Orbán és a kőművesek

Balog Zoltán szerint jó volna, ha a Facebookon népszerű blog szerzője, a Tibi atya álnevű illető „nem mindig úgy fejezné be, hogy dicsértessék. Mert ezzel lejárat egy olyan egyházi köszöntést, ami a legfontosabb névről, Jézus Krisztus nevéről szól. Minden alkalommal, amikor ez elhangzik, azzal megsértik, nemcsak a katolikusokat, hanem a más felekezethez tartozó keresztényeket is”. (A nyitó képen Orbán és a melósok / youtube.com )


Tegyük hozzá: vannak olyan keresztények – nemcsak katolikusok, de más felekezethez tartozók is –, akik Jézus Krisztust sértik meg azzal, hogy nem az ő, hanem Orbán Viktor tanításait követik.


A volt EMMI-miniszter az Indexnek nyilatkozva azt is elmondja, hogy ő másképp fogalmazott volna a gyöngyöspatai romák kapcsán, mint Orbán Viktor. Bár neki is az a véleménye, hogy a sajtó csinált ügyet Gyöngyöspatából.

Balog jó hírrel is szolgált a miniszterelnök mentális állapota miatt aggódó híveknek: szerinte a miniszterelnök minden ellenkező híreszteléssel szemben tisztában van a valósággal, előtte semmi sem marad titokban, mert nemcsak a beosztottaitól kap információkat, hanem alternatív információs forrásai is vannak. Ha máshonnan nem, a kislánya iskolájának a portásától, a házán dolgozó kőművestől, roma barátaitól, de akár a feleségétől is begyűjti az információkat.

Emlékszünk, annak idején milyen sokan sajnálták Kádárt, amiért rendes ember létére, annyi gazemberrel volt körülvéve. Csak kevesen gondoltak bele, hogy ezekkel a gazemberekkel ő vette körül magát. Hírek szerint Orbán is szenved azoktól, akikkel kénytelen együtt dolgozni. Időnként látszik is rajta a szenvedés. Elég csak ránézni, le sem tagadhatná, hogy mennyire utálja a saját kreatúráit.

Sokan sajnálják is emiatt: mert ő még csak rendes lenne, ha magába’ volna egész álló nap –mondjuk így, látástól vakulásig –, de mindig van egy csomó gazember, aki belerondít az ő rendességébe. És ettől ő is olyanná lesz, mint azok, akiktől undorodik, és akik épp olyanok, mint ő.

Balog Zoltán már romaügyi biztosként is szívén viselte a romák sorsát, s bizonyára csak véletlen elszólás volt a részéről, amikor néhány évvel ezelőtt azt mondta Tusványoson, hogy a kormány még nem döntötte el, erőforrást, vagy tehertételt jelentenek-e a romák a társdalom számára.

EMMI-miniszterként a mindennapos énekórát propagálta, s mint kiderült, nem csupán a szép énekhangok miatt, hanem mert ebben a családbarát kormány napi gondoskodása is megnyilvánult. Az egykori emberminiszter a mindennapos éneklésről tartott konferencián arról beszélt, hogy az egyik legszebb gondolat, ha a fogantatás pillanatában már énekel, dúdol a leendő édesanya, még jobb, ha az édesapa is csatlakozik hozzá.

Ez utóbbit, ha akarnánk, sem tudnánk überolni. Nem vagyunk Tibi atya, de ennyi szentség hallatán kikívánkozik belőlünk a befejezés: Dicsértessék!