Valentin-nap környékén nem csak az emberek, hanem a hiúzok is romantikus hangulatba kerülnek. Ennek alkalmából a WWF Magyarország munkatársai bejárták „az év emlősének” hazai élőhelyét, az Északi-középhegység egy részét, hogy lábnyomok után kutassunk. (Hiúz: Tomás Hulík felvétele.)
Épp februárban kezdődik az eurázsiai hiúz szaporodási időszaka – romantikus rituáléját pacsmagolásnak hívják. A nyomkeresők a Börzsönyben jártak. A vadonleső-program az idén az eurázsiai hiúzt választotta „az év emlősének”. A faj egykor egész Európa területén elterjedt volt, azonban a 20. század közepére Nyugat- és Közép-Európa nagy részéről állományai jócskán visszaszorultak, mert az emberek tűzzel-vassal irtották őket. Európában becslések szerint jelenleg már csak 9000 hiúz él.
Hazánkban az Északi-középhegységben, főleg a Börzsönyben, a Zemplénben és az Aggteleki karszton, valamint Nógrád megye egyes részein élnek hiúzok, ám sajnos, számottevő populációról nem beszélhetünk. A szakértői vélemények jelenleg 10-15 egyedre becsülik a hiúzok számát, ráadásul vélhetően évente néhány példány illegális kilövés áldozatává válik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megóvjuk a hiúzokat és élőhelyüket.
A WWF Magyarország kutatóintézetekkel és más európai WWF-irodákkal közösen az ötéves „EuroLargeCarnivores” LIFE kezdeményezés részesként azon dolgozik, hogy közös felületen oszthassák meg tapasztalataikat az EU-ban élők az emberek és a nagyragadozók – köztük a hiúzok – egymás mellett éléséről. Így válnak a társadalmi, gazdasági és ökológiai kihívásokra irányuló megközelítések széles körben elérhetővé.