Magyar holokauszt-túlélő, Szepesi Diamant Éva is azok között a tiltakozók között van, akik a Claims Conference, a Németországgal szembeni zsidó anyagi követelések konferenciája nevében videóüzenetet küld a Facebook-alapító Mark Zuckerbergnek, hogy az általa birtokolt összes közösségi portálról tiltsa ki a holokauszt-tagadókat.
A szerdán kezdődött kampányról számos médium számol be: az 1801-ben (!) alapított New York Posttól kezdve a The Jerusalem Poston át a The New York Timesig. Minden nap egy-egy új videóüzenetet tesznek közzé, kérve a gyűlöletbeszéd eltávolítását a Facebookról épp úgy, mint a Twitterről és az Instagramról is – a „No denying it” (nem tagadom) kampány részeként.
A Németországban élő Eva Diamant Szepesi elmondja, 12 évesen deportálták Magyarországról Auschwitzba: édesanyját, édesapját és kisöccsét, Tamást a nácik ölték meg a koncentrációs táborban. Ez az igazság, nincs mit tagadni. Az első videóüzenetet Eva Schloss, Anna Frank egykori barátnője, később féltestvére küldte el szerdán Zuckerbergnek. A kampány szervezői arra kérnek mindenkit, legyen ez nemzetközi kampány, hisz’ az eddigi jelentkezők is a világ számos pontjáról küldik el üzeneteiket. Arra is kérik a Facebook-vezért, mivel ő is zsidó, üljön le velük, hogy megbeszélhessék, mi a teendője a holokauszt-tagadókkal.
A Die Zeitnek adott interjúban Daniel Caspary, a CDU/CSU uniós parlamenti frakciójának vezetője úgy véli, óriási lépést tett Brüsszel a korrupció elleni harcban, noha sokan kétségbe vonják ezt. Márpedig minősített többség kell majd ezentúl ahhoz, hogy az uniós alapokat csökkentsék vagy megvonják azoktól a tagállamoktól, amelyek megsértik a jogállami normákat. Nem ért egyet azokkal, akik szerint a jogállamot feláldozták volna a hétéves költségvetés, illetve a koronavírus elleni védekezésre szánt segélycsomag megszavazásának az oltárán. Az egy dolog, Orbán győzelemként értékelte ugyan hazaérve az elért eredményt, noha ő nem így látja. Mert – Caspary szerint – a Magyarország ellen kezdeményezett 7-es cikkely nem ér célba, hisz’ egyhangú döntés szükséges a szankciók bevezetéséhez, márpedig Lengyel- és Magyarország egymást fogják segíteni a szavazáskor.
A mostani módosító javaslat azonban teljes átláthatóságot ígér. Ami azt jelenti, ha bármelyik kormányfő, mondjuk a cseh, saját magát gazdagítja az uniós alapokból, vagy ami Lengyelország, Málta és Magyarország esetében fennáll, hogy kiterjedt családját juttatja brüsszeli forrásokhoz, a jövőben már egyáltalán nem fog működni. Caspary nem látja újabb célirányos provokációnak a magyar kormány részéről például azt, hogy eltávolították az Index főszerkesztőjét. Szerinte ez csak a régi, még a kommunista érából örökölt beidegződés. De szerinte – ami el is szomorítja –, nemcsak a lengyelekről és a magyarokról kellene ilyenkor beszélni, mert máshol, Szlovákiában, Csehországban is hasonló a helyzet.
Az inkább aggasztja, hogy a megalakult Európai Ügyészség intézményéhez mind ez ideig csak 22 tagállam csatlakozott. Nem szankciókkal kellene büntetni, hanem inkább bónuszokkal jutalmazni adott esetben a tagállamokat.
A kérdésre: hol az a vörös vonal, amit Orbánéknak át kellene lépnie ahhoz, hogy kizárják az Európai Néppártból, Caspary így felelt: Orbán mindig felméri először, meddig mehet el. Aztán mégis csak aláírja, amit elé tesznek Brüsszelben. Azt viszont valóban tűrhetetlennek tartja, hogy az Európai Bíróság döntéseit régóta semmibe veszi a magyar kormány.
Magyarország támogatja az Oroszország elleni szankciókat a Krím-félsziget bekebelezése miatt, azonban meg kell vizsgálni a jövőben, hogy ezek a büntetőtételek valóban előrébb viszik-e Ukrajna ügyét, illetve valóban okoznak-e kárt Oroszországnak – nyilatkozta az ukrán Interfaxnak Ijgyrátó István, Kijevben akkreditált magyar nagykövet a Kijev Postban. Hozzátette: orosz partnereikkel továbbra is tartják a kapcsolatot, hogy megértessék velük az ukrán helyzetet.
A Deutsche Wellének adott interjút a Mérték Médiaelemző Műhely ismert szakértője az Index körül kialakult helyzet értelemzéséről. Ebben határozottan állította, nem szavahihető a kormány, amikor tagadja, hogy köze lenne a főszerkesztő menesztéséhez. Ám arra végképp nem talál magyarázatot, amit szintén a kormány állít, hogy baloldali politikusok is közbeavatkoztak volna az Index felforgatásában.
Meggyőződése, hogy ha az Európai Bizottság alaposabban kivizsgálná az évek óta tartó, a magyar sajtószabadságot eltaposó kormányzati intézkedéseket, akkor képes lett volna közbeavatkozni a megmentésére. Érthetetlen, miért nem lép Brüsszel.