Az elsősorban pénzügyi-gazdasági információra szakosodott Bloomberg amerikai hírügynökség arról számol be, hogy egyesülést tervez az Opus Global Nyrt. és a Konzum Nyrt. – mindkét konglomerátum fölött az Orbán Viktor szövetségesének számító Jászai Gellért gyakorol ellenőrzést.
Az összeolvadás nyomán létrejövő Opus–Konzum a budapesti tőzsde negyedik legnagyobb vállalata lenne az OTP, a Mol és a Richter Gedeon után – írja a Bloomberg. A Konzumnak leginkább a turizmusban, a pénzügyi szolgáltatásokban, az ingatlanpiacon és az alapkezelésekben vannak érdekeltségei, az Opus az építőiparra, a médiára, az energetikára és a mezőgazdaságra összpontosít. Az Opusnak magában a Konzumban is van részesedése.
A nemrégen realizált felvásárlásokkal másfél milliárd eurós lenne az egyesített piaci értékük – ismerteti a hírügynökség Jászai tegnapi tájékoztatóját. A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Konzum többb mint 6600, az Opus pedig 1700 százalékos tőzsdei erősödést mutatott tavaly. E cégek – írja a hírügynökség – az Orbán Viktor miniszterelnök és a vezető tulajdonos Mészáros Lőrinc közötti kapcsolatnak köszönhetik szárnyalásukat. Hasznot húztak azokból az uniós alapokból, amelyeket az Orbán-kabinet osztott el, és amelyeket a Világgazdasági Fórum éves indexe a világ legrosszabb alapjai közé sorolt abból a szempontból, hogy felhasználásuk során milyen arányban érvényesült az illetékes tisztségviselők részéről megnyilvánuló részrehajlás. A Bloomberg szerint eddig a legtöbb brókerház tartózkodott attól, hogy foglalkozzon ezekkel a vállalatokkal, az átláthatóság nagyfokú hiánya miatt. Az ennek javítását célzó erőfeszítések révén az már megerősítést nyert, hogy Mészáros és családja mindkét konglomerátumot ellenőrzi. Mészáros vagyona tavaly meghaladta az egymilliárd dollárt, amivel Csányi Sándor OTP-elnök után a második leggazdagabb magyar lett – írja a Bloomberg, ez utóbbi adatot a Napi.hu portálra hivatkozva.
Angela Merkel bírálta, hogy a kelet-európai uniós tagállamok nem mutatnak elég szolidaritást menekültügyben – írja a német kancellár tegnapi berlini beszédéről szóló beszámolójában a nagy példányszámú, hamburgi Die Welt. A Westdeutscher Rundfunk regionális közmédia fórumán Merkel szó szerint úgy fogalmazott, hogy „ha valaki azt mondja, soha senkit sem fogadok be, az az én szememben nem európai szolidaritás”. A Die Welt ehhez háttérmagyarázatként olvasói számára hozzáteszi: a kancellár ezzel Magyarországra és Lengyelországra utalt, ahol elutasítják, hogy menekülteket fogadjanak be, annak ellenére, hogy az uniós államok többsége megszavazta a kvóták szerinti elosztást.
Lehet, hogy Angela Merkel szögezte le Emmanuel Macron uniós reformterveinek a koporsóját, de a sírt Mark Rutte ásta meg – ezzel a figyelemkeltő megállapítással indítja a Politico című amerikai portál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása azt a terjedelmes cikkét, amelyben a holland miniszterelnököt a fő esélyesnek nevezi az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő testületnek, az Európai Tanácsnak az elnöki posztjára, amelyet most a lengyel Donald Tusk tölt be. A tisztújítás a jövő májusban esedékes európai parlamenti választások nyomán várható.
A francia államfő reformterveinek a kudarcára a Politico abból következtet, hogy a német kancellár egyelőre nem hajlandó semmilyen nagy ugrásra az euróövezet szorosabb integrációja érdekében. A portál szerint Rutte holland kormányfő az, aki maga köré gyűjtötte a kisebb uniós országok hozzá hasonlóan gondolkodó vezető politikusait – az íreket, a skandinávokat és a baltiakat -, akik ódzkodnak attól, hogy adófizető polgáraiktól újabb áldozatvállalásokat kérjenek.
A cikk idézi Rem Korteweget, a Clingendael holland politikai kutatóintézet elemzőjét, aki szerint a holland politikában csaknem teológiai tétel lett abból, hogy egy centtel sem szabad többet költeni az Európai Unióra. Rutte a Politico szerint ezzel az irányvonallal együtt is a vezető liberális – a magunk részéről tegyük hozzá: jobboldali liberális – hangnak számít az Európai Tanácsban, és hitelét növeli, hogy ő volt az, aki hazájában megállította a szélsőjobboldali Geert Wilders nyomulását a tavaly tavasszal rendezett parlamenti választáson.
A visegrádi csoport országaiban – vagyis Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában – továbbra is súlyos bajok vannak a hulladékkezeléssel – írja részletes áttekintésében az EurActiv uniós hírportál. Az újrahasznosítási törekvéseket egyebek közt a rossz irányítás akadályozza. Ebből a szempontból a csoport országai közül viszonylag még Lengyelország tudja a legjobban megközelíteni az európai normákat.
Az európai statisztikai hivatal legfrissebb rendelkezésre álló, 2016-i adatai szerint – írja az EurActiv – az EU átlagában a településeken keletkező hulladék 46 százalékát tudják reciklálni, Lengyelországban ez az arány 44 százalék, Magyarországon és Csehországban ennél mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb, Szlovákiában viszont csak 23 százalék. Ha azonban a környezetkímélés egyéb szempontjait is figyelembe vesszük, akkor a lengyelek sem állnak jól, így például nem nagyon tudják leszorítani a széndioxid-kibocsátás szintjét, illetve a légszennyezés mértékét.