Légibomba-maradványok a Zágrábban lezuhant drónon

(MTI, 15:01) A szovjet gyártmányú repülőgépeken használt légibomba maradványait találták meg annak a drónnak a roncsai között, amelyik lezuhant Zágrábban – közölte Mario Banozic védelmi miniszter, hozzátéve: nem felderítő repülőgépről van szó. A repülőszerkezet szovjet gyártmányú, de még kérdéses, orosz vagy ukrán oldalról érkezett-e. A bomba felrobbant, de nem tudható, mikor: a becsapódás előtt vagy utána. Találtak egy sérült feketedobozt is, amelyből várhatóan kinyerhetik a repülési adatokat. „Ezt összehasonlítjuk azokkal a vizsgálatokkal, amelyet közösen végzünk a NATO-tagállamokkal és a radarképek alapján rekonstruálhatjuk, pontosan honnét érkezett a drón – mondta Banozic miniszter.

A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a Jarun tó térségében. A területet még az éjjel lezárták. Az eset kapcsán személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek. Több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében.

A Kreml nem utasítja el egy Putyin–Zelenszkij-találkozó lehetőségét

(MTI, 14:40) Moszkva sosem utasította el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva. A szóvivő a török külügyminiszter nyilatkozatára reagált, aki állította: Putyin az Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetéseken mondta, hogy nem ellenzi a találkozót Zelenszkijjel.

Az ukrán elnöki hivatal tanácsadója ma kijelentette: a csúcstalálkozó, ha két-három nap múlva nem is, de a belátható jövőben megtörténhet és Kijev mindent megtesz azért, hogy a lehető leghamarabb tető alá hozzák. Arról is szólt, hogy keresik a megfelelő tárgyalási helyszínt; Zelenszkij Jeruzsálemet említette.   

Az oroszok befagyasztották a devizatartalékok felét

(MTI, 13:47) Az orosz jegybank devizatartalékainak felét befagyasztották a szankciók miatt – jelentette ki ma Sziluanov orosz pénzügyminiszter a Rosszija-1 televízióban. „Összesen körülbelül 640 milliárd dollárnyi tartalékunk van, körülbelül 300 milliárd dollárnyi tartalékunk van most olyan állapotban, amelyben nem tudjuk felhasználni” – mondta a miniszter, hozzátéve: Oroszország tartalékainak egy része kínai devizában van, eközben a nyugati országok nyomást gyakorolnak Kínára, hogy korlátozza az orosz féllel folytatott kereskedelmet. Sziluanov emlékeztetett rá, hogy az Oroszországgal barátságtalan országokkal szembeni adósságot rubelben fogják kifizetni.

A lengyel elnök a BBC-nek: Putyin politikailag már elvesztette a háborút, és katonailag sem áll nyerésre

(MTI, 12:57) Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van az ukrán hadsereghez képest, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni. A kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök „bármit bevethet”, mert nagyon nehéz helyzetbe sodródott.

A felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt – sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert – nem használ. Ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Európa, nemcsak a szűkebb közép-európai térség, hanem az egész világ számára – mondta Duda.

Háromezerhétszáz ukrán katonai objektum megsemmisítéséről számolt be az orosz hadijelentés

(MTI, 11:17) Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3687 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta – közölte vasárnap Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Emellett 99 repülőgép, 128 pilóta nélküli légijármű, 1194 harckocsi és más páncélozott harcjármű, 121 rakéta-sorozatvető, 443 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint 991 speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be. Azt mondta, hogy az orosz hadsereg egy nap néhol 14 kilométert nyomult előre, és több települést elfoglalt.

Konasenkov közölte: az orosz erők „felszabadították” Nyikolszkoje települést, ahol az ukrán radikálisokból álló Ajdar zászlóalj tagjai tüzérségi állásokat hoztak létre egy kolostor területén, és legalább 300 embert, köztük szerzeteseket, túszként tartottak fogva. Orosz tájékoztatás szerint az ukrán erők tankkal és rakéta-sorozatvetővel lőttek egy kórházat Volnovahában, aminek következtében legkevesebb hat ember életét vesztette.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy a Oroszország az elmúlt két nap alatt több mint 330 tonna humanitárius segélyt szállított „a Donyec-medence és Ukrajna lakosságának”. A tárca szerint naponta állítanak össze segélyszállítmányokat Belgorod és Rosztov megyében, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félszigeten.

Stoltenberg: Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezheti

(MTI, 10:27) Előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak. A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva „abszurd állításokat” tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és „most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel”. Háborús bűncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml „hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant”.

Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót. Mint mondta, üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „világos: vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza összes csapatát és kötelezze el magát a diplomácia mellett”.

A NATO megerősíti katonai jelenlétét a szövetség keleti szárnyán, és történetében először aktiválta a reagáló erejét (NRF, a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje), aminek révén 130 repülőgépet és több mint 200 hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt „folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket” – mondta a főtitkár.

(Írta: Beatrix Asboth & euronews & BBC) Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal szombaton. Arra kérték az orosz elnököt, hogy hirdessen tűzszünetet, ez ugyanis a feltétele a teljes körű tárgyalások folytatásának. (A nyitó kép: CsernobilAP/Satellite image ©2022 Maxar Technologies)

A francia elnöki hivatal egyik munkatársa azt az információt szivárogtatta ki a sajtónak, hogy Putyin nem mutattott hajlandóságot a háború megállítására. A francia elnök hazugsággal vádolta Putyint, aki korábban azt állította, az ukrán katonák sértik meg az emberi jogokat. A csaknem 90 perces beszélgetésről a francia elnöki hivatal azt mondta, hogy nehéz és bonyolult volt.

Az EU újabb szankciókat vezethet be Oroszország ellen, erről a lehetőségről a következő napokban tárgyalnak, figyelembe véve a háború jelen állását és Mariupol ostromát is. A szankciók célja, hogy Putyint sarokba szorítsák és úgy elszigeteljék Oroszországot nemzetközi közösségtől, mint Iránt.

Roszatom: az atomerőművek biztonságban vannak

Közben a Roszatom szombaton közölte: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel együttműködve szavatolják a csernobili atomerőmű biztonságát és a Zaporizsszjai atomerőmű működését. Az orosz atomenergetikai iparágat felügyelő állami konszern közleménye szerint egy csapat orosz szakembert küldtek a két erőműhöz, de továbbra is az ukrán alkalmazottak irányítják a helyi munkákat.

Az ukrán atomenergia-vállalat, az Energoatom vezetője pénteken azt mondta, hogy orosz mérnökök vették át az irányítást a zaporizssjai erőmű felett.