Megtorpant 2019 nyarán az ingatlanpiaci forgalom – hangzott el az Otthon Centrum mai sajtótájékoztatóján. Kosztolánczy György vezérigazgató ezt azzal magyarázza, hogy a szuper-államkötvény kiemelkedően jó hozamot kínál, és a babaváró hitel, valamint egyéb támogatások megjelenése elszipkázza a befektetők pénzét.

Bár a lakások adás-vétele körülbelül a felére esett vissza, attól nem kell tartani, hogy a „lejtőn nincs megállás”. Azok a befektetők tűntek el, akik nyakra-főre vették a lakásokat, hogy aztán kiadják őket. Az sem mellékes, hogy az árszint elérte a lélektani határt, ilyen drágán nem kell okvetlenül bevásárolni. Pláne, ha kilátás adódik a négyzetméterárak mérséklődésére! Ugyanakkor azonban a hitelezés változatlanul dübörög, tehát akinek lakhatási problémája (és néhány milliója) van, nyilván bújja a hirdetéseket és kilincsel a közvetítőknél.

Az Otthon Centrum vezérigazgatója úgy véli: alapvető változások nem várhatók az ingatlanpiacon, amely messze van az összeomlástól, sőt tavasszal nyilván erősödni fog. Az átmeneti, konszolidációs időszak után ismét emelkedhetnek az árak, bár nem mindenütt. Például a családi házak esetében már most is árcsökkenés tapasztalható, ami a korrekció jele. Az eladóknak sem kell aggodalmaskodniuk; legfeljebb több idő telik el addig, amíg megtalálják az ideális vevőt, és esetleg valamennyit engedni kell a vételárból.

Öt év alatt meredeken emelkedett a tranzakciók száma, a piaci pörgést elősegítették az alacsony banki kamatok is. Kosztolánczy György szerint ugyan merőben más a mai helyzet, hiszen a befektetők most kivárnak, kevesebb a vevő, de azok szándékai legalább komolyak.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője, Soóki-Tóth Gábor a tájékoztatón kifejtette: 2019-ben is kedvezőbb értékek jellemzik (a négyzetméterárakkal arányosan) a fővárosi belső kerületeket, míg a kisebb vidéki városok és egyes külső pesti kerületek kevésbé népszerűek. Az ingatlanárakra számottevő hatást gyakorolnak az életminőségi mutatók. Az értékelés szempontjai között a legfontosabbak: az elhelyezkedési lehetőség, az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás mutatói, de nagy súllyal esik a latba a munkába járás időtartama is.

Az elemzési vezető nem lát a tavalyihoz képest lényegi elmozdulást: az első hat helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek. Az élhetőségi lista élén az I. és az V. kerület áll. Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek közül kettő (II. és a XII.).  

A vidéki települések tekintetében Veszprém és Eger értékei a legjobbak, és a régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől alig marad el Győr és Szeged, illetve Debrecen. A megyei jogú városok többsége 46-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el.

Az elemzés összeállításakor a szakemberek a 25 ezernél népesebb városokat, és életminőség szempontjából lényeges mutatóit vizsgálták. A rangsort a budapesti Várnegyed és a főváros belső kerületei vezetik, míg vidéken Veszprémben és Egerben a legjobb élni.