Scholz, Macron, Draghi, Iohannis szolidaritási látogatáson Kijevben

(Forrás: dpa) A háború 113. napján Kijevbe érkezett Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Draghi olasz miniszterelnök is. A három nyugati vezetőhöz az ukrán fővárosban csatlakozott Klaus Iohannis román köztársasági elnök. (A nyitó képen: Klaus Iohannis, román államfő, Mario Draghi, olasz miniszterelnök, Volodimir Zelenski, ukrán köztársasági elnök, Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök és Olaf Scholz szövetségi kancellár a közös sajtókonferencián Kijevben. (Kép: Kay Nietfeld/dpa)

Olaf Scholz kancellár régóta várt első ukrajnai útján további támogatást ígért a háború sújtotta országnak. Az orosz támadást követő 113. napon Scholz Emmanuel Macron francia elnökkel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Klaus Iohannis román elnökkel szolidaritási látogatásra érkezett a fővárosba Kijevbe.

Az európai vezetők találkoztak Volodimir Zelenszkij elnökkel, hogy megvitassák a további támogatást. A fő kérdés Ukrajna EU-csatlakozási kívánsága volt. Andrij Melnik, Ukrajna németországi nagykövete ismét azt követelte, hogy Scholz gyorsan szállítson nehézfegyvereket.

Scholz, Macron és Draghi egy éjszakán át együtt utaztak egy Kijevbe tartó különvonaton. Nem sokkal érkezésük után légiriadó volt az ukrán fővárosban, amelyet jó 30 perc múlva feloldottak.

Érkezése után Scholz felkereste a részben elpusztult kijevi Irpin elővárost. A szomszédos Bucsához hasonlóan az agresszorok ott is csaknem 300 civilt találtak, akinek egy részét kivégezték, miután az oroszok március végén visszavonultak.

Irpinben Scholz elítélte az orosz támadóháború brutalitását, miközben értelmetlen erőszakról beszélt. Egy olyan várost pusztítottak el, amelyikben egyáltalán nem voltak katonai építmények. „Ez sokat elárul az orosz agressziós háború brutalitásáról, a pusztításról és hódítókról.”

Iohannis román államfő, akit mélységesen megrendített az irpini pusztítás, ismét azt követelte, hogy az orosz atrocitásokat nemzetközi büntetőbíróság elé állítsák.

Draghi olasz miniszterelnök úgy véli, Ukrajna képes az orosz agressziós háború utáni újjáépítésre. „Ez most a pusztítás, de egyben a remény helye is” – mondta Draghi Irpinben.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök Moszkva első reakciójaként kigúnyolta a négy vezető politikus kijevi útját. Medvegyev Twitter-üzenetben írta: „A békák, a májashurka és a spagetti európai rajongói szeretnek Kijevbe látogatni. – Nulla haszonnal.”

Scholz már Kijevben teljes támogatást ígért Ukrajnának az orosz támadás elleni küzdelemben. A támogatás addig folytatódik, „ameddig arra szükség van Ukrajna függetlenségi harcához” – mondta.

Macron azt mondta a BFMTV műsorszolgáltatónak, hogy ez „az európai egység üzenetéről szól az ukránoknak, és a támogatásáról, hogy egyszerre beszéljünk a jelenről és a jövőről, mert tudjuk, hogy a következő néhány hét nehéz lesz”.

A kancellár mindig is hangsúlyozta, hogy csak akkor utazik Kijevbe, ha konkrét megbeszélnivalók vannak. Zelenszkij további nehézfegyverek szállítását kéri, és azt, hogy az EU a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón járuljon hozzá Ukrajna tagjelöltségéhez.

Közvetlenül a kancellár ukrajnai útja előtt az orosz állami Gazprom szerdán már másodszor is csökkentette az Északi Áramlat–1 balti-tengeri vezetéken Németországba szállított gáz mennyiségeket. A Gazprom ezt a lépést ismét a javítási munkák elhúzódásával indokolta.

Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter (Zöldek) viszont politikai döntést sejtet a háttérben. A Gazprom már kedden bejelentette a leállást.

Melnik, a Németországba akkreditált ukrán nagykövet fontos jelzésnek nevezte Scholz látogatását Ukrajnában. „Az ukránok azt remélik, hogy a kancellár nem üres kézzel érkezik, hanem egy masszív katonai segélycsomagot hoz a bőröndjében” – mondta a DPA német hírügynökségnek. A lényeg az, hogy Németországnak rövid időn belül sok nehézfegyvert kell szállítania, különösen olyan tüzérségi darabokat, mint a Panzerhaubitze 2000, azaz PzH 2000 önjáró tarackágyú és a Mars II nagy mozgékonyságú rakétavető rendszer.

A látogatás jó ok arra is, hogy feloldják a Leopard 1 fő harckocsik és a Marder páncélosok blokádját. Melnik így folytatta: „A jövőbeli EU-tagság előmozdítása végett az ukránok azt akarják, hogy Scholz kancellár feltételek nélkül jelentse be a tagjelölti státusz megadását”.

Március közepe óta számos állam- és kormányfő utazott Ukrajnába. Kétségtelenül ez a látogatás a legfontosabb: Scholz, Macron és Draghi a három legnépesebb és gazdaságilag legerősebb uniós országot képviselik. Mindhárom állam a G7-hez tartozik, amiben a demokratikus gazdasági hatalmak egyesültek. Jelenleg Németország elnököl ebben a csoportban, Franciaország pedig az EU elnöki tisztét tölti be ebben a félévben.

Zelenszki már hetekkel ezelőtt meghívta Scholzot Kijevbe. A látogatás nehezn jött létre, mert Kijev lemondta Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök utazását. Miután tisztázódott a helyzet, Scholz rámutatott, hogy egy ilyen utazás nem a szimbólumokról, hanem a tartalomról szól; nem fényképezkedni, hanem cselekedni kell – mondta.

Előtte már járt néhány német miniszter Ukrajnában: Annalena Baerbock (külügy-), Svenja Schulze (fejlesztési), legutóbb pedig Karl Lauterbach (egészségügyi) és Cem Özdemir (mezőgazdasági). Kijevbe látogatott Bärbel Bas parlamenti elnök és Friedrich Merz ellenzéki vezető is.