A volt német védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg aggasztónak nevezi, hogy az Európai Unió vezetőinek fogalmuk sincs, mitévők legyenek a világra leselkedő veszélyek láttán, ideértve a maláj utasszállító gép lelövését, az „Iszlám Állam” terroristáinak villámgyors előretörését, valamint azt, hogy Orbán Viktor a demokráciával szembemenve csodálatát fejezte ki Putyin iránt – írja a Wall Street Journal.
A három esemény között látszólag nincsen összefüggés, holott nagyon is van, az EU ugyanakkor az intézményes bénultság állapotába került, mutat rá Guttenberg, kiemelve, hogy mindezek az események jelzik: súlyos fenyegetések érik a földrész stabilitását, amire közösségi szinten kell válaszolni.
Márpedig Oroszország tovább nyomul előre, ha nem állítják meg Kelet-Ukrajnában. És a télen sok millió európai maradhat fűtés nélkül, ám a kontinens legjobb esetben is csak fél szívvel reagál. Viszont mindeközben a franciák ragaszkodtak ahhoz, hogy hadihajót adjanak el Moszkvának, egy másik uniós tagállam pedig modellként dicséri a putyini Oroszországot.
Elég fura, hogy a francia Mistral-üzlet és Orbán hírhedt beszéde nagyobb nyugtalanságot keltett a tengerentúlon, mint Európában.
És akkor még ott van a gázai viszály, amelynek lecsendesítésére az EU nem sokat tett, pedig tehetett volna. Arról nem beszélve, hogy a túszok kiváltásával az uniós kormányok rendszeresen támogatják az iszlám szélsőségeseket.
Európának azonban átfogó stratégiát kell kidolgoznia, de ilyet még messze nem látni. Így haladéktalanul legalább a következőket kellene megcselekednie:
1. Junckernek már most át kell vennie a Bizottság irányítását;
2. gyorsan ki kell nevezni az új brüsszeli biztosokat, de nem azon az alapon, ahogyan Mogherini, a külpolitikai zöldfűlű elnyerte hivatalát, mert az ő megbízatása történelmi hiba, hiszen éppen példátlan kockázatok leselkednek a világra;
3. Az uniónak mostantól politikai egységként kellene foglalkoznia a biztonsági kérdésekkel, ideértve hogy nem váltja ki a túszokat;
4. a tagállamoknak többet kell költeniük katonai célokra, a NATO fenntartására. Karl-Theodor zu Guttenberg idézi, hogy egy történész alvajáróknak nevezte az I. világháború körüli időszak politikusait, mert nem tudták felmérni egyéni akcióik nagyobb, rendszerszintű következményeit.
Ma a vezetők nem képesek belátni, hogy Európa küszöbéhez értek a fegyveres konfliktusok. A mai alvajárók nem érzékelik, hogy mit okoz a tétlenségük, épp ezért ideje felébredni.
A Washington Post szemleírója képmutatással, ostoba, értelmetlen harccal vádolja meg a Szenátus republikánusait, amiért azok egyfelől tétlenséget vetnek az amerikai külpolitika szemére, másfelől viszont nem hajlandók kinevezni Obama több tucat nagykövetjelöltjét. Pl. Törökországba, amely pedig az Iszlám állam elleni küzdelem frontvonalán található. Márpedig az ilyen eljárásmód csak arra jó, hogy az USA veszítsen hatalmából és befolyásából, hiszen politikusai még arról sem képesek megegyezni, hogy kik képviseljék az országot külföldön…
A Bloomberg hírügynökség úgy látja, a magyarok, a szlovákok és a csehek részéről a szövetségesi elkötelezettség próbaköve lesz, hogy e három ország mennyire támogatja az unió újabb szankcióit Oroszország ellen…
Az összeállítás idézi Orbán Viktort, aki szerint az oroszellenes akciók nem váltak be, és ezekkel az EU csupán önmagát áltatja… A már idézett elemző ezzel együtt azt mondja: a három ország alighanem ezúttal is azt csinálja majd, amit eddig: Brüsszelben megszavazza a szankciókat, odahaza viszont bírálja őket.
A Financial Times brüsszeli tudósítója a hírbörze alapján sorra veszi a várható biztosokat, kiemelve, hogy lehet akármilyen jó jelölt is Navracsics Tibor, esélyeit erősen beárnyékolja az igencsak vitatott kormányfő, Orbán Viktor. Több beavatott is úgy gondolja, hogy a jelenlegi külügyminiszterre vár a legnagyobb megpróbáltatás, amikor az Európai Parlament a jóváhagyásról tárgyal. Orbán Juncker megválasztása ellen voksolt és remekül összerúgta a port az előző luxemburgi biztossal, Viviane Redinggel is. Ennélfogva fölöttébb valószínűtlen, hogy Navracsics megkapná az áhított kereskedelmi tárcát.
A NATO-szövetséges Magyarországnak az Ottawa Citizen (Forrás: Galamus) értesülései szerint annyira nincs pénze, hogy Kanadának kellett fedeznie a magyar vadászpilóták továbbképzésének költségeit. Az Észak-atlanti Szövetség kanadai kiképző központjában évi 9 millió dollárba kerül a tanfolyam, de a magyaroknak már két éve az ottawai kormány folyósította a fedezetet, hogy részt tudjanak venni az oktatásban, sőt azt is felajánlotta, hogy az idén és jövőre, sőt 2016-ban is átvállalja a költségeket, összesen 30 millió dollárt. Magyarország azonban azt szeretné, ha a kanadaiak 2021-ig állnák a számlát.
A teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!