Az Ukrajna elleni orosz agresszió továbbra is negatívan hat az Európai Unió gazdaságára, és a tavaszi előrejelzéshez képest alacsonyabb növekedési és magasabb inflációs pályára állítja.
A 2022. nyári (időközi) gazdasági előrejelzés szerint az uniós gazdaság 2022-ben 2,7%-kal, 2023-ban pedig 1,5%-kal fog növekedni. Ehhez képest az euróövezetben 2022-ben 2,6 %-os növekedés várható, amely 2023-ban 1,4%-ra mérséklődik. Az előrejelzések szerint az éves átlagos infláció 2022-ben az euróövezetben 7,6%-os, az EU egészében 8,3%-os történelmi csúcson tetőzik, majd 2023-ban 4,0%-ra, illetve 4,6%-ra csökken.
A 2022. tavaszi előrejelzést övező számos negatív kockázat valósággá vált. Az ukrajnai orosz invázió tovább fokozta az energia- és élelmiszerárakra ható, felfelé irányuló nyomást, ami a globális inflációt is felfelé hajtja, csökkentve a háztartások vásárlóerejét, és a korábban feltételezettnél gyorsabb monetáris politikai választ indokol. Az amerikai növekedés folyamatos lassulása tovább súlyosbítja Kína szigorú covid-ellenes politikájának negatív gazdasági hatását.
Az EU gazdasága továbbra is különösen érzékeny az energiapiacok alakulására, mivel nagymértékben függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és a globális növekedés lassulása miatt gyengül a külső kereslet. A tavalyi visszapattanással szerzett lendület és a korábban becsültnél némileg erősebb első negyedéves növekedés még várhatóan megtámasztja a 2022-i éves növekedési ütemet. Ennek ellenére az év hátralevő részében a gazdasági aktivitás az ígéretes nyári idegenforgalmi szezon ellenére várhatóan visszafogott lesz. A várakozások szerint a reziliens munkaerő-piacnak, az infláció mérséklődésének, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott támogatásnak és a még mindig nagy mennyiségű többletmegtakarításnak köszönhetően 2023-ban a negyedéves gazdasági növekedés új lendületet vesz.
Összességében az EU gazdasága várhatóan tovább bővül, de a 2022. tavaszi előrejelzésben vártnál lényegesen lassabb ütemben.
Az általános infláció júniusra rekordszintet ért el, mivel az energia- és élelmiszerárak folyamatosan növekedtek, az árnyomás pedig a szolgáltatások és más áruk tekintetében is jelentkezett. Az euróövezetben az éves alapon mért infláció 2022 második negyedévében jelentősen, a márciusi 7,4%-ról júniusra 8,6%-os új rekordszintre nőtt. Az EU egészében az árak még gyorsabban emelkedtek: az infláció a márciusi 7,8%-ról májusra egy egész százalékponttal, 8,8%-ra ugrott.
Az inflációs előrejelzést a tavaszi előrejelzéshez képest jócskán felfelé módosították. A második negyedévi erőteljes áremelkedésen felül az európai gázárak további emelkedése várható, amely a villamosenergia-árakon keresztül is éreztetni fogja hatását a fogyasztóknál. Az előrejelzés szerint az éves alapon számított infláció 2022 harmadik negyedévében 8,4%-on tetőzik az euróövezetben, ezt követően folyamatosan csökken, majd 2023 utolsó negyedévében a kínálati korlátokból és a nyersanyagárakból eredő nyomás enyhülésével mind az euróövezetben, mind az EU egészében 3% alá esik.
A gazdasági konjunktúrával és az inflációval kapcsolatos előrejelzések kockázatai nagymértékben függnek a háború alakulásától, és különösen annak az Európába irányuló gázellátásra gyakorolt hatásaitól. A gázárak további emelkedése még nagyobb mértékben növelheti az inflációt és visszafoghatja a növekedést. A másodlagos hatások pedig felerősíthetik az inflációs erőket, és a pénzügyi feltételek fokozottabb szigorításához vezethetnek, ami nemcsak a növekedést nehezítené, hanem a pénzügyi stabilitásra nézve is nagyobb kockázatot jelentene. Nem zárható ki annak lehetősége, hogy az Európai Unióban újra felerősödő világjárvány ismét zavarokat okoz a gazdaságban.
Ugyanakkor nem kizárt, hogy az olaj- és egyéb nyersanyagárak közeli múltbeli csökkenő tendenciái erősödnek, ami a jelenleg vártnál gyorsabb inflációcsökkenést eredményezne. Ezenkívül az erős munkaerőpiacnak köszönhetően a magánfogyasztás ellenállóbbnak bizonyulhat a növekvő árakkal szemben, ha a háztartások többet költenek felhalmozott megtakarításaikból.