Az energiahatékonysági világnap (március 6.) alkalmából minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy számos területen van lehetőség energiamegtakarításra. (A nyitó kép forrása: WirtschaftsWoche)
Hazánkban a lakosság energiafogyasztása ugyanis kiemelkedően magas, az ország teljes energiafogyasztásának kb. harmada, miközben a környező országokban, például Ausztriában még a negyedét sem éri el, Szlovákiában pedig csak 20 százalék a lakosság által felhasznált energia aránya. Egy átlagos magyar családi ház szigetelésével több, mint 400 kilóval (40–50%-kal) is csökkenthető az éves CO2-kibocsátás, így számottevő üvegházhatású gáz mennyiségtől menthető meg a Föld légkörét.
(A kép forrása: Besser Renovieren)
A levegőt erősen szennyező és így az egészséget is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiák mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság nem csupán anyagi, hanem létkérdés.
Az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyaszt négyzetméterenként a magyar családiház-állomány, miáltal országunk a fajlagosan legtöbbet fogyasztó tíz uniós tagország között van. A fő ok: a rossz vagy éppen hiányzó hőszigetelés, építési technológia. Egy átlagos magyar családi ház esetében a hőveszteség 35%-a a falakon, 25–25%-a a tetőn, ajtókon, ablakokon, 15%-a pedig a padlón át távozik. A Knauf Insulation szakemberei szerint korszerű hőszigetelés-rendszerek alkalmazásával a jelenlegi energiapazarló épületeink akár a felét megtakaríthatnák a fűtési célú energiának, közben jócskán csökkentenék szén-dioxid-kibocsátást is.
A magyarországi lakosság 5,7 tonnás fejenkénti CO2-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Számítások szerint a családi házakban felhasznált energia háromnegyedét fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), nyolcadát a használati meleg víz előállítására, 13%-át pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítják. Ezek alapján egy 100 m2-es házban élő háromfős család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 900 kilogramm üvegház-hatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.
A 2021-től már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető energetikai célú felújítás. Az energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül. Ily módon csökkenthető a légszennyezés, épületek fenntartási költsége, az üvegházhatású gázok kibocsátása, egészségesebbé válik a környezet.
* (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
**(forrás: International Energy Agency)
