Mint a mai tájékoztatón elhangzott: a korábbi szakszolgálat szükségtelenül központosította a régészeti-feltárási tevékenységet, súlytalanná váltak e tekintetben a vidéki múzeumok, és utóbbiak tevékenységét a csökkenő normatívák is ellehetetlenítették. A szakszolgálatot annak idején azért hozták létre, hogy a nagyberuházások előtt gyorsabban és szakszerűbben végezzék el az előírt régészeti munkálatokat, ám a gyakorlatban – hangzott el újságírók előtt – ez a szándék megfeneklett. Előfordult, hogy értékes leletek hajszál híján a szemétbe kerültek, és a nemrég megszüntetett intézmény a közbeszerzési eljárásokat is megsértette. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat nem fordított kellő gondot arra a feltárások nyilvántartására sem. A munkák elszámolásának számviteli nyilvántartása ugyancsak megoldatlan maradt.
A szakszolgálat helyett megalakult a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja, amely koordinálja a kötelező régészeti felügyeletet. Ma a Magyar Nemzeti Múzeumban aláírták az M43-as autópálya Makó–Csanádpalota közötti szakasza megépítésének próba- és megelőző régészeti feltárásáról szóló szerződést. Ennek értelmében a Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum végzi a feltárást. A beruházás értéke csaknem kétmilliárd forint, ami bevétel a Csongrád megyei önkormányzatnak is.
A szerződés aláíró:
Hable Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai főigazgató-helyettese, Kócsáné Horváth Erika gazdasági igazgatóhelyettes, dr. Zombori István megyei múzeumigazgató (Móra Ferenc Múzeum, a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma).