A Foreign Policy Fehér Házból szerzett információi szerint napirenden van Orbán Viktor találkozója Trumppal – május derekán. A Trump-kormányzat így akarja rendbe rakni a számára aggasztó dolgokat, mint például a kormányfő igencsak szívélyes kapcsolatát Oroszországgal és Kínával.  Ugyanakkor a cikk szerzői szerint ez a vizit egy pr-puccsal is felér a kelet-európai vezető számára, hisz’ rohasztja a demokratikus normákat, viszont építi az illiberális demokráciát.

Mike Pompeo budapesti vizitje is hasonlóképpen meglepetésszerű volt. Akkor a külügyminiszter azzal indokolta a látogatást, hogy az Egyesült Államok hosszú ideje nem volt jelen Közép-Európában. Pompeo kritikus hangot ütött meg az orosz és kínai relációt minősítve, s most sem lesz ez másként. A kilátásba helyezett Orbán–Trump-találkozó abba a stratégiai elképzelésbe illik, amely szerint a Trump-kormány vissza akarja szorítani az egyre növekvő orosz és kínai befolyást a térségben.

A cikk – felsorolva Orbánnak a demokrácia leépítésére tett intézkedéseit: a jogállam megsértését, a kifogásolt új alkotmányt, a sajtószabadság elfojtását, a CEU elűzését, migrációs politikáját és antiszemita kampányát Soros ellen – megállapítja, hogy uniós és NATO-tagsága ellenére a budapesti kormány cimborál az oroszokkal és legutóbb az „Egy övezet, egy út” kínai kezdeményezés keretében körbeudvarolva Kínát, milliárdos üzlet reményében egymás tenyerébe csaptak a pekingi és pesti vezetők. Az egykor Mike Pence alelnök mellett dolgozó, de a Trump-kormányból kiszállt diplomata, Molly Montgomery szerint tulajdonképpen úgy fest, hogy Trump megjutalmazza Orbánt rossz viselkedéséért, sőt, bátorítja majd őt arra, hogy kijátssza egymással a kínai–orosz kapcsolatát az Egyesült Államokkal. A Madeleine Albright alapítványnál most dolgozó Montgomery állítja, hogy a találkozás Trumppal legitimálja Orbán illiberális demokráciáját, amelynek következtében a magyar kormányfő még inkább nyeregben érzi majd magát az unióval való háborúskodásában. 

A Deutsche Welle szerint Orbán az Európai Néppártban maradna ugyan a legszívesebben, de B-forgatókönyve is van arra az esetre, ha mégis kizárnák onnan az uniós választások után. Ennek bizonyítéka, hogy Salvini ma Budapestre érkezik. Noha Pintér Sándor belügyminiszter meghívására, de kilóg a lóláb, mindenki tudja, a hangsúly az Orbánnal való találkozón van. Amikor 2018 nyarán először találkozott a két politikus, még nem is sejtették, mennyire egy húron pendülnek, noha politikai nézeteik nemigen fedték egymást. Hősnek, sztárnak, jó barátnak nevezve egyik a másikat – udvaroltak egymásnak. A Deutsche Welle megkerésésére a magyar kormányszóvivő nem kívánta uigyan kommentálni Salvini látogatásának célját, de minden valószínűség szerint a populista szövetségkötésre megy ki a játék. Ezért utazik ide hétfőn az osztrák szélsőjobbos Heinz-Christian Strache alkancellár is. Orbán abból sem csinál titkot, hogy rendszeresen találkozik a holland Geert Wilderszel is, aki magyar felesége révén gyakran megfordul Magyarországon. Ebbe a körbe tartoznak a lengyel és a román testvérpárt vezetői is, akikkel szintén jó barátságot ápol a magyar kormányfő, akárcsak Steve Bannonnal, aki a Fehér Házból történt távozása óta az európai populisták egységén munkálkodik, és Orbánt Trump előtt Trumpnak titulálta.

Ismét kérelemmel fordult a főváros Washington fellebbviteli bírósága a magyar kormányhoz a Simon kontra Magyar Köztársaság néven ismert ügyben, hogy kompenzációt követeljen a II. világháború idején zsidóktól  elorozott vagyontárgyak után – írja a Jerusalem Post. A bíróság szerint a holokauszt idején történteket népirtásként kell értelmezni és aszerint eljárni, de a magyar kormány semmilyen felelősséget sem ismer be. Az első pert még 2010-ben indította az Egyesült Államokban élő 14 magyar. Közülük azonban már csak öten élnek. A budapesti kormány érdemtelen indokokra hivatkozva másodszor is elutasította az amerikai bíróság keresetét, amelyik ezek után sem adta fel a küzdelmet, harmadjára is nekirugaszkodik a pernek.  

A holokausztot túlélt generáció zsugorodik, egyre kevesebb az, aki hitelt érdemlően el tudja mondani, mi történt a mintegy 6 millió zsidóval, aki a nácizmus áldozatai lett. Ezért egy izraeli hightech milliomos, Mati Kochavi úgy döntött, hogy a fiatalok nyelvén beszélve gondoskodik a holokauszt-emlékek életben tartásáról – írja a Voice of America/Amerikai Hangja. Így az Instagramot választotta kezdeményezéséhez, és benne a 13 éves magyar Heyman Éva naplóját dolgozta fel 70 installációban. Úgy, mintha Heyman Évának okostelefonja lenne és selfie-ket készítene életéről. Anne Frank naplójának mintájára csütörtökön, a 75 esztendővel a történtek után, hivatalos ünnepségen debütált Izraelben a Hollywood által is megirigyelhető szomorú történet, amelyben a budapesti utca iszonyata is megelevenedik. Állítólag már a bemutató napja előtt 180 ezer követője volt Éva történetének, közte Benjamin Netanjahu kormányfő is.