Példásan telítődnek az Airbnb-s ingatlanok

Hirtelen „magasfeszültség” alakult ki a múlt hetekben a rövid távú lakáskiadás piacán, amelynek rendezési terve előbb a kormány, majd az országgyűlés előtt landolt. Most pedig a fővárosra és az érintett belvárosi önkormányzatokra szegeződnek a tekintetek, miután elkezdték az egyeztetést, és várhatóan egy hét múlva ismerhetjük meg, milyen szabályozási megoldást választanak.

A piac keresleti oldala, azaz a Budapestre érkező turisták már szavaztak: apartmankiadók júliusi részadatai szerint az utóbbi hétvégeken már 50–70%-os kihasználtságot is mértek a fővárosban.

A hét elején az egyik erősen érintett kerület, Terézváros polgármestere, Soproni Tamás úgy nyilatkozott az atv.hu-n, hogy semmiképp sem szeretnék ellehetetleníteni a lakáshoteleket, mert a turizmushoz tartoznak: a VI. kerületben minden 15. lakás érintett az Airbnb-ben. Ezért azon gondolkoznak, hogyan tudnának a fővárossal és más kerületekkel egyeztetve közös rendeletet hozni. Szerinte erre azért van szükség, mert így a rendszer a lakóknak, a turistáknak és a kiadóknak is átlátható lenne. Döntés jövő héten várható az Airbnb-k jövőbeni működéséről. Érdekes azonban, hogy a buliturizmus kapcsán a problémás ügyfelekkel foglalkozó buli hostelek ügyét még nem tűzték napirendre.  
A rövid távú lakáskiadás kapcsán sok szó esik a fiatalok lakhatásáról, az albérletárak növekedéséről. A Magyar Apartmankiadók Egyesülete (MAKE) arra is felhívja a figyelmet, hogy ez az iparág – az ingatlanok kiadásából származó jövedelmen túl – fiatalok tízezrei számára adott eddig munkalehetőséget, legyen szó akár a vendéglátásról, rendezvénypiacról, kulturális eseményekről, a turizmust kiszolgáló és kapcsolódó egyéb szolgáltató ágazatokról. A válság idején számukra is övön aluli ütés lenne a rövid távú lakáskiadás hátrányos szabályozásának turisztikai hatása, nem is szólva a lakástulajdonosokról, akik a szerzett jogaik elvesztése esetén fontolgatják a jogorvoslatot (ez utóbbi perek ezreivel járhat a helyi önkormányzatok számára).
A fiatalok lakhatása és a drága albérlet valós probléma. Az önkormányzatok üresen álló lakásait lehetne erre a célra jobban hasznosítani, kormányzati vagy fővárosi, kerületi szinten meg lehetne vizsgálni a bérlakás-építési programokat, a diákok kapcsán pedig a kollégiumi helyek számának fejlesztése is megoldás lehet, hiszen sokszor ők is kényszerből keresnek albérleti megoldásokat.

A kollégiumok fejlesztésében magánbefektetők is érdekeltek lehetnek Magyarországon a Colliers International által végzett korábbi kutatás alapján.  
A MAKE felmérésében szereplő adatok szerint a vendégek mindössze hozzávetőleg 10%-a érkezik Angliából, amelyet sokszor a buli turizmussal azonosítanak. A vendégek 90%-a tehát inkább a minőségi turizmust képviseli, családosok, akik hosszabb időre bérelnek szobát, mint a hotelben lakók, és több szolgáltatást is vesznek igénybe a városban, a helyi turizmust kiszolgáló szektorokban. A felmérések szerint a magán- és egyéb szálláshelyet választó vendégek háromötöde apartmant keresett Budapesten, és nem foglalna szobát hotelben. Korlátozás esetén nem Budapestet, hanem Bécset, Pozsonyt, Prágát keresnék fel a vendégek. Ezzel Budapest és a jól felépített Budapest-márka súlyos kárt szenvedne – hangsúlyozza Schumicky Balázs, a MAKE elnöke.    
 
Nem feledkezhetünk meg a belföldről a fővárosba érkező turistákról sem (7%), akik ugyancsak szívesen választják szálláshelyként az apartmanokat.  
 
„Mi is a minőségi turizmusban vagyunk érdekeltek. A nemzetközi versenyben nem szűkíteni kell a szálláshelyek kínálatát, hanem éppen színesíteni, hogy a potenciális vendégek választhassanak” – mondja Varga Béla, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének alelnöke. A piac magánszállás kiadóit képviselő egyesület 4–5 közös érdek mentén szeretne a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, illetve az önkormányzatokkal is együttműködni. A többi között a minőségi turizmusban és a feketén működők visszaszorításában. Ehhez kiváló eszköz a kötelező regisztráció a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ honlapján. Minden szálláshelyfoglaló portál (Airbnb, booking.com stb.) meggyőzhető arról, hogy a hirdetési lehetőséget szigorúan a regisztrációs szám feltűntetéséhez kösse, ahogy ezt nemzetközi példa is mutatja.   

„A Covid-19 miatt kialakult helyzetben az Airbnb az egyik leginkább életképes változat a turizmus újraindításában. Budapesten apartmankiadók az utóbbi hétvégéken már 50–70%-os kihasználtságot jelentettek, miközben a szállodák – nem reprezentatív adatok alapján – 10–20%-nál állnak.

A vendégek a világjárvány miatt eleve a biztonságosnak vélt kis szállásokat, apartmanokat keresik. Ott jól megtarthatóak a szociális távolságok, nincsenek közös étkezők, nem kockázat a légkondicionáló, a lakások jól takaríthatók, mosógéppel ellátottak. 

A Magyar Apartmankiadók Egyesületének tagjai abban is bíznak, hogy az önkormányzati egyeztetéseken arról sem feledkeznek el a döntéshozók, hogy ez az iparág sok milliárd forint iparűzési-, illetve építményadót is fizet az önkormányzatoknak, tehát nekik sem tét nélküli az okos szabályozás.