Rezeg a léc Brüsszelben: Trócsányi még nem lehet biztos a dolgában

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke tegnap közölte, hogy az egyes tagországokból kit javasol EU-biztosnak. Ha minden igaz, akkor ma azt is megtudhatjuk, kit milyen ügyek kezelésével kíván megbízni.

A névsorolvasás nem tartalmazott meglepetést, így magyar vonatkozásban pusztán megerősíttetett az a köztudott tény, hogy Trócsányi László a biztosjelölt. A nemzetközi médiát böngészve nem bukkantam olyan értesülésre, amely egyértelmű és világos választ adott volna arra a kérdésre, vajon az EU-bővítési és szomszédságpolitikai – ez lenne inkább a magyar jelölt vágya –,vagy pedig a humanitárius segítségnyújtási műveleteket összehangoló tárcát szánja-e von der Leyen a magyar biztosjelöltnek. Ez utóbbi verzió a médiában olvasható találgatások szerint valószínűbbnek látszik. Ezt a feladatkört úgy is szokták jellemezni, hogy „a bajba jutottak megsegítésére szánt uniós források célba juttatásáért” felelős biztosi poszt.

Előd és utód: Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen

De ne vágjunk a dolgok elébe, ne kezdjünk el azon töprengeni, vajon migránstámogatásra kívánják-e igénybe venni az eddigi magyar igazságügyi miniszter szaktudását. Érdekesebb ennél a müncheni Süddeutsche Zeitung írása, amely azt állítja, hogy az Európai Parlament, amelynek végül szavaznia kell minden egyes személyről és feladatkörről, legalább egy EU-biztosjelöltet el kíván kaszálni, ha másért nem, akkor legalábbis öntudatból. A cikk nem fejti ki részletesen, de uniós berkekben tartja magát az a szóbeszéd, hogy miután a tagállamok első számú vezetői az európai bizottsági elnök személyének a kiválasztásakor figyelmen kívül hagyták az Európai Parlament által preferált, úgynevezett csúcsjelölti rendszert, a Parlament most nem fog rábólintani minden biztosjelöltre. Éreztetni kívánja, hogy vele is számolni kell. Ha ez így lesz, akkor a két leginkább veszélyeztetett jelölt – írja a Süddeutsche – a lengyel és a magyar. A lap idézi a Der Spiegelt, amely úgy tudja, hogy az OLAF, az EU csalás elleni hivatala történetesen éppen vizsgálatot folytat a lengyel biztosjelölt, Janusz Wojciechowski ellen azzal a gyanúval, hogy nem voltak mindenben teljesen szabályosak az EU által megtérített utazási költségelszámolásai abból az időszakból, amikor még európai parlamenti képviselő volt. 

A menetrend mindenesetre az, hogy az Európai Parlament az egyes biztosjelöltek szeptember 30–október 8. közötti bizottsági meghallgatása, valamint a minden egyes biztosjelöltről külön meghozandó állásfoglalás után a végleges összetételű Európai Bizottságról október 23-án szavaz majd, és ha ez a szavazás eredményes lesz, akkor november elsején munkához láthat von der Leyen csapata. Ebben a csapatban a német kereszténydemokrata pártállású elnök mellett három kulcspozíció eldöntött: a spanyol szocialista Josep Borrell fogja irányítani az unió külpolitikáját, valamint lesz két kiemelt alelnök, a holland szociáldemokrata Frans Timmermans és a dán liberális Margrethe Verstager. A Süddeutsche Zeitung biztosra veszi, hogy Timmermans a klímavédelemért, Vestager pedig a digitális gazdaságért felel majd. Ami a holland politikus új feladatkörét illeti, meg kell jegyezzem, a nyilatkozatokat figyelve az a tapasztalatom, hogy Magyarországon egyesek elkeseredetten, mások lelkesen fogadják a hírt, hogy nem Timmermans lesz illetékes ezentúl jogállamisági kifogások ügyében eljárni, hanem a cseh Vera Jourová. Vegyük azonban figyelembe legalább azt, hogy ha egy cseh biztos tesz szóvá valamit egy keleti tagországban, akkor arra semmiképpen sem lehet majd azt mondani, hogy a nyugatiak megint csak kioktatják a keletieket. Másfelől pedig a magyar és a lengyel jogállamisági problémák ugyan valóban fontosak – nekünk legalábbis –, de az éghajlatváltozás megállítása igenis, még ennél is fontosabb. Talán szomorú, de be kell látnunk: Timmermans nem lefokozás áldozata, hanem a legsúlyosabb előttünk álló kihívás megválaszolásának a fő felelőse lesz az új bizottságban. Azt pedig talán mondani sem kell, hogy Vestager a digitális technológia magasba szárnyalásának az időszakában a legfontosabb gazdasági területért fog felelni, tehát az ő megbízatása is kiemelten lényeges lesz. Érdekes egyébként, hogy ha helytállóak a Süddeutsche Zeitung értesülései, akkor a gazdaság vonatkozásában a – mondjuk így – latin országok tarolhatnak: a francia Sylvie Guoulard, Emmanuel Macron elnök bizalmasa lehet a versenyügyi biztos, az olasz Paolo Gentiloni a pénzügyi biztos, a portugál Mário Centeno pedig az euró-zóna ügyeiben eljáró euró-csoport vezetője. Az uniós költségvetés kérdéskörét ugyanakkor a német Günther Oettingertől az osztrák Johannes Hahn veheti át, a kereskedelmi portfólió pedig az ír Phil Hogannek juthat. A jelenlegi névsor alapján egyébként Ursula von der Leyennek lényegében sikerül teljesítenie ígéretét, amely szerint az általa vezetett testületben egyensúlyban lesz a nemek aránya: a 27 tagú bizottságba 14 férfi és 13 nő pályázik.