Az HBO (és GO csatornája) újból fair és minőségi fejtágítót ad az Oslo című történelmi-politikai filmdráma bemutatásával. Egyelőre premier felirattal fut az előrejelzés, de a HBO GO-n már látható ez a dokumentarista erejű játékfilm. Legközelebb június 20-án és utána tervezik adni. Érzékeny, gondolkodó, a nehézségeket tisztán látni igyekvő embereknek a megtekintés fölöttébb ajánlatos. (Nyitó kép: Közel-Kelet: a háború közelről.)
Mona, a fő mediátor a filmben
Miként a humorban szokásos, van rossz és jó hír is. A rossz hír az, hogy az oslói béketárgyalások kompromisszumából nemigen lett semmi. A jó hír pedig az, hogy napjainkban Izraelben olyan egységkormány alakulhat meg, amely – először a történelemben – arab résztvevői útján is oldhat az izraeli–palesztin szembenálláson.
Jeruzsálem sorsa a valóságban, de a filmben is próbakő: anno akkor és azóta egyezséggel megoldani nem tudták, félretették.
Ceremónia.
Rende(lke)zésének új eleme, hogy az izraeliek kinevezték az újraegyesített fővárosuknak, s ezt némely állam elismerte. A megnyugtató megoldás talán olyan messzire van, mint Makó vitéz volt a várostól.
Az HBO promóciója így szól: „Hogyan vezetett egy norvég házaspár, valamint egy elkötelezett izraeli–palesztin csoport titkos tevékenysége, kódolt beszélgetései, valószínűtlen barátsága és csendes hősiessége az 1993-i oslói békefolyamathoz? Az azonos című Tony-díjas drámából adaptált film igaz történet alapján készült, a könyörtelen ellenségek közötti tárgyalások valós eseményeit felhasználva, Andrew Scott és Ruth Wilson főszereplésével. A film forgatókönyvét a darabot is J. T. Rogers írta, és Bartlett Sher rendezte.”
Színházi előadáskép
Tehát a filmre vitelt megelőzte egy pazar drámai feldolgozás és színházi változat. 2017-i híradás: „A darab karakterek és helyszínek tucatjait vonultatja fel. Politikai krimi, de egyben személyes története annak a maroknyi nőnek és férfinak, akik együtt – néha egymással – küzdve akarták megváltoztatni a világot – olvasható a színmű ajánlójában. Az Oslo az idén megkapta a legjobb színdarabnak és a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Tony-díjat a Broadwayn. Londonban – csakúgy, mint New Yorkban – Bartlett Sher rendezésében lesz látható, előbb rövid ideig, szeptemberben a nemzeti színházban, majd szeptember 30-tól január 6-ig a Harold Pinter Színházban”. (Forrás: szinhaz.org.)
Ilyen előzmények nyomán állt elő az HBO, saját gyártásában 2021-ben a filmváltozattal. A színházi előadást nem láttam, de a film lenyűgözött. Az IMDb-én – tekintve, hogy a bemutatója még ezután lesz, mindössze 337 voks nyomán – 6,5 ponton áll. Nálam 8,5 pontot érdemel.
Megvilágosító erejű, morálisan példa értékű mű. Tisztességesen elénk tárja a szembenálló felek érdekeit, ösztöneit; vélt vagy valódi igazát; ősi konfliktusaik okát és engesztelhetetlenségét; sérelmeik súlyát és kölcsönös (össze)függését. Ámde bemutatja, hogy kivételes helyzetekben rendkívüli személyiségek mindezeken túl is látnak; felelősséget viselnek népeik sorsáért, jövőjéért, és ezért tenni, engedni is készek. Látjuk a mediáció vállalásának emberfeletti erőfeszítéseit, trükkjeit és buktatóit, egyszersmind értelmét és diadalát.
A közel kétórányi cselekmény majdnem ugyanolyan drámai, mint maguk az események a vészterhes harcok vidékén. A sztori eleje: a megbeszélések konspiratív kezdete, majd parázs vitákkal, sőt egy ízben fizikai kontaktussal is felérő folytatása izgalommal van tele. A történések kifutása történelmileg közismert. Ezért nem törekszem a film keresztmetszetének áttekintésére, hanem csipegetek kulcsmondatokat és gyöngyszemeket a műből.
Súlyánál és tanulságánál fogva Mona, a bátor és hiteles mediátor záró monológja kívánkozik előre: „Egy nép erőfeszítése a gyűlölet áthidalására egyesekből mindig heves ellenállást vált ki. De bármilyen hibát is elkövettünk /ti. az egyeztetés révén és során: a szerk!/, érdemes volt belevágni. Mert ha nem ülünk le az ellenségünkkel szemtől-szembe, nem látjuk őt emberként… ….akkor mi lesz velünk?!”
Jasszer Arafat
Dermesztő pillanatok, konfliktusok adják a nyitányt. Egyfelől erőfitogtatás, mi több, „farokméregetés” mint megvető beszólás is ott van a színen. Másfelől a tromf: „a maguk népét 350 millió palesztin veszi körül”. Éledezik a józanság: „Népeink a múltban élnek, mindkettő a veszteségeinek a megszállottja. Találjunk rá megoldást, hogy a jelenben éljünk – együtt.” Szép és felemelő válasz érkezett erre: „Népeink között hatalmas óceán húzódik. Akik rámentek, vagy visszafordultak vagy megfulladtak. Legyünk mi az elsők, akik átkelünk rajta!”
Kézfogó Washingtonban
A döccenőket mutatja, hogy eleinte elakadás mutatkozott pl. azon, hogy majd a visszanyert területen a palesztin hatóság az izraeliek szemetét is elszállítja-e, vagy csupán a magukét?! Meg azon is fenn- és kiakadtak, hogy ugyanezen területen hogyan is folyjék az adóbeszedés?! Kétszáz kérdést kellett megválaszolni: jól vagy rosszul.
Fő szemantikai kérdésként került középpontba, hogy a megállapodás „Izrael állam létének, avagy legitimitásának az elismerése legyen-e”. Aztán a bölcs belátás elvezetett idáig: „Mi négyen itt, ebben a teremben megteremthetjük a békét, vagy soha nem is lesz béke. Harc az idők végezetéig”.
Jeruzsálem pedig úgy kapott laufot, hogy kimondták: „A konstruktív kétértelműség jegyében elfogadjuk, hogy később tárgyalunk a jövőjéről”. Diplomácia; oh!
Van két bizarr mondat a kapcsolatok során előjövő hazugság mibenlétéről (hiszen a levegőben lógott, hogy lehet-e, szabad-e hinni a szavak-tettek igazában)?! 1. „Nem fogunk hazudni, csak megválogatjuk a szavainkat.” 2. „A hazugság nem más, mint egy meg nem valósult álom”.
Remek írói és rendezői húzás volt humort is csempészni a sztori menetébe. Vallási skrupulusoktól függetlenül nem négy üveg, hanem négy rekesz Johnny Walker Black viszki olajozta meg a hangulatot. Kivétel, amikor zsályás disznóhús került volna az étlapra; bár volt, aki a hal puszta látványától is odavolt.
Jeruzsálem.
Ízelítőt lehet kapni a zsidó és az arab vicc természetéről, lélektanáról is. Íme, szó szerint! 1. Az izraeli (!!!) delegátus előadja, „hogy mi a különbség, ha egy nyulat keres az erdőben az Interpol, a CIA és a Moszad? Interpol órákig kutat: nem találja. CIA: felégeti az egész erdőt, de semmi eredmény. Moszad bemegy a sűrűbe, fél óra múlva kijön egy grizzly medvével, annak orra betörve, szeme alatt monokli, s a medve azt üvölti: Oké, nyúl vagyok, nyúl vagyok!” 2. Palesztin tudós vicc-meséje: „A férj 40 évig volt házas, a nejét eltemették, ő ül magányosan a házában, sötét árnyék a feje felett. Kesereg, felkiált: Teljesen egyedül vagyok. Mit fogok most csinálni? Nincs feleségem. Senki nem mondja meg nekem, mit tegyek, mit mondjak. Megáll. Teljesen egyedül vagyok? Örömujjongás, magasba emelt karokkal: Teljesen egyedül vagyok! Teljesen egyedül, magam! Nahát?!!!”
Önirónia így és úgy; de a funkciójuk ugyanaz: oldani a feszültséget, javítani a légkört.
A magyar felirat szerkesztője sem akart talán lemaradni a poén-applikációtól. A hiteles szöveg szerint esküdni a feleség lelkére kellett-illett volna, de a feliratba ez került: „Megesküszöm a feleségem telkére!”
A film egyik szimbóluma Simon Peresz külügyminiszter bonmot-ja a saját életéből. Ő vadászpilóta szeretett volna lenni, de az édesanyja óvta: csak lassan és alacsonyan repüljön. Válasz: biztonságban a repülő akkor van, ha magasan és gyorsan halad. Ez állhat sok minden másra nézve is.
A film két helyen is elénk tár egy szívszorító jelenetet. Méternyire szemben áll egymással egy sikátorban két fiú. Egyikük egyenruhás katona, és puskát tart a másikra, aki arab, s farmerben feszít, ám nála egy dobásra emelt utcakő van. Ölni akarnak? Az életben maradás esélyeitől függetlenül mindkettőjük arcán ugyanaz a félelem ül. Odafent tárgyalnak, aláírnak, de a sikátorból kell(ene) mielőbb elűzni a félelmet.
Jelkép
Oslo mindazonáltal ma is jelkép. Itthon szakállas poénkodás tárgya. Merre tart a Fradi? Oszlóba megy – szól a csúfolódás, főként azután, hogy a morcos edzőzseni Rebrovot fair tárgyalás nélkül kiiktatták.
Oslo; 2021-ben a HBO saját gyártásában készült angol nyelvű, magyar felirattal ellátott, 113 perces politikai filmdráma. Főbb alkotók és közreműködők; írta: J. T. Rodgers. Rendezte: Bartlett Sher. A főbb szerepekben: Ruth Wilson, Andrew Scott, Jeff Wilbusch, Salim Dau, Waleed Zuaiter. Látható az HBO GO-n. (A képek az esemény, továbbá a film nyilvános megjelenítéseiről valók, köszönet értük.)