Miután a határok lezárása dominóhatással járt, megint felvirradt az embercsempészeknek. Az Europol úgy becsüli, hogy a tavaly regisztrált 1,1 millió menekült 90 százaléka igénybe vette a bűnözők szolgáltatásait, legalább az út egy részln. Az ár most 1000 euró, ha valaki el akar jutni a görög–macedón határtól Belgrádba. Onnan további 1000–3000 eurót kell fizetni a bécsi fuvarért. Ennél olcsóbb, mindössze 200 euróba kerül a taxi szerb fővárostól a magyar kerítésig. És ha sikerül leküzdeni az akadályt, akkor a magyar taxis 220 euróért viszi el az embereket Bécsbe.
A luxemburgi külügyminiszter óv attól, hogy akárcsak ideiglenesen is, de felfüggesszék a szabad mozgást az unión belül, mert ha mégis megteszik, akkor szerinte soha nem lehet majd visszaállítani a schengeni rendszert – tudósít a Bloomberg. Mint mondta, nem jelent megoldást, ha kizárják Görögországot az övezetből és egyoldalúan visszaállítják a határellenőrzéseket. Asselborn Prágában hangsúlyozta, az uniónak nincs olyan terve, hogy akárcsak átmenetileg, de kirekessze a görögöket Schengenből, mert annak az EU-ban a korlátlan utazás feladása lenne az ára. Ezzel szemben a magyarok, szlovákok, lengyelek és mások azt akarják, hogy Macedónia és a görögök között alakítsák ki az unió új határát, mondván, hogy Athén nem képes ellenőrizni az Égei-tengert.
Európában az a veszély fenyeget, hogy a brit referendum nyomán elharapóznak a népszavazások, ha valamely tagállam nyomást akar gyakorolni az unióra – írja elemzésében a BBC. A magyar lépés máris arra utal a kvóták ügyében, hogy nagy a kísértés a populista vezetők számára, mármint ha olyan közös döntésről van szó, amely népszerűtlen a lakosság körében, ők viszont szeretnék fellendíteni a saját népszerűségüket és új fegyerhez akarnak jutni a szervezeten belül…
Orbán Viktor sokáig megelégedett azzal, hogy retorikai nyilakkal lövöldözzön az EU-ra, de azután a múlt héten lecsapott a kvótára. Magyarország a visegrádi csoport többi államával együtt még mindig monokulturális ország. Sok magyar attól fél, hogy a beáramló idegenek felhigítanák a nemzet kulturális identitását. A kormányfő épp ezért a referendumot nyilvánvalóan bizalmi szavazásnak szánja a saját migránsellenes politikája ügyében…
A német Die Zeit kommentárja szerint a német kancellárnak jó oka van arra, hogy ne fogadja be a Görögországban rekedt menekülteket, jóllehet tavaly Magyarországról még beengedte a migránsokat. Joggal hivatkozik arra, hogy a két helyzet alapvetően eltér egymástól. Orbán Viktor mielőbb meg akart szabadulni a migránsoktól, Ciprasz ellenben megadta magát az unió nyomásának és táborokat, regisztrációs központokat épít – olyanoknak, akiknek semmi esélyük, hogy menedéket kapjanak. Tavaly szeptember óta Merkel fokozatosan rájött: meglehetősen egyedül maradt. Most az európai megoldásért, főként az igazságos elosztásért küzd.
Csakhogy a visegrádi csoport ellenáll, a balkáni országok a határok lezárásával kész tényeket teremtettek, az osztrákok és a franciák ingadoznak. Ha Németország megint egyedül jár el, nem tudja létrehozni a készségesek szövetségét.
További különbség a múlt őszhöz képest, hogy drámai módon megváltozott a német közhangulat. A legfőbb új tényező, hogy a kormányfő átment reálpolitikusba. Elhagyta az érzelmeket, ám igazából csak így lehet legalább valamennyire kézben tartani a válságot. És kizárólag így lehet egyben tartani Európát, valamint társadalmi szempontból Németországot és a többi államot. Az emberség lényeges politikai szempont, Ám a reálpolitika ezen túlmenően különféle érdekekre, így a hatalom megtartására is vonatkozik. Ezt látta be Merkel, ami jelentheti azt, hogy Németország átmenetileg akár lezárja határait, ha kudarcot vall a jövő hétfői uniós csúcs.