Röpködő milliárdok – nyertes kormányközeliek

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.

Takarékszövetkezeti integráció A takarékszövetkezeti szektor átalakítását a 2013. évi CXXXV. tv. alapozta meg. A törvény preambuluma értelmében a szektor átalakítására azért volt szükség, mert annak „tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes”. E problémák orvoslása végett a takarékszövetkezeti törvény a szövetkezetek további működésének feltételéül szabta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetébe (SzHISz) történő belépést. Vagyis a takarékszövetkezetek eredetileg szerződéses integrációja helyébe kényszerintegráció lépett. A SzHISz központi szereplője a Takarékbank lett, melyben a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelés révén többségi tulajdont szerzett. A tranzakciót üzleti titoknak nyilvánították, ezért nem tudható, hogy a két állami befektető mennyi közpénzt költött a Takarékbank többségi tulajdonának megszerzésére – sajtóhírek szerint mintegy 4–5 milliárd forintot. Ezután nemzetközi pályázaton értékesítette a Takarékbank többségi, állami részvénypakettjét, amit a Magyar Takarék Zrt. mintegy kilenc milliárd forintért szerzett meg, melynek tulajdonosai között megtalálható a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB Jelzálogbank mellett a Magyar Fejlesztési Bank is. A Takarékbank-részvényeket az állam kétszer annyiért értékesítette ugyan, mint amennyiért megszerezte, de mivel az MFB a Magyar Takarék Zrt.-ben is rendelkezett tulajdonosi érdekeltséggel, kérdéses, hogy az így nyújtott egyfajta eladói kölcsön (vendor loan) mennyivel rontotta a tranzakció tényleges egyenlegét. A privatizáció nemzetstratégiai jelentőségű ügyletként mentesült a Versenyhivatal kartelleljárása alól.

A Takarékszövetkezeti Szövetség alkotmányjogi panaszt nyújtott be, azt sérelmezve, hogy az állam törvényi eszközökkel kiszorította a Takarékbankból, amivel megsértette a tulajdonhoz fűződő jogát. Az Alkotmánybíróság a 20/2014 (VII. 2.) AB határozatban (Bragyova és Kiss bíró különvéleményével) azt állapította meg, hogy „összességében és széles összefüggés-rendszerbe” helyezve a takarékszövetkezetek tulajdonosi jogainak és vállalkozási szabadságának a korlátozása okául felhívott „közérdekre hivatkozás megalapozott” volt. Demján Sándor, a Bankszövetség és mások bírálták a szövetkezeti integrációt, megkérdőjelezve az azt vezető FHB- Takarékbank-bankcsoport alkalmasságát. Demján konkrétan a „Spéder Zoltán vezette konzorciumról” beszélt, és azt állította, hogy Spéder Zoltán és üzlettársai „parazitaként szívják ki” a szektor erőforrásait. A Takarékbank szerint teljesültek az integráció céljai, „a szektort sikerült megtisztítani a «Demján-féle» OTSZ regnálása alatti évek visszaéléseitől és a felelőtlen takarékoktól”. 2016 júniusában Orbán Viktor személyesen lépett fel az ügyben és Demján kérésének megfelelően, az átalakítás irányítására kormánybiztost nevezett ki, miközben Spéder ellen lejáratókampány indult a kormánypárti sajtóban. Demján később azt állította: ha nem lép közbe, Spéder további 80–100 milliárdot vont volna ki a szövetkezetekből. A szakítás hatására személycserékre is sor került az integrációs folyamat intézményeiben, ahol addig számos Spéder-közeli bankár ült. Spéder 2016 októberében eladta FHB-részesedését, és lemondott a vállalat irányításáról 7,5 milliárd forintért. Jelenleg több nyomozás is folyik az FHB-ügyben, így azzal kapcsolatban is, hogyan szerzett az FHB befolyást a Magyar Postánál. Az Szhitv. 2016-i törvénymódosításával megerősítették a takarékszövetkezeti integráció informatikai lábát, amelynek fő megvalósítója a Takarékinfó Zrt., és amely több mint 11 milliárd forint hitelt kapott, döntően a Takarékbanktól. A fejlesztés során a hardvert a T-Systems szállította 7–8 milliárd forintért. Az integráció során átalakulóban lévő szövetkezeti szektor fokozatosan Mészáros és köre közelébe sodródott. A titkos alapokat menedzselő Konzum Befektetési Alapkezelő átvette az FHB-csoporthoz tartozó, összesen 470 milliárd forintnyi vagyont forgató Diófa Alapkezelő 12 milliárd forintos nettó eszközértékű ingatlanalapjának menedzselését.

https://index.hu/gazdasag/2017/06/23/onkent_es_dalolva_megyunk_az_akolba_ -_reszletek_a_takarekszovetkezetek_atalakitasarol/

Felfüggesztett naperőmű-tender A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2013 nyarán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) milliárdokat osztott szét magáncégeknek napelem-erőművek, napelem-telepek létesítésére. Az Átlátszó a nyerteseket átvizsgálva összefonódásokat állapított meg: a győztesek többsége frissen alapított, mindaddig más tevékenységet nem végző vállalkozás volt, néhány pedig a pályáztató szervezethez is köthető. Lázár János kormánybiztosként felfüggesztette a tendert. Somogy megyében 100 milliónál több támogatást 13 cég nyert el, közülük kilencnek nem voltak alkalmazottjai, azokat a pályázatra alapították. A nyertesek között felbukkant az NFÜ éléről nem sokkal korábban távozó Petykó Zoltán egykori üzlettársa, dr. Seregi János. Befutott a Lékó és Társa Ügyvédi Iroda résztulajdonában álló cég is, mely iroda korábban többször képviselte az NFÜ-t.

A teljes, 8 milliárdos tender győzteseit is áttanulmányozó Átlátszó további összefonódásokra bukkant. A győztes cégek egymással is kapcsolatban álltak: a nyertesek listájára saját cégével felkerült az LMP akkori pénzügyi vezetője, Jakab Tamás (és másik két, hozzá köthető cég). Egy másik, 9 cégből álló csoport a már említett ügyvédi irodához kötődik. Másik 4 győztes is összekapcsolódik, köztük annak a Pap Kornélnak egy cége, aki akkoriban vásárolta be magát a pénztárgépügy nagy nyerteseként emlegetett Mobil Adat Kft.-be (itt később Garancsi István váltotta). Itt Pap üzlettársa Hauser Gábor, akit sporttársi szálak fűznek a NAV akkori informatikai elnökhelyetteséhez, Vágujhelyi Ferenchez. Vágujhelyi 2010 közepéig tulajdonosa volt annak a Professzionál Zrt.-nek, amely ugyanoda van bejegyezve, mint ahová az NFÜ-tenderen kétszer is befutó Hamar Endre egyik nyertes vállalkozása is 2011 közepéig. A Professzionál Zrt.-ben emellett felleljük Tiborcz István testvérét, Tiborcz Pétert is, aki igazgatósági tag volt a cégben. Tiborcz 2014-ben a NAV informatikai főosztályvezetője lett. A PBE Energiamenedzsment Kft. 213,9 millió forintot nyert napelempark létesítésére, de ugyanide, ugyanennyi pénzt Hamar másik cége, a Sistrade Kft. is elnyert volna, ha a tendert nem függesztik fel. Jávor Benedek feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a nyomozás elrendelését az ügyben. Az, hogy miért vonták végül vissza a pályázatot és kik ítélték meg a pénzt a nyerteseknek, továbbra sem ismert.

https://atlatszo.hu/2013/11/26/lmp-penztarnok-cege-is-nyert-volna-a- felfuggesztett-naperomutenderen/

Dohánybolt-ellátó 2014 végén került a parlament elé a törvénytervezet az újraszabályozott trafikok dohánytermékekkel való ellátásáról. A monopóliumot biztosító koncesszió birtokosát 2015 júniusában választották ki, akkor nevezték meg a British American Tobacco Pécsi Dohánygyár (amely később Lánczi Tamást is a felügyelő-bizottságába választotta) és a Lázár Jánossal szoros kapcsolatban álló Sánta családhoz köthető Tabán Trafik Zrt. közös cégét, az Országos Dohánybolt-ellátó Kft.-t. Sánta János lojalitását mutatja, hogy akkoriban vásárolta be magát – Orbán Viktor felhívásának eleget téve – a Napi Gazdaságba. A minisztérium nyilatkozataiból az derül ki, hogy más pályázatok híján esett rájuk a választás. Egy konkurens cég azt nyilatkozta, hogy ők nem is tudták, hogy lett volna formális pályázat. A dohány-kiskereskedelmi ellátási feladatokat 20 évig 600 milliós koncessziós áron látja el a két cég, illetve mentesülnek az iparűzési adó alól, ez kb. 5-10 milliárd forint árbevétel, így becslések szerint nagyjából hét-nyolcmilliárd forint profitot hozhat a dohány-kiskereskedelmi ellátó a működési költségek levonása után. A pályáztatásból kimaradt nagyvállalatok – az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. – közös közleményben nevezték „átláthatatlan és diszkriminatív” eljárásnak a trafikellátók kiválasztását.