A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv.
A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció újabb eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.
Homolya Róbert (a Fekete Könyv kéziratának lezárásakor) a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára (tavaly óta a MÁV elnök-vezérigazgatója) 2010 után kulcspozíciót töltött be a közbeszerzési felügyelet területén. Életrajza szerint 2004–10 között a Homolya Ügyvédi Iroda vezetője, majd az uniós pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végrehajtási elnökhelyettese, ezután a Miniszterelnökség, Fejlesztési Irodát vezető helyettes államtitkára volt, 2014 után pedig miniszteri biztos és a Közbeszerzések Tanácsának tagja és a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöke is volt. Homolya ellen 2010 óta folyt OLAF-vizsgálat, melynek eredménye 2018 elején került nyilvánosságra. Az OLAF Homolya esetében 8 projektben összeférhetetlenséget állapított meg, amiért közbeszerzési tanácsadó cégekben volt érdekelt, részt vett egy sor uniós projekt előkészítésében és ezeknek a beruházásoknak egy része még folyamatban volt, amikor az NFÜ elnökhelyettesévé nevezték ki. Hat esetben végül elfogadták a magyar ellenérveket, de két projektnél teljes korrekciót javasoltak: a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat KEOP-finanszírozású 3300 millió forintos beruházásának uniós támogatását kérnék vissza.
Homolya üzleti kapcsolatai és állami hivatala közt ugyanakkor többször található kapcsolódás. A Pro-Vital 2000 Kft. közbeszerzési tanácsadó cég többségi tulajdonosa volt 2005 decembere és 2008 márciusa között, részesedését azonban eladta, így a 2009-ben megszűnt kft. jogutódjában, a Provital Zrt.-ben sem rendelkezett tulajdonrésszel. Ugyanakkor Homolya korábbi érdekeltségeiben offshore hátterű cégek bukkantak fel ekkoriban. A Provital a 2010 utáni időszak egyik legsikeresebb, uniós forrásból finanszírozott munkákat is elnyerő tanácsadócége lett és több korrupciógyanús ügyben is közreműködött. 2008–09-ben Homolya résztulajdonosa volt az Euro-Procure Kft.-nek is. Ez a cég a kormányváltás után konzorciumban elnyert egy 2000 millió forintos tanácsadói megbízást, partnere, a Pacsika Ügyvédi Iroda 2006–08 között szintén résztulajdonosa volt az Euro-Procure Kft.-nek. Mindkét fél tagadta, hogy bármi köze lenne korábbi üzleti kapcsolatuknak hatása lett volna az NFÜ tanácsadói megbízásának elnyerésének, Homolya azzal érvelt, hogy a közbeszerzési eljárások nem hozzá tartoznak. Ugyanakkor ő volt az uniós projektek Végrehajtás Operatív Programot monitorozó bizottság elnöke is, amely a megbízás forrása volt. Az NFÜ indoklás nélkül, de feltehetően a sajtóvisszhang miatt végül nem kötötte meg a szerződést a konzorciummal. Az Euro Procure Kft. (és Homolya egy másik, korábbi érdekeltsége, a Projekt.hu Bt.) a Provital alvállalkozói voltak az abádszalóki 3300 milliós projektben.
Homolya úgy reagált az OLAF-vizsgálatára, hogy ezek „bagatell” ügyek, korábban pedig Lázár János is védelmébe vette akkori beosztottját. Homolya továbbra is befolyásos szereplő a közbeszerzések területén: sajtóhírek szerint az ő javaslatára vezették be a sokat bírált, százezer millió forintos keretszerződéseket, amelyeknek tanácsadási munkáiból a Provital is részesült. A Provital az Elios-ügyben is felbukkan: 2006 után Szekszárdon ez a cég (és jogelődje) bonyolította a közbeszerzési eljárásokat, de több esetben (így az Elios-tendernél is) kétszer szerződhettek ugyanarra a munkára. Homolya felesége, dr. Kertész Mariann neve a 2015-i kartellgyanús kórházigép-tenderben bukkant fel.
https://24.hu/kozelet/2018/02/14/itt-az-uj abb-olaf-vizsgalat-homolya-robert- bagatell-ugye-33 -milliardba-kerulhet-nekunk/ http://nol.hu/belfold/osszeferhetetlen-lazar-janos-munkatarsa-1566637
A Darányi Ignác-terv a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtására (a kis-, közepes családi gazdálkodók, helyben lakó gazdálkodó családok támogatására indul. Részben a 2014-ig le nem kötött EU-források – mintegy 300 000 millió forint – képezték pénzügyi keretét. Ennek alapján felgyorsították a pályázati jogcímek meghirdetését és pályázatok lebonyolítását a pályáztató Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál.
Az uniós pénzek „kipörgetésének” szándékával zajló Darányi-terv pályázatai közül azonban több kétes vagy kudarcos végeredménnyel és politikához közeli nyertesekkel zárult. Mondok József, Izsák polgármestere a Darányi-tervből kapott 35 millió forint támogatást egy vadászpanzió építésére. A polgármester a támogatásokat elbíráló Dunamellék LEADER bizottsági tagja is volt. Az épület teljes egészében elkészült és be is jegyezték az önkormányzat weboldalán, mint szálláshelyet. Az N1TV felvétele szerint azonban Mondok József életvitelszerűen lakott a vadászházban. A polgármester ezt azzal magyarázta: félt, hogy betörnek. Később kiderült, Mondok Karádon is felépített egy hasonló vadászpanziót. Az Együtt feljelentése nyomán az ügyészség nyomozást indított költségvetési csalás miatt, később vádat is emeltek Mondok és két társa ellen.
Krisztin L. László Badacsonytomaj polgármestere szintén ilyen konstrukcióban épített képzőközpontot 35 millió forintos támogatással. Krisztin szintén a helyi LEADER szervezetben töltött be vezető pozíciót. A 140 nm-es épületet a család tulajdonában lévő telekre húzta fel az alpolgármester, Orbán Péter kivitelező cége, 25 millió forintért. Rajzó Ildikó önkormányzati képviselő kifogásolta, hogy a településnek volt szabad telke és non-profit szervezete is, amely megvalósíthatta volna a projektet, ehelyett a polgármester profitál belőle a támogatási időszak után.
Molnár Oszkár Edelény polgármestere is hasonló botrányba keveredett. A pályázati pénzből épített „szörpház” a gyanú szerint szintén magánlakásként üzemel.
Szuhán 2014 őszén építettek fel 32 millió forint EU-forrásból egy vendégházat, amiről a HVG azt írta, azt a település környékén gyakran vadászó Szabó Zsolt államtitkár és baráti köre használja, ott nem lehet szállást foglalni.
A Darányi-terven ezen túl nyúltenyésztésre pénzt nyert a több korrupciós üggyel is vádolt fideszes országgyűlési képviselő, Varga Gábor rokona. Állattartó telepre kapott 430 millió forintot a Fejér megyei földügyekben is érintett, Orbán-közeli Flier-család. Pusztaföldváron a polgármesterhez köthető céget bízták meg a Darányi-terves építkezéssel. A Darányi-terv révén valósult volna meg többek között a megalapozatlannak tűnő kisteleki gyógyszálló-fejlesztés is. A projekt 2012-ben indult a Royal Casa Kft. révén. Az 1200 millió forintos munka 822 millió forintos EU támogatást kapott. Miközben az NGM oldalán a projekt megvalósultként volt feltűntetve, kiderült, hogy az épület kb. 80 százalékban készült el, mivel 2015 végére elfogyott a pénz. A Royal Casa önrésze mögött nem volt fedezet és emiatt banki kölcsönt sem kaptak. 2016 végén az utolsó határidő is lejárt, és ezt a felelős minisztérium már nem hosszabbította meg, a 822 millió forintot vissza kell fizetni.
