb a katonai helyzetet kellett volna rendezni, utána következhetett volna a politikai rendezés, az autonómia kérdése. A másik fél azonban nem bízott abban, hogy ha leteszik a fegyvert, akkor a „szűk látókörű” ukrán hatalom a fegyvertelen közösséggel szemben végrehajtja azt, amit egyébként fegyveres konfliktus nélkül is kötelessége lett volna tennie.

Von der Leyen: Oroszországnak felelnie kell az „igazságtalan” támadásért

 Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított igazságtalan támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell – jelentette ki ma reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában. Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát. Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét. Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal – tették hozzá.

Kijevben lakóházakban keletkeztek károk

A csütörtök hajnali orosz légitámadások következtében Kijevben lakóépületekben keletkeztek károk – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

Tálas Péter: ez egy büntetőháború

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „büntetőháborút” indított Ukrajna ellen, melynek célja az ukrán kormány megbuktatása. Tálas Péter csütörtök reggel az MTI-nek úgy értékelt: ha elhúzódik a háború, az menekülthullám elindulását és humanitárius válságot okozhat.

A szakértő kiemelte: ez egy villámháború. Az eddigi információk szerint nagy rakétatámadások indultak katonai célpontok ellen a nagy városokban. Kommandós támadás indult a kijevi repülőtér ellen és páncélos támadás minden lehetséges irányból, valamint partra is szálltak a tenger felől. Kijevet cirkáló és ballisztikus rakétákkal is lőtték – fejtette ki Tálas Péter, aki szerint ez azt jelenti, hogy valószínűleg átlőnek Fehéroroszországból is. Tálas Péter szerint lehetett várni ezt a támadást, különösen miután szerdán bejelentették azt is, hogy a polgári repülőket nem lehet használni a határnál.

A szakértő úgy véli: Vlagyimir Putyin a rakétatámadásoktól gyors eredményt vár, nem akar megszállást, de a két elismert népköztársaságot el fogja foglalni. A legnagyobb szárazföldi műveletek is ott várhatók, de a kijevi repülőtér megszállására is készülhetnek. Ukrajna lehetősége, hogy visszavonul a városokba. Vélhetően erre Oroszország is számít – tette hozzá, megjegyezve: ez esetben várható, hogy a városokat is támadják. Kérdés, hogy meddig tudja elhúzni az aktív ellenállást Ukrajna és mekkora veszteségek lesznek.

Tálas Péter azt mondta: ha elhúzódik a háború, az menekülthullámot indíthat el és humanitárius válságot okozhat. Mindez függ a civil halottak számától is. A NATO lényegében információval tudja ellátni az ukrán csapatokat – mondta a szakértő, kiemelve: olyan háború Európában még nem volt, amikor a közösségi média révén is gyorsan lehet információkat szerezni. Az is lehetséges, hogy – mivel ez egy totális háború – a NATO össze fogja hívni tagjait és a keleti blokk országainak megerősítéséről dönt. Ez azt jelenti, hogy további erőket telepítenek a balti országokba, Lengyelországba, Romániába, vélhetően Magyarországra is – fejtette ki Tálas Péter, megjegyezve: ez épp az ellentéte annak, amit Vlagyimir Putyin akart.

A DK ELNÖKÉNEK FACEBOOK-BEJEGYZÉSE

Oroszország agresszor. Megtámadott egy független, szuverén államot. Háború van a szomszédban. Akkor lépni kell nekünk is. A magyar kormány, amely régóta sajátos, a közös európaitól eltérő orosz politikát folytatott, most ne bújjon Brüsszel szoknyája mögé! Beszéljen világosan, ítélje el az agresszort! Meg tegye meg, amit megtehet. Például függessze fel a paksi beruházást, valamint szputnyik vakcina magyarországi gyártásáról szóló tárgyalásokat. Fejezze ki szolidaritását Ukrajnával, az ukrán néppel, mondja ki világosan, hogy Ukrajna határai sérthetetlenek. Szóval viselkedjen becsületesen.

Esetleg olvassa el ma reggel Teleki Pál miniszterelnök búcsúlevelét. Ugye érti, hogy miért!?

Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában

Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában, miután Oroszország megtámadta az országot – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben. A bejelentést az elnök azután tette, hogy ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO).

„Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be” – fogalmazott az államfő. Hozzátette, hogy „egy perce” beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és már megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését.

Az embereket arra kérte, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és lehetőleg maradjanak otthon. Közölte, hogy ő maga, a kormány, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) és a fegyveres erők mind teszik a dolgukat és ígértet tett arra, hogy folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.

Románia határozottan elutasítja az Ukrajna elleni orosz támadást

Romániában Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciuca miniszterelnök is határozottan elutasította ma hajnali állásfoglalásában az Ukrajna ellen intézett orosz támadást. „Románia a demokratikus nemzetközi közösséggel együtt határozottan elutasítja ezt a felelőtlen viselkedést, amely aláaknázza a nemzetközi kapcsolatok alapjait, és a nemzetközi jogrendet” – áll Klaus Iohannis állásfoglalásában. A román államfő megállapította: „az Orosz Föderáció újfent bizonyította, hogy nem érdekli az európai és euro-atlanti közösség által kezdeményezett építő és felelős párbeszéd, és erővel próbálja érvényesíteni az úgynevezett érdekszférák iránti igényét”.

Iohannis teljes szolidaritásáról biztosította Ukrajnát, a katonai agresszió azonnali feltétel nélküli leállítására és az orosz csapatok kivonására szólított fel. Egyben közölte: Románia kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának. Ugyanakkor óva intett az ukrajnai román közösség elleni ellenséges akciókkal kapcsolatosan. Kijelentette: országa e tekintetben is kész megadni a szükséges segítséget. Az államfő ugyanakkor azt is közölte: a román állampolgároknak nincs mitől félniük. Országuk a NATO-tagság révén története legteljesebb biztonsági garanciáit élvezi.

Nicolae Ciuca miniszterelnök állásfoglalásában arra is kitért, hogy Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként a béke és a biztonság fenntartójaként kellene viselkednie. Ezzel szemben súlyosan megsérti a nemzetközi jogelveket. A kormányfő hozzátette: Románia állandó kapcsolatban áll a NATO-s és EU-s partnereivel, és készen áll a szükséges intézkedésekre a térség biztonsága szavatolása végett.

A támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Krímből indult

Az Ukrajnát ért orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím-félszigetről indult – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat. A határ menti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadják öt régióban, Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megyékben, valamint a Krím-félsziget felől.

Légi fenyegetést rögzítettek az ukrán fővárosban

– közölte az ukrán főváros vezetése a Telegram üzenetküldő portálon. A városi adminisztráció arra kérte a kijevieket, hogy ha bekapcsolnak a szirénák, haladéktalanul menjenek az óvóhelyekre. Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak hozzátette: jobb, ha most mindenki otthon marad, de aki aggódik, lemehet az óvóhelyre.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a világot, hogy “azonnal cselekedjék” válaszul az országban zajló orosz katonai műveletre. Kuleba azt írta: “A világnak azonnal cselekednie kell. Európa és a világ jövője forog kockán. Mi a teendő:1. Pusztító szankciók Oroszország ellen MOST. 2. Oroszország teljes elszigetelése minden eszközzel, minden formában. 3. Fegyverek, felszerelések Ukrajnának 4. Pénzügyi támogatás 5. Humanitárius segítségnyújtás”

Szijjártó: Magyarország kiáll Ukrajna mellett

– jelentette 7 óra 36 perckor a magyar állami hírügynökség. Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. – A hír forrása: a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldala. Szijjártó Péter élő bejelentkezésében azt mondta: Magyarország minden olyan szövetségesi egyeztetésnek részese és része lesz, amelyek a koordinált válaszreakció megadásáról szóló döntésekre vonatkoznak. A kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása – hangsúlyozta a tárcavezető.

2022. FEBRUÁR 24-ÉN 7 ÓRA 54 PERCIG NEM ÉRKEZETT TÁJÉKOZTATÁS ARRÓL, HOGY ORBÁN VIKTOR, MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKE VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍTOTT VOLNA OROSZORSZÁG „VILLÁMHÁBORÚJÁRÓL” UKRAJNA ELLEN.

Hadiállapot Ukrajnában

Az ukrán törvényhozás döntésről képviselők tájékoztattak a Telegram üzenetküldő portálon. Jariszlav Zseleznyak, a Hang párt frakciójának tagja azt közölte, hogy a hadiállapot bevezetését 300-an szavazták meg a 450 fős törvényhozásban. A parlament elé Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára terjesztette be a javaslatot. Előzőleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben tájékoztatta az ország lakosságát a hadiállapot bevezetéséről.- számolt be az UNIAN hírügynökség.

Biden amerikiai elnök: Oroszország szándékosan háborút indított Ukrajna ellen

Oroszország „szándékosan háborút indított” Ukrajna ellen, és ez katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel jár majd – írta amerikai idő szerint szerda éjszakai közleményében Joe Biden amerikai elnök. „Egyedül Oroszország a felelős a támadás követelte emberéletekért és a pusztításért. Az Egyesült Államok, szövetségesei és partnerei egységes és határozott módon fognak reagálni. A világ felelősségre fogja vonni Oroszországot” – áll a Fehér Ház által kiadott közleményben. „Az egész világ Ukrajna népéért imádkozik ma este, amikor az orosz katonai erők indokolatlan támadásait szenvedik el” – fogalmazott Biden.
    

Az elnök közölte: követni fogja a helyzet alakulását a Fehér Házban, és nemzetbiztonsági csapata tájékoztatja őt a fejleményekről. Csütörtök reggel a korábbi tervek szerint a hét legfejlettebb ipari ország (G7) vezetőivel a további lépésekről fog tanácskozni. „Együttműködünk NATO-szövetségeseinkkel is, hogy erős, egységes választ adjunk, amely elriaszt bármilyen, a szövetség elleni agressziótól” – hangsúlyozta Biden.
    

Az elnök ma további szankciókat fog bejelenteni az európai szövetségesekkel együttműködve az Ukrajna elleni orosz támadásokra válaszul – ezt mondta az éjszaka újságíróknak a Fehér Ház egyik tisztségviselője. A neve elhallgatását kérő tisztségviselő közölte: az elnök a G7-es országok vezetőivel folytatott találkozót követően részletezi a várható újabb szankciókat.
    

A Fehér Ház egy másik közleményben bejelentette, hogy Biden amerikai idő szerint szerdán későn este beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és támogatásáról biztosította Ukrajnát az orosz támadások közepette. „Arra kért, szólítsam fel a világ vezetőit, hogy határozottan lépjenek fel Putyin elnök kirívó agressziója ellen, és álljanak ki Ukrajna népe mellett” – fogalmazott Biden, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok „továbbra is támogatást és segítséget nyújt Ukrajnának és a ukrán népnek”.
    

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter a NATO Oroszország ukrajnai inváziójára adandó összehangolt válaszáról egyeztetett Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral – közölte csütörtökön az amerikai külügyminisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket is. Blinken hangsúlyozta, hogy „sziklaszilárd” az Egyesült Államok elkötelezettsége a katonai szövetség kollektív védelem elvét tartalmazó 5. cikke mellett.

István Szent-Iványi Facebook-bejegyzése: Nyilt orosz katonai agresszió Ukrajna ellen

(08:56) „Ma hajnalban az orosz légierő és szárazföldi erők tömeges támadást intéztek Ukrajna ellen. Az orosz katonai vezetés büszén bejelentette, hogy megsemmisítette az ukrán légvédelmet és a katonai repülőterek infrastruktúráját. Ez ebben a pillanatban még nem igaz. Ukrajna élet-halál harcot folytat az agresszor ellen.

Ne feledjük, hogy alig három hete Orbán Viktor az agresszornál tett baráti látogatást, akit stratégiai partnernek, barátnak nevezett. Arról most ne is beszéljünk, hogy a bohózati elemekkel tarkított „békemisszió” milyen nyilvánvaló kudarccal járt, mert ennél sokkal súlyosabb a helyzet.

Magyarország területi épségét és biztonságát közvetlenül nem fenyegeti a háború. Nincs olyan ismert forgatókönyv, miszerint hazánklat katonai támadás érhetné. A NATO-tagságunk jelenti a biztonságot most. Ugyanakkor a háború közvetett hatásai az energiaellátástól a széles körű gazdasági következményeken át az esetleges menekülthullámig nagyon is értintenek minket.

Itt az ideje, hogy végre szembenézzünk az olyan súlyos nemzetbiztonsági kockázatokkal, amit a Paks2 jelent, amely hosszú távon kiszolgáltat minket az agresszor kényének-kedvének. A kormány kötelessége lenne ebben a helyzetben felfüggeszteni a Paks2 engedélyeztetési eljárását, ami egyébként is nagyon problematikus, érdemes felülvizsgálni az orosz kémbank státuszát is. Elérkezett az igazság pillanasta. A pávatánc ideje lejárt. Magyarország akkor van biztonságban, ha a továbbiakban felhagy a zavarosban halászással és végre azokkal működik együtt, akikhez tartozik és akik a tényleges biztonságot jelentik számunkra.”

Öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a Donyec-medencében

(08:34) Az ukrán egyesített erők parancsnoksága szerint csütörtökön öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökségére hivatkozva.

„Az egyesített erők méltóképpen mérnek viszontcsapást az Oroszországi Föderáció fegyveres erőire. A katonai egységek az állásaikban vannak. Az ellenség veszteségeket szenved” – áll a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményben. A fegyveres erők arra kérte az embereket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat és bízzanak az országot védő katonákban.
    

Az ukrán szárazföldi erők pedig arról számoltak be, hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település térségében két orosz harckocsit és néhány teherautót semmisítetek meg.
    

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet fokozatosan, április végétől pedig hivatalosan katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett.
    

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében. Leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.

Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Varsó a NATO-szerződés 4. cikke alkalmazását javasolja

(09:27) Ukrajna orosz megtámadása miatt Varsó az észak-atlanti szerződés 4. cikke alkalmazását javasolja – közölte Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. A 4. cikk szerint a NATO tagállamai tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
    

Müller a ma hajnali sajtóértekezletén közölte: Lengyelország állandó NATO-képviselője a szövetséges országok más képviselőivel együtt az észak-atlanti szövetség főtitkárához nyújtotta be a javaslatot a közös egyeztetés, valamint „a NATO határai megsértésének lehetséges, de reális fenyegetése” miatt. A szóvivő bejelentette: Varsó az Oroszország elleni messzemenő szankciókat fogja szorgalmazni az Európai Tanács csütörtök esti értekezletén. A legújabb ukrajnai fejleményeket Müller szuverén országgal szembeni katonai agressziónak, a háború tényleges meghirdetésének nevezte. Közölte: szerda óta nemcsak Ukrajna területén, de Lengyelországban is erőteljesebb, kibertámadásra utaló tevékenységet észlelnek.
    

Mateusz Morawiecki  kormányfő az ukrajnai helyzet miatt már hétfőtől harmadfokúra emelte a kibervédelmi riasztást, az intézkedés március 4-ig lesz érvényben. A kormányszóvivő a sajtóértekezleten megerősítette: az utóbbi napokban emelték a lengyel hadsereg készenléti szintjét is. Újságírói kérdésre a szóvivő megerősítette azt is, hogy Lengyelország fegyverszállításokkal és humanitárius segítségnyújtással támogatja Ukrajnát, szükség esetén pedig az ukrajnai menekültekről is gondoskodik.

A lengyel külügyminisztérium csütörtök reggel Ukrajna haladéktalan elhagyására szólította fel az ott tartózkodó lengyel állampolgárokat.
    
 Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

2022. FEBRUÁR 24-ÉN 9 ÓRA 27 PERCIG NEM ÉRKEZETT TÁJÉKOZTATÁS ARRÓL, HOGY ORBÁN VIKTOR, MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKE VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍTOTT VOLNA OROSZORSZÁG “VILLÁMHÁBORÚJÁRÓL” UKRAJNA ELLEN.

Horváth Kálmán jegyzete

Ha kell, hát bevallom…

…gyáva, szar ember voltam világéletemben, nagyon nem vallhattam be, mert az emberek többsége szereti magát jellemesnek, bátornak mondani, de én bizony gyermekként féltem a sötétben, felnőttként kerültem a vitákat, óvatosan vezettem az autómat, és a verekedéseknek inkább voltam nézője, mint résztvevője.

Az aradi vértanúk nevét ma sem tudom, a Walesi bárdokról szóló verset sem tanultam meg, igaz, a partizánokról szóló filmeket imádtam, a Bátor embereket talán háromszor is láttam. Gyávaságomat leplezve, hogy ők ne nézzenek le, én nézek fel a bátrakra, csodálom őket, napjaink áldása, hogy közülük 133-at név szerint ismerhetek, és tudom, hogy amíg mások a szájukat jártatják, addig ők minden helyzetben kitartanak elveik, a vezérük mellett, soha nem gondolnak alternatívákra, megadásra, mások szétszóródhatnak, ők összezárnak, megtéveszthetetlenek, hitük a bátorságuk tartozéka.

Tévedés, hogy a bátorság magyar örökség, a világ más tájain is feltűnhetnek, a miénkhez hasonló jellemek, igen a szójárásuk, meghajlás a testtartásuk, tőlük kérni sem kell, maguktól tudják, hogy mit kell adniuk. Korábban a költő arra biztatta a bátor embereket, hogy tekintetüket Párizsra vessék.

Napjainkban Moszkva a példa, az orosz dumában, az ottani parlament alsóházában 400 bátor ember úgy adta áldását a háborúra, ahogyan elődeik 1849-ben vagy 1956-ban Magyarország lerohanására, de most a bátorság fóliatekercsében, orosz testvéreik megvédésére. Apró gömb a föld, még az is elképzelhető benne, hogy a bátor 133 találkozik a bátor 400-zal, összeölelkezik, megbonthatatlannak nevezik a bátorságukat, miközben én, a hozzám hasonló gyávákkal, majd sorozatot nézek a tévében, és a csajokat gyevocskáknak hívom…

Lengyelország befogadóközpontokat létesít az ukrán határnál

Lengyelország a legközelebbi órákban befogadóközpontokat létesít az ukrán határnál a menekültek számára – közölte ma reggeli interjújában Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes, aki megerősítette, hogy az ukrajnai orosz támadás esetére a lengyel kormány a vajdaságok vezetőivel együtt az utóbbi időben kidolgozta az ukrajnai menekültek befogadásának terveit.
    

Közölte: a csütörtök hajnali óráktól már megvalósítják e forgatókönyv első lépéseit, ennek megfelelően a legközelebbi órákban a délkelet-lengyelországi lublini és kárpátaljai vajdaságban, az ukrán határ közelében létesítenek befogadópontokat. Egyelőre nyolc befogadóközpont jön létre, a menekültek a helyszínen ételt és orvosi ellátást kapnak, valamint a szükséges információkat is – mondta el a miniszterhelyettes.

A lengyel-ukrán határon egyelőre mérsékelt a forgalom, a határőrség azonban teljes készültségben van. Az ukrajnai események dinamikus alakulása miatt a forgalom egyik óráról a másikra megugorhat – tette hozzá Szefernaker. A határőrség egyelőre  az érvényes előírások alapján jár el, az esetleges rendkívüli intézkedésekről a hatóságok folyamatosan beszámolnak.
    

Február közepén Michal Wos igazságügyi miniszterhelyettes és Ryszard Terlecki, a szejm kormánypárti alelnöke úgy látta: Ukrajna orosz megtámadása esetén akár egymillió menekült is érkezhet Lengyelországba.

Orosz védelmi minisztérium: működésképtelenné vált ukrán katonai repterek infrastruktúrája

Működésképtelenné vált az ukrán fegyveres erők légi bázisainak katonai infrastruktúrája – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagypontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti.

„A felderítés eszközei azt mutatják, hogy az ukrán fegyveres erők alegységei és katonái tömegesen hagyják el állásaikat, fegyvereiket hátrahagyva. Az ukrán fegyveres erők fegyverletételt végrehajtott alegységeire nem mérnek csapásokat” – hangzott a tájékoztatás.
    

A tárca „hazugságnak” nevezte Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának azt a bejelentését, hogy Oroszországnak repülőgépekben és páncélosokban elszenvedett vereségei vannak.  Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy fehérorosz csapatok nem vesznek rész a donyec-medencei különleges műveletben.    
     

A TASZSZ hírügynökség orosz belügyi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a rendőrség megerősítette a moszkvai metró állomásainak és azok környékének őrizetét, ahol igazoltatnak. A moszkvai belvárosban megerősítették az őrjáratokat. A RIA Novosztyi hírügynökség azt írta, hogy a moszkvai ukrán nagykövetség sem csütörtökön, sem a közeli napokban nem fogad ügyfeleket. Az Azovi-tengeren felfüggesztették a hajózást – közölte az orosz hajózási ügynökség (Roszmorrecsflot) sajtószolgálata a TASZSZ-szal.

Izrael megkezdte az izraeliek és a zsidók kimenekítését Ukrajnából

Izrael megkezdte az izraeliek és a zsidók segítését és kimenekítését Ukrajnából – jelentette a helyi média csütörtökön. A már Lvivbe, a lengyel határ közelébe evakuált izraeli nagykövetség szerint mintegy 8000 izraeli tartózkodik jelenleg Ukrajnában. A követség munkatársai a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek elmondták, hogy szerdáig több száz kérvényt kaptak Kijevben élő izraeliektől, akik segítséget kértek tőlük a távozáshoz.

„Arra készülünk, hogy fogadjuk az izraelieket és a zsidókat, majd továbbszállítsuk őket Lengyelországba. Az elkövetkező órákban emberek tömegére számítunk. Felszólítjuk az izraelieket, hogy azonnal hagyják el Ukrajnát” – nyilatkozta Michael Brodszki, Izrael ukrajnai nagykövete a lapnak.

„Elárasztanak bennünket az izraeliek telefonhívásai, hajnali öttől nem hagyják abba a csörgést. A segítségre szorulók jöjjenek Lvivbe, minden izraeli állampolgárnak igyekszünk segítséget nyújtani. Egyelőre itt maradunk, de minden a helyi fejleményektől függ, és ha veszély fenyegeti a kiküldötteket, akkor természetesen innen is evakuáljuk őket” – tette hozzá a nagykövet.

„Hallottunk robbanásokat, itt is voltak légvédelmi riasztások, és a médiában beszámoltak több katonai célpont elleni támadásról ezen a környéken is. Az az igazság, nem gondoltuk, hogy ez fog történni, de ez az új valóság” – nyilatkozta a nagykövet.

Izrael átadta Oroszországnak a kijevi nagykövetség és a lvivi ideiglenes külképviselet pontos helyét, földrajzi koordinátáit.

A jeruzsálemi külügyminisztérium képviselője a katonai rádiónak elmondta, hogy ismét felszólították az Ukrajnában tartózkodó izraeli állampolgárokat, hogy haladéktalanul próbáljanak meg eljutni a szárazföldi határátkelőkhöz Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Moldova vagy Románia felé, ahol már segítik továbbjutásukat Izrael felé. Ukrajna légterét lezárták, ezért már csak szárazföldi úton készülnek az emberek kimenekítésére.

A kijevi zsidó közösség vezetője a rádióban arról számolt be, hogy közösségük repülőtér közelében élő tagjai bombázásokra ébredtek, melyekbe a házaik falai beleremegtek.

A katonai rádió csütörtöki beszámolója szerint növekedett az izraeli bevándorlást kérő zsidók száma Ukrajnában és Oroszországban is, s az izraeli hatóságok felkészülnek befogadásukra.

A háború kitörése nyomán a 160 ukrajnai zsidó közösség rabbijai együttesen arra kérték a közösségek vezető tagjait, hogy tartsanak be minden iránymutatást, s gondoskodjanak a településükön élő összes zsidóról. Hangsúlyozták, hogy mellettük, az országban maradnak.

„Ugyanakkor mindenki, aki biztonságosan el tudja hagyni Ukrajnát, jobban jár, ha szárazföldi átkelőkön keresztül ezt teszi” – áll közleményükben. „Az országban élő rabbik és az ultraortodox Chabad mozgalom küldötteinek többsége, noha izraeli vagy amerikai állampolgársággal rendelkezik, felelősségvállalásból továbbra is ott marad, hogy gyülekezeteivel legyen e nehéz pillanatokban” – közölték.
 

2022. FEBRUÁR 24-ÉN 10 ÓRA 32 PERCIG NEM ÉRKEZETT TÁJÉKOZTATÁS ARRÓL, HOGY ORBÁN VIKTOR, MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKE VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍTOTT VOLNA OROSZORSZÁG “VILLÁMHÁBORÚJÁRÓL” UKRAJNA ELLEN.

A német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját – FRISSÍTETT (Új: részletek, további állásfoglalások)

11:37 Olaf Scholz német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját Ukrajna ellen.

„Az Ukrajna elleni orosz támadás a nemzetközi jog kirívó, semmivel sem igazolható megsértése. Németország a legélesebben elítéli Putyin elnöknek ezt a kegyetlen akcióját” — jelentette ki Scholz csütörtök hajnalban a szövetségi sajtóosztály által közzétett első állásfoglalásában. Scholz a hadművelet azonnal leállítására szólította fel Oroszországot, és közölte, hogy a német kormány szorosan együttműködik szövetségeseivel a G7-csoport, a NATO és az Európai Unió keretében.
    A kancellár telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és Németország szolidaritásáról biztosította Ukrajnát és az ukrán népet — közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő.
    A kormányfő az Ukrajna elleni orosz támadás miatt összehívta a biztonsági kabinetet, amelyben a külügyi, a belügyi és a védelmi tárca vezetőjével, a kancellária-miniszterrel, és szükség esetén szövetségi hatóságok, köztük a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőivel egyeztet. Annalena Baerbock külügyminiszter az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában elmondta, hogy minden német diplomata elhagyja Kijevet, és a helyzet alakulásának alapján döntik majd el, hogy nyissanak-e külképviseletet máshol, például az ország nyugati részén fekvő Lembergben (Lviv). Baerbock egyben felszólította az Ukrajnában tartózkodó német állampolgárokat, hogy a lehető leghamarabb távozzanak az országból.
    

A külügyminiszter aláhúzta, hogy az orosz támadásra büntetőintézkedések újabb csomagja lesz az azonnali válasz. Németország erről a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7-csoport soros elnökeként is gondoskodik — utalt a német diplomácia vezetője a csoport MA délutánra tervezett online csúcstalálkozójára.

A szövetségi parlament (Bundestag) pártjai mindannyian elítélték az Ukrajna elleni támadást, még a moszkvai vezetéshez hagyományosan közel álló, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) is.
    

PUTYIN HÁBORÚS BŰNÖS! VÉGE AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI RENDSZERNEK

A legnagyobb kormánypárt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakcióvezetője, Rolf Mützenich „háborús bűnösnek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Mint mondta, az orosz támadással vége az európai biztonsági rendszernek, amelynek kiépítéséért és megszilárdításáért a hidegháború óta dolgoznak, és félő, hogy „új vasfüggöny” osztja meg a kontinenst.
    

A legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnök-frakcióvezetője, Friedrich Merz kijelentette, hogy Oroszország nem csupán Ukrajna ellen indított háborút, hanem „a demokrácia és a szabadságunk ellen”. Mint mondta, Vlagyimir Putyin azért indított háborút, mert nagyon fél, hogy a demokráciát és a szabadságot célzó ukrajnai és fehéroroszországi mozgalmak veszélybe sodorják rendszerét.
    

FRISS MTI-HÍR (11:46) :

Budapest, 2022. február 24., csütörtök (MTI) – Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai katonai műveletek miatt csütörtök délelőtt fél 11-re összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzs ülését a Karmelita kolostorba – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

GYÁVASÁG: ORBÁN A NEVED! „AZ UKRAJNAI KATONAI MŰVELETEK MIATT, NEM A PUTYIN ÁLTAL KIROBBANTOTT HÁBORÚ MIATT.”

Egyszerűen elképesztő! A Magyar Távirati Iroda (elméletileg közszolgálati média!) azzal szédíti olvasóit, hogy vacak, semmitmondó, hazug jelzővel illeti a putyini Oroszország súlyos agresszióját, az Ukrajna ellen ma hajnalban kirobbantott háborút. Azt írja „hírei” sokaságának címében, hogy „OROSZ HADMŰVELET”. Micsoda arcátlanság! Micsoda hamisítás! Micsoda félrevezetése az embereknek! Hadművelet: hadseregcsoportok, seregtestek összehangolt harcászati tevékenysége — írja a Magyar Nyelv Értelmező Szótára. Csak hát ami Ukrajnában zajlik, az háború ám, a mélyen nem tisztelt Putyint kímélő „tévirati” iroda! Még akkor is, ha netán Putyin pincsijének szeretnétek hízelegni ezzel a fedőfogalommal. Persze, előbb-utóbb ti is rá fogtok jönni: ha egy ország (quasi nagyhatalom) hadserege hadüzenet nélkül megtámad másik, szuverén országot, és ott légi és szárazföldi hadi eszközeit bevetve, súlyos károkat okozva mindenekelőtt a polgári lakosságnak (egyelőre nem tudható, hányan estek áldozatul) és persze a megtámadott országnak is a nemzeti vagyonban, tulajdonban, történelmi értékekben stb., akkor az bizony háború. A ma hajnal óta tartó, hadüzenet nélküli orosz támadás nem más, mint háború Ukrajna ellen. Ezen nincs mit szépíteni, mert nem is lehet. Hogy is írja az idézett szótár? „Államok vagy társadalmi csoportok között hadseregekkel vívott fegyveres harc.” Mélyen tisztelt (általam évtizedekig példaképnek tekintett!) Magyar Távirati Iroda, a hitelesség megköveteli a pontos fogalmazást. Évtizedekig meggyőződésem volt, hogy a seggnyalás és törleszkedés kora már rég mögöttünk van. Persze, más a hit és más a valóság.

12:12 Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal — jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatóján.

„Ukrajna megvédi magát, és nem adja fel szabadságát, bármit is gondoljanak Moszkvában” – idézte az Ukrinform hírügynökség az elnök szavait.  Kijelentette, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. „Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz. Ők jöttek a mi földünkre” — hangsúlyozta.

Elmondta, hogy Ukrajnát földön és levegőben is megtámadták, a hadsereg feltartóztatja az ellenséget, de most szüksége van a lakosság támogatására is. Az ukrán államfő felszólította az ukránokat, hogy mindenki, aki kész megvédeni az országot, jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.     

„Már adunk ki fegyvereket és fogunk is kiadni földünk védelme érdekében, mindenkinek, aki kész megvédeni szuverenitásunkat. Ukrán népünk jövője Ukrajna minden polgárától függ. Mindenki, akinek van harci tapasztalata és aki csatlakozni tud Ukrajna védelméhez, haladéktalanul jelenjék meg a toborzóközpontokban. A belügyminisztérium veteránokat von be az állam védelmébe” — fejtette ki az elnök. Felhívta továbbá az ukránokat, hogy adjanak vért a sebesült katonák számára.  Zelenszkij kiemelte az ukrán vállalkozások munkájának, az áruk és a szolgáltatások elérhetőségének fontosságát háború idején. „Az ukrán nemzeti bank és Ukrajna bankrendszere minden szükséges forrással rendelkezik az állam pénzügyi szükségleteinek kielégítéséhez, mindennel, ami az állam és az ukrán állampolgárok érdekeinek védelméhez szükséges” — hangoztatta.
Az ukrán elnök az oroszokhoz is felhívást intézett, arra kérte őket, hogy vonuljanak utcára, és tiltakozzanak a háború ellen.

Közben Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója arról számolt be, hogy

az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és több tucatnyian megsebesültek. Azt is elmondta, hogy eddig legfeljebb tíz elhunytról tudnak a polgári áldozatok közül.


A legfrissebb ukrán jelentések szerint az ukrán erők már hét orosz katonai repülőgépet lőttek le az ukrán légtérben, valamint egy újabb helikoptert a Kijev melletti Mezsihirja település fölött. Helikopterből eddig ezzel együtt kettőt semmisítettek meg.

14:30 Emmanuel Macron francia államfő jelezte: Franciaország és szövetségesei az Ukrajna elleni „agresszió méretének megfelelő szankciókat” léptetnek életbe Oroszország ellen, amely érinteni fogja a katonai, a gazdasági és az energetikai területeket. „Kérlelhetetlenek leszünk” a G7 országcsoport megbeszélésén és az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján — mondta a köztársasági elnök a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében, miközben mögötte a francia és az európai uniós mellett az ukrán zászló is látható volt.

14:35 ORBÁN MEGSZÓLALT! Íme: ” Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel „

„Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia. „Számunkra legfontosabb a magyar emberek biztonsága, ezért szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába, humanitárius segítséget természetesen nyújtunk majd” — jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön. (Az nem tudható, mert nem írja az MTI, hogy pontosan mikor, hány óra hány perckor…)

A kormányfő a Facebook-oldalára feltöltött videóban közölte: Oroszország ma reggel megtámadta Ukrajnát katonai erővel, ezért a nemzetbiztonsági operatív törzs ülést tartott.

Hangsúlyozta: nem tudják elfogadni a baloldalnak azon javaslatait sem, amelyek veszélyeztetik Magyarország energia- és gázellátását, veszélybe sodornák a családok rezsicsökkentését. (Tessék csak elolvasni még egyszer! Ugye, nem érthető?! — a szerk. megj.)

A kormányfő kitért arra: a katonai és kijelölt rendőri egységek megkezdték a munkát az ukrán–magyar határ térségében (szerintem fordítva: a magyar–ukrák határtérségről van szó! — a szerk. megj.). Hozzátette: arra kell számítani, hogy a csütörtöki katonai támadást követően a Magyarországra érkező, feltehetően menekültstátusért folyamodó ukrán állampolgárok száma megnő. Az ő ellátásukra felkészültünk, képesek leszünk gyorsan és hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással — mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését” és arról is beszélt, hogy „vésztanácskozást” fognak tartani csütörtökön Brüsszelben. A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy az európai egység fenntartható lesz és közös lépésekre szánhatják el magukat.”

Az MTI moszkvai tudósítója jelentette 14 óra 37 perckor: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak

Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni — jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak. Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: „a többi az ukrán nép döntésének kérdése”.

A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetés kész-e erre és tárgyalni erről. Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a „megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt állította, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) „a szíriai fehérsisakosok mintájára elkövetett provokációkat” készít elő, tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.
    
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) csütörtökön közölte, hogy a hadművelettel kapcsolatban álhírek hulláma öntötte el a világhálót. A hatóság felhívta a figyelmet, hogy az információk hitelességének ellenőrzéséért a vonatkozó jogszabály értelmében az érintett tömegtájékoztatási eszközök felelősek.

Konasenkov vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot „semmi sem fenyegeti”. közölte, hogy az orosz fegyveres erők, az elnök parancsát teljesítve, különleges műveletbe kezdtek a Donyec-medence térségében. A szóvivő narratívája szerint a szakadár köztársaságok „népi milíciái” mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és „ellentámadásba” mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán határőrség nem tanúsított ellenállást, a hírszerzés szerint pedig egyes ukrán alegységek és katonák tömegesen hátrahagyják állásaikat és fegyvereiket. A tábornok szerint a fegyverletétel mellett döntött ukrán egységekre nem mérnek csapást. A nagypontosságú fegyverekkel az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt támadják.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a két ország közös határán az ukrán határőrség összes alegysége elhagyta állásait. Reggel az FSZB arról számolt be, hogy Kurszk megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy orosz határőrposztot.
    
Kijev egyébként, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán, elkezdte moszkvai nagykövetségének kitelepítését. A RIA Novosztyi hírügynökség diplomáciai forrásból úgy rétesült, hogy az aktusról Moszkva hivatalosan még nem kapott értesítést.

Egyszerűen elképesztő!

A Magyar Távirati Iroda (elméletileg közszolgálati média!) azzal szédíti olvasóit, hogy vacak, semmitmondó, hazug jelzővel illeti a putyini Oroszország súlyos agresszióját, az Ukrajna ellen ma hajnalban kirobbantott háborút. Azt írja „hírei” sokaságának címében, hogy „OROSZ HADMŰVELET”. Micsoda arcátlanság! Micsoda hamisítás! Micsoda félrevezetése az embereknek! Hadművelet: hadseregcsoportok, seregtestek összehangolt harcászati tevékenysége — írja a Magyar Nyelv Értelmező Szótára. Csak hát ami Ukrajnában zajlik, az háború ám, a már régóta százmilliók által mélyen nem tisztelt Putyint kímélő „tévirati” iroda! Még akkor is, ha netán Putyin pincsijének szeretnétek hízelegni ezzel a fedőfogalommal. Persze, előbb-utóbb ti is rá fogtok jönni: ha egy ország (quasi nagyhatalom) hadserege hadüzenet nélkül megtámad egy (vagy több) másik, szuverén országot, és ott légi és szárazföldi hadi eszközeit bevetve, súlyos károkat okozva mindenekelőtt a polgári lakosságnak (egyelőre nem tudható, hányan estek áldozatul) és persze a megtámadott országnak a nemzeti vagyonban, tulajdonban, történelmi értékekben stb. is, akkor az bizony háború. Hogy is írja az idézett szótár? „Államok vagy társadalmi csoportok között hadseregekkel vívott fegyveres harc.” Mélyen tisztelt (általam évtizedekig példaképnek tekintett!) Magyar Távirati Iroda, a hitelesség megköveteli a pontos, hiteles fogalmazást. Évtizedekig meggyőződésem volt, hogy a seggnyalás és törleszkedés kora már rég mögöttünk van. Persze, más a hit és más a valóság.

ELOLVASÁSRA AJÁNLJUK

Sz. Bíró Zoltán: A józan ész kiköltözött a Kremlből, a legborzalmasabb időszak jön

Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése – mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.

hvg360: Már Kijevet támadják az orosz csapatok, vagyis Putyin nem állt meg a két szakadár megyénél. Ez várható volt?

Sz. Bíró Zoltán: Valóban nem állt meg, hanem továbbment, ami önsorsrontó lépés, aminek szerintem nem mérték fel a következményeit. Kijelenthetjük, hogy a józan ész kiköltözött a Kremlből. Az, hogy Putyin Kijev felé fordul, már akkor várható volt, amikor egy 30 ezres orosz kontingens kezdett hivatalosan hadgyakorlatba Belaruszban, ahonnan gyorsan és könnyen lehet támadást indítani Kijev irányába, hiszen a Dnyeperen nem is kell átkelni, hanem azt megkerülve lehet eljutni Kijevbe…

Folytatás itt, tessék kattintani!

Folytatás az MTI-jelentésekkel:

17:15 Hetvennégy ukrán katonai objektum felszámolásáról számolt be az orosz védelmi tárca

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi tárca. Közöttük 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. A tárca szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek.

17:26 Benyomultak a csernobili zónába az orosz csapatok

Az Ukrajnára támadó orosz csapatok benyomultak a csernobili atomerőmű övezetébe Fehéroroszország felől – jelentette az UNIAN hírügynökség Anton Herascsenkóra, a belügyminiszter tanácsadójára hivatkozva. „A veszélyes radioaktív hulladékok tárolóját őrző nemzeti gárdisták makacsul ellenállnak. Ha a tüzérségi támadások miatt megsérül a hulladéktároló, akkor radioaktív porfelhő boríthatja be Ukrajna, Fehéroroszország és európai uniós tagállamok területét” – írta a Facebookon Herascsenko. Közben az odesszai kormányzóság sajtószolgálata közölte, hogy a dél-ukrajnai megye pogyilszki járásában 22-re nőtt az orosz támadások következtében elhunytak száma. Az áldozatok fele nő — fűzte hozzá a hivatal.

A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemző intézet jelentést készített az Ukrajinszka Pravda című lapnak a kijevi idő szerint délután két óráig feljegyzett harci eseményekről. Eszerint Oroszország már hét repülőgépet, négy helikoptert, több mint tíz páncélozott járművet és körülbelül száz katonát veszített, elfoglalta a Krím-félszigettel szomszédos, dél-ukrajnai Herszon megyében Henicseszk és Nova Kahovka településeket.
    

Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnali ötkor mondott beszédet, ezt követően az orosz szárazföldi erők a légierő támogatásával megkezdték Ukrajna invázióját. Több mint 60 katonai infrastrukturális létesítményt támadtak Ukrajna-szerte. Több mint harminc Kalibr típusú cirkálórakétát lőttek ki. Orosz csapatok páncélosokkal és egyéb haditechnikával megsértették Fehéroroszország és Oroszország felől az ukrán államhatárt Csernyihiv, Szumi, Luhanszk, Harkov, Zsitomir, Kijev és Herszon megyében.

„Az agresszor csapatok erőfeszítései jelenleg főként a kelet-ukrajnai Harkiv irányába összpontosulnak. Kísérlet folyik a körülzárására. A fegyveres erők a nemzeti gárdával együtt igyekeznek visszaverni a támadást” — áll a jelentésben. Az elemzők szerint a Herszon megyei támadó műveletben az orosz csapatoknak az a feladata, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül.

Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkiv megyékben 10-20 kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukrán erők megállították őket. Az orosz támadók egészen közel kerültek Harkiv városához, ahol azonban komoly veszteségeket szenvedtek: a Nemzeti Gárda katonái négy orosz harckocsit semmisítettek meg.

Az Azovi-tenger partján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. A fővárostól, Kijevtől északra fekvő területeket, beleértve Hosztomel városát, helikopterekkel támadják. A Fekete-tengeren a Krímtől nyugatra, a román partokhoz közeli Kígyó-szigetet megkísérelték megszállni, délután egy órakor az ukrán erők visszaverték a támadást.

„A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán fegyveres erőknek, beleértve a határőrséget, negyven halálos áldozatuk és több sebesültjük van. Károk keletkeztek katonai és polgári infrastrukturális létesítményekben egyaránt, valamit többszintes épületekben is – közölték a szakértők. Egyelőre nem tudni hogy a Luhanszk megyei Scsasztya település éppen kinek a kezén van. A térségben az orosz csapatok nem hajlandók zöld folyosót nyitni, hogy a nőket és a gyermekeket elszállíthassák a megszállt területekről.

„Az orosz invázió jelenlegi szakaszának fő feladata Kijev és egész Herszon megye, valamint Mariupol elfoglalása lehet. Egyúttal az orosz csapatok pánikot próbálnak kelteni Ukrajna kapitulálása érdekében” – állapították meg az elemzők.

Közben az ukrán egyesített erők sajtószolgálata jelentette, hogy Donyeck megyében, Mariupoltól északra, Piscsevik településnél Nyugatról kapott NLAW típusú páncéltörővel kilőttek három ellenséges harckocsit.

18:03 Sok kárpátaljai gyalogosan kel át a magyar-ukrán határon

Sok kárpátaljai bőröndökkel és táskákkal felszerelkezve, gyalogosan lépi át a magyar-ukrán határszakaszt Beregsuránynál — tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója csütörtök este. A reggeli órák óta legalább négy–ötszázan léphették már át gyalogosan a határszakaszt, sokan a határállomástól néhány száz méterre lévő büfénél gyülekeznek arra várva, hogy a magyar oldalról értük jöjjenek a rokonaik vagy az ismerőseik.
    

Az emberek többségében két-három fős csoportokban, gurulós bőröndökkel a kezükben és hátizsákkal a hátukon várakoznak — már a határ magyar oldalán — a 41-es főút mellett, néhány száz méternyire a beregsurányi határállomástól. A folyamatosan érkezők között sok a fiatal, többen családostól jönnek, babakocsit tolnak vagy karon ülő kisgyerekekkel érkeznek, majd várakoznak a főút szélén. Az egyik fiatalember a határállomástól nem messze várakozó újságíróknak elmondta, a beregszászi járásból érkezett Magyarországra és az évek óta itt élő testvérét szeretné meglátogatni. Eredetileg később, a nyáron akart elutazni, de a háborús helyzet miatt úgy döntött, hogy előbbre hozza az utazását. Tapasztalatai szerint a határ ukrán oldalán hosszú a járműsor, a feltorlódott autók többsége kárpátaljai rendszámú, de akad közöttük kijevi, vagy Ukrajna más megyéjébe regisztrált rendszámú autó. Hozzátette, tart attól is, hogy mivel korábban katonaként szolgált, sorkötelesként behívhatják az ukrán hadseregbe.

Mások az mondták az MTI tudósítójának, Beregsuránynál — részben a nem messze fekvő Beregszász közelsége miatt — sokan inkább gyalogosan lépnek át a határon, autóval kevesebben érkeznek, mivel az ukrán oldalon hosszú a gépjárműsor, sokat kell várakozni a határellenőrzésre is. A magyar oldalon egyébként folyamatosan érkeznek az autók, több autós az út szélére megállva veszi fel utasait. — Az MTI tudósítójának információi szerint a Beregsurányhoz közel lévő másik, tiszabecsi határátkelőhelyen is sokan gyalogosan kelnek át a magyar-ukrán határon.

18:32

Scholz: Putyin nem nyeri meg az Ukrajna elleni háborút

 Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogja megnyerni az Ukrajna ellen indított háborút, amelyért nem az orosz nép, hanem egyedül ő viseli a felelősséget — jelentette ki Olaf Scholz német kancellár mai tévébeszédében.

„Ez a háború Putyin háborúja” — húzta alá Olaf Scholz, kiemelve, hogy a nemzetközi közösség az utolsó pillanatig a párbeszédre törekedett Moszkvával, és remélte, hogy sikerül elkerülni a vérontást. „Reménykedtünk, de nem voltunk naivak” — mondta a német kancellár, kifejtve, hogy kormánya az orosz–ukrán konfliktus tárgyalásos rendezését szolgáló erőfeszítésekkel párhuzamosan partnereivel és szövetségeseivel a NATO, az Európai Unió és a G7-csoport keretében együttműködve kidolgozott egy büntető intézkedésekből álló csomagot, ami megmutatja az orosz vezetésnek, hogy „nagy árat fizet az agresszióért”.

A balti államokat, Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát említve (érdekesség: a német kancellár Magyarországot kihagyta a felsorolásból!) arról is szólt, hogy a NATO megvédi tagállamait, és minden lehetséges eszközt felhasználva megakadályozzák, hogy a háború átterjedjen más országokra.

20:48 Kijárási tilalmat vezettek be Kijevben

Ma este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezettek be az ukrán fővárosban, Kijevben a hadiállapot kihirdetésének következményeként — jelentette be Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Elmondta: a kijárási tilalom ideje alatt a közösségi közlekedési eszközök nem fognak járni, a metró minden állomása viszont nyitva lesz mint óvóhely a lakosok számára. Felszólította a kijevieket arra, hogy napközben csak azok használják a tömegközlekedést, akik stratégiai vállalatoknál dolgoznak. A többiek maradjanak otthon, és ha megszólal a sziréna, menjenek óvóhelyre.

Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arra kérte városa lakóit, hogy éjszakára menjenek le a metróba. A városvezetés ugyanis folyamatos figyelmeztetéseket kap a hadseregtől lehetséges tüzérségi támadásokról, és azt mondják, jobb, ha az emberek nem maradnak éjjelre a lakásukban.

Közben ellentmondó jelentések érkeztek arról, kinek a kezén van most az Antonov-gyár Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre lévő repülőtere. Az UNIAN hírügynökség este a hosztomeli létesítményt védő nemzeti gárdisták sajtóreferensére hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán erők visszafoglalták az orosz megszállótól, miközben „több mint egy szakasznyi betolakodót likvidáltak”.

MA KÉSŐ ESTE BRÜSSZELBEN MEGKEZDŐDÖTT AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐINEK RENDKÍVÜLI CSÚCSTALÁLKOZÓJA; AZ ÉRTEKEZLET TÉMÁJA AZ OROSZ–UKRÁN VÁLSÁG.

21:55 Orosz beszámoló a pusztításról — háborúellenes 1700 tüntető őrizetben

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva (?) első napján, csütörtökön délután az ukrán katonai infrastruktúra 74, este pedig már 83 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője. Közöttük a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.

Konasenkov elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz „különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.

Az orosz csapatok Herszonnál elérték az Észak-krími-csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni. Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna adta az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.

A tüntetők védelmével foglalkozó OVD-Info szervezet csütörtök esti bejelentése szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpétervárott és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. A hatóságok mintegy 1700 tüntetőt előállítottak. Az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyedül az orosz főváros központjában több, mint 600 ember vettek őrizetbe. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó leveleket tett közzé.

Tüntetés csütörtökön este a budapesti orosz nagykövetség előtt (kép: Euronews)

(Euronews) Az ellenzéki pártok felhívására mintegy ötszázan demonstráltak Oroszország budapesti nagykövetségének épülete előtt csütörtök este.

„Putyin gyilkos”, „Putyin terrorista”, illetve „Ruszkik haza!” skandálások mellett gyülekezett a tömeg hét óra előtt a budapesti orosz nagykövetség előtt – írja a hvg.hu. A lap beszámolója szerint Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Orbán Viktor „Putyin barátjaként a háború barátja lett”, majd 1956-tal, illetve a rendszerváltáskori Orbán-beszéddel vont párhuzamot. Vadai sürgette, hogy a magyar kormány határozottan álljon ki az orosz agresszióval szemben és Ukrajna területi integritása mellett.

Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő felszólította Szijjártó Pétert, hogy adja vissza az orosz külügyminisztertől kapott barátság érdemrendjét, Donáth Anna momentumos EP-képviselő pedig a NATO- és EU-népszavazásra utalva azt mondta: kétszer nyilvánítottuk ki, hogy a békeszerető nyugati demokráciákat akarjuk szövetségesnek és nem a konfliktuskereső keleti diktatúrákat.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere közölte, hogy „mi a génjeinkben hordjuk 1848 és 1956 fájdalmát”, hangsúlyozta, hogy „a magyarok békében és biztonságban szeretnének élni Európa közepén”, majd bejelentette, hogy kitűzték az ukrán zászlót a Városházára, péntektől pedig ukrán nemzeti színekkel világítják ki a Halászbástyát.

Újabb szankciókról döntött az EU és az Egyesült Államok

Az Európai Tanács rendkívüli értekezletén egyelőre a soron következő büntetőintézkedések irányát jelölték ki, a részletek kidolgozása a következő napok feladata lesz. Ezek szerint további korlátozások vonatkoznak majd a pénzintézetekre, az energiaszektorra, a szállítmányozásra, a kettős — polgári és katonai — felhasználású termékekre és technológiákra. Újabb vízumkorlátozásokról is dönteni fognak, illetve bővítik a magánszemélyek és cégek szankciós listáját.

Az amerikai elnök is újabb intézkedéseket jelentett be mondván: megállapodott a világ legnagyobb gazdaságait képviselő G7-csoport vezetőivel, hogy közösen korlátozzák Oroszország dollárban, euróban, fontban és jenben folytatott üzleti tevékenységét. Továbbá zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit.

A magyar álláspont sokat változott fél nap alatt

A magyar külügyminiszter első csütörtöki nyilatkozatában annyit közölt, hogy Magyarország kiáll Ukrajna mellett, ugyanakkor sem fegyvert, sem katonát nem küld oda, mert nem akar belesodródni a konfliktusba. Az orosz offenzívát semmilyen formában nem minősítette. De pár órával később bekérette az orosz nagykövetet, és közölte vele, hogy a magyar kormány mindenben az uniós álláspontot képviseli, és meg fogja szavazni az újabb szankciókat. A Nemzetbiztonsági Operatív Törzs ülése után Orbán Viktor miniszterelnök már azt mondta, hogy Magyarország szövetségeseivel együtt elítéli Oroszország katonai fellépését, illetve, hogy „Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia”. Hozzátette, hogy Magyarország megerősíti határvédelmét, és befogadja az Ukrajnából menekülőket. (Az ukrajnai háború Magyarországot érintő várható következményeiről itt írtunk.)

Újabb szankciókról döntöttek az EU-tagállamok, köztük Magyarország vezetői 

(Írta: Zsiros Sándor/Euronews, 22:14) Megegyeztek az uniós vezetők az Európai Tanács ma esti rendkívüli értekezletén: a pénzügyi és az energiaszektorban is szankciók jönnek Oroszország ellen, de a részletek még nem világosak.

A tagállamok vezető viszonylag rövid tárgyalás után elfogadták az uniós csúcs záródokumentumát. Ebből kiderül, hogy az előzetes várakozásoknak megfelelően egységesen elítélték az Ukrajna elleni katonai agressziót, és büntetőintézkedéseket hoznak Oroszország ellen.

A vezetők most a lépések irányáról döntöttek, a konkrétumok kidolgozása és a Tanács általi hivatalos jóváhagyása még hátra van.

A most elfogadott irányok a következők:

– szankciókkal sújtják a pénzügyi szektort, az energia és a szállítási iparágakat;

– korlátozó-intézkedések jönnek a kettős felhasználású (civil és katonai) termékekre;

– exportkorlátozások és vízumkorlátozások is lesznek az intézkedések között, valamint

– kibővítik a szerdán elfogadott szankciós listát is. Az ezen szereplő cégek és magánszemélyek európai vagyonát befagyasztják és beutazási tilalom alá kerülnek.

Az Európai Tanács azt kérte, hogy Belaruszt is büntessék újabb szankciókkal az Ukrajna elleni invázióban vállalt szerepéért.

A 27 tagállam által elfogadott dokumentum szerint az EU továbbra is kiáll Ukrajna mellett, támogatja annak területi egységét és függetlenségét és Oroszország kivonulását kérik az ukrán területekről.

* * *

Putyin bukásra van ítélve, és meg is fog bukni – szögezte le Ursula von der Leyen az Európai Tanácsban

Ursula von der Leyen elnök beszédet az Európai Tanács mai, rendkívüli ülését követően Charles Michel elnökkel és Emmanuel Macron elnökkel tartott közös sajtókonferencián:

A mai események fordulópontot jelentenek Európa számára. Bombák záporoznak ártatlan nőkre, férfiakra és gyermekekre. Az életük forog kockán, és sokan meg is halnak. Mindez 2022-ben történik – Európa szívében. Putyin elnök úgy döntött, hogy ismét háborút szít Európában. Ukrajna teljes körű lerohanásának vagyunk tanúi. Ez alapjaiban rengeti meg békerendünket – mondta az elnök asszony.

Ma azonban azt is leszögezem, hogy az Európai Unió egységes. Ma éjjel az európai vezetők teljes egyetértésben elítélték a provokáció nélkül indított kegyetlen támadásokat. Most a helyzet komolyságának megfelelően kell cselekednünk. Felelősségre fogjuk vonni a Kremlt. Az európai vezetők által ma éjjel jóváhagyott, kiterjedt és célzott szankciócsomag ennek egyértelmű bizonyítéka. A csomag a lehető legnagyobb hatással lesz az orosz gazdaságra és a politikai elitre. Öt pillérre épül: az első a pénzügyi ágazat; a második az energiaágazat; a harmadik a közlekedés; a negyedik az exportellenőrzés és az exportfinanszírozás tilalma; végül az ötödik a vízumpolitika.

Először is: a csomag olyan pénzügyi szankciókat tartalmaz, amelyek ellehetetlenítik Oroszország hozzáférését a legfontosabb tőkepiacokhoz. A mostani intézkedéseink az orosz bankpiac 70%-át célozzák, ugyanakkor kulcsfontosságú állami tulajdonú vállalatokat is érintenek, többek között a védelem területén. Ezek a szankciók megnövelik Oroszország hitelfelvételi költségeit, emelik az inflációt, és fokozatosan aláássák Oroszország ipari bázisát. Az orosz elit ellen is fellépünk: korlátozzuk betéteiket, hogy többé ne rejtegethessék pénzüket az európai adóparadicsomokban.

A második pillér célkeresztjében az energiaágazat áll. Kulcsfontosságú gazdasági területről van szó, amely rendkívüli előnyökhöz juttatja az orosz államot. Exporttilalmunk az olajat fogja sújtani azáltal, hogy lehetetlenné teszi, hogy Oroszország korszerűsítse olajfinomítóit, amelyek 2019-ben 24 milliárd euró összegű exportbevételt biztosítottak az ország számára.

Harmadik lépésként tilalmat vezetünk be valamennyi légi jármű, tartalék alkatrész és berendezés orosz légitársaságoknak való értékesítésére. Ez aláássa az orosz gazdaság kulcságazatát és az ország összekapcsoltságát. Oroszország jelenlegi kereskedelmi légi flottájának háromnegyedét az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Kanadában gyártott gépek teszik ki, tehát jelentős függőség áll fenn.

Negyedik intézkedésünk, hogy korlátozzuk Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz. Ez Oroszországnak az olyan fontos technológiákhoz – például a félvezetőkhöz vagy az élvonalbeli technológiákhoz – való hozzáférésére irányul, amelyek elengedhetetlenek a virágzó jövő építéséhez.

Végül pedig a vízumok. A diplomaták és a kapcsolódó csoportok, valamint az üzletemberek ezentúl nem élveznek majd kiváltságokat az Európai Unióba való beutazás tekintetében.

Mint mindig, intézkedéseinket most is szorosan összehangoljuk partnereinkkel és szövetségeseinkkel. Ezek természetesen az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Norvégia, sőt most már Dél-Korea, Japán vagy például Ausztrália is felsorakozott melléjük. Erőnk az egységben rejlik. A Kreml jól tudja ezt. És minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy megosszon minket, de szemmel láthatólag kudarcot vallott. Pontosan az ellenkezőjét érte el. Minden eddiginél egységesebbek és eltökéltek vagyunk.

Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy ezek az események valóban egy új korszak kezdetét jelentik. A helyzet teljesen egyértelmű: Putyin egy barátságos európai országot próbál leigázni. És megkísérli erőszakkal újrarajzolni Európa térképét. Bukásra van ítélve, és meg is fog bukni.