A londoni The Guardian magyarországi riportjában arról ír, hogy miközben Orbán Viktor bírálta az EU-t, barátai és családtagjai uniós finanszírozású infrastrukturális szerződéseket nyertek el. A cikk azzal a megállapítással kezdődik, hogy a semmibe vezető vasutat, a megdöbbentően költséges utcai lámpákat és az üzleti mogullá vált vízvezeték-szerelőt Orbán Viktor, Magyarország harcias vezetője és az ő szörnyetege, az Európai Unió köti össze.
Orbán lankadatlanul támadja az EU-t azóta, hogy 2010-ben hivatalba lépett. A Szovjetunióhoz hasonlította, és „Állítsuk meg Brüsszelt” kampányt indított – emlékeztet a The Guardian. Eközben – olvasható a beszámolóban – néhány családtagja és támogatója meggazdagodott, részben annak köszönhetően, hogy utak, vasutak, szökőkutak létesítésére és más infrastrukturális közberuházásokra vonatkozó, uniós pénzből fedezett szerződéseket nyertek el. A The Guardian felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon a közberuházások több mint nyolcvan százalékát az EU kohéziós, vagyis felzárkóztatási alapjából fizetik. Ez az alap arra hivatott, hogy segítsen az EU átlagától elmaradottabb térségek és országok hátrányos helyzetének a leküzdésében.
A cikk kitér az Elios-ügyre, és megírja, hogy Orbán veje, Tiborcz István tulajdonosa volt a cégnek abban az időben, amikor az szerződéseket nyert el magyar városok utcai közvilágításának a fejlesztésére. Miközben akkoriban a LED-égők ára csökkent, az Elios lámpái egyes esetekben 56 százalékkal költségesebbnek bizonyultak a szokásosnál – írja a brit lap a Direkt36 oknyomozó portál adatai alapján. A cikk az OLAF vizsgálatára is kitér. Hangsúlyozza, hogy az unió csalás elleni hivatala nem hozta nyilvánosságra erről szóló jelentését, de a The Guardian tudomása szerint 2011–15 között történtek a súlyos szabálytalanságok és állt fenn az összeférhetetlenség – vagyis olyan időszakban, amikor a vállalatnak Tiborcz a tulajdonosa volt.
A londoni lap olvasói tájékozódhatnak a felcsúti kisvasútról és az Orbán Viktor házától egy kőhajításnyira felépült Pancho Aréna futballstadionról is. Építtetője Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja, az ország nyolcadik leggazdagabb embere, akinek 121 vállalkozása van. A The Guardian által idézett Átlátszó hírportál számításai szerint a Mészáros-család jövedelmének 83 százaléka uniós forrásokból származik.
A brit lap cikke utal arra is, hogy az Európai Unió vezetői vonakodnak fellépni azzal az Orbán Viktorral szemben, aki ugyanahhoz a jobbközép pártcsaládhoz – az Európai Néppárthoz – tartozik, mint Angela Merkel német kancellár, vagy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
A Spiegel Online a csúcsjelölti rendszer ellenzőiről ír egyik friss cikkében. Arról van szó, hogy az Európai Parlament úgy döntött: csak azt fogja megszavazni az Európai Bizottság – vagyis az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény – Jean-Claude Juncker után következő elnökének, aki az európai parlamenti választásokon induló valamelyik pártcsalád jelöltje volt a tisztségre, és a szóban forgó pártcsalád a legtöbb mandátumot szerezte a választásokon. Már Junckert is e módszer alapján választották meg.
A törekvés ellenzői közül a Der Spiegel elsősorban Emmanuel Macron francia elnököt emeli ki, megállapítva: Macron „En Marche” vagyis: „Lendületben” elnevezésű pártja viszonylag nemrég alakult, és nem tudhat maga mögött olyan kiterjedt pártcsaládot, mint például a kereszténydemokraták vagy a szociáldemokraták, így tehát esélye sincs arra, hogy az ő kiválasztottja legyen a befutó csúcsjelölt. A kelet-európai uniós tagállamok is elutasítják a csúcsjelölti rendszert – állapítja meg a német portál cikke, és emlékeztet arra: Magyarország és Csehország szerint a csúcsjelöltek kiválasztásakor a nagy országok dominálnak, ezért ők ellenzik a gondolatot.
Az Európai Bizottság egy hónapot ad magának arra, hogy elemezze azokat az új intézkedéseket, amelyeknek a meghozataláról a perrel megfenyegetett kilenc uniós tagállam – köztük Magyarország – számolt be a levegőszennyezés elleni küzdelemben. „Március közepén térünk vissza a kérdésre” – mondta Mina Andreeva bizottsági szóvivő az EUObserver című uniós hírportál beszámolója szerint. Az EU jogi előírásainak megtartásán őrködő testület elégtelennek tartja e kilenc ország eddigi lépéseit a levegőtisztaság biztosítása érdekében, és kilátásba helyezte, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságra viszi az ügyet. Ezt Bulgáriával és Lengyelországgal szemben 2015-ben már megtette.
Tavaly áprilisban Bulgária ügyében ítélet is született: a bíróság megállapította az uniós levegőtisztasági előírások megsértésének a tényét, de – bírságot nem szabott ki.