A felsőoktatási törvénynek a parlament által az idén elfogadott módosítása megvitatását is napirendre tűzték a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ma megkezdődött, háromnapos rendes közgyűlésén.
A tudós testület a munkaülések előtt ez alkalommal is kitüntető elismerésben részesítette az arra érdemesnek talált kutatókat.
„…Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár –
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;
Változik a világ: gyengül, ami erős,
És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt..”
– idézte a kétszáz éve született Arany Jánost az MTA elnöke, Lovász László (a képen), ezzel is hangsúlyozva, hogy a tudományok művelőinek lépést kell tartaniuk a korral, a fejlődéssel. Tömör ünnepi köszöntőjében utalt arra, hogy az elmúlt évben sem volt mindig könnyű az Akadémia tekintélyét megőrizni, jóllehet, a politikát igyekeztek távol tartani a tudományos tevékenységtől – ami nem jelenti, hogy vissza kívánnák fogni a tagok érdeklődését a politika iránt.
Ezt egyébként ékesen bizonyította, hogy a tervezett 27 napirendi pont mellé többségi szavazással felvették a közönségesen csak CEU-törvénynek mondott parlamenti döntés megvitatását is. Mint emlékezetes, ez a felsőoktatási törvény a külföldi egyetemek magyarországi működését érintő módosításról szól.
Frissítés (2017. 05. 09.) Ennek értelmében a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban a következő határozatot hozták: „„A Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlése javasolja Magyarország kormányának, hogy fogadja el a Magyar Tudományos Akadémia elnökének közvetítési ajánlatát, és tegye lehetővé a CEU további zavartalan működését.”
A több mint háromszáz résztvevő tisztelettel adózott az elhunyt akadémikusok emlékének, majd az idei elismeréseket adta át az MTA elnöke, két alelnök társaságában. Akadémiai Aranyéremben részesült Vizi E. Szilveszter volt elnök, tizenöt tudós – részben egyedül, részben megosztva – kapott Akadémiai Díjat, gazdára talált a Wahrmann Mór-érem és az Arany János Életműdíj, sőt a tudós társaság Akadémiai Újságírói Díjról is döntött, erre Hanula Zsolt kollégánkat (Index) találta méltónak.
A munkaközgyűlés az elnöki beszámolóval kezdődött. Lovász László mindenekelőtt a női és a fiatalabb akadémikusok alacsony számát vetette fel problémaként (az akadémiai tagok átlagéletkora hetven év!), majd a kutatói tevékenység fontosságát emelte ki, mondván, hogy jószerint mindegy, kíváncsiságból vagy megrendelésből kezd vizsgálni egy témát a tudós.
Áttekintette az MTA nemzetközi kapcsolatait, belső problémáit, infrastrukturális fejlesztésének aktualitásait. Nyomatékkal szólt az ifjúság körében kifejtendő tevékenység és az áltudományok elleni harc fontosságáról is. Az MTA elnöke több ízben hangoztatta, hogy az Akadémia programjai nem öncélúak, hanem az ország jövője iránti elkötelezettségből fakadnak. Ő nevezte a tudós társaságot „a nemzet tanácsadójának”, hozzátéve: „Amit mi, kutatók mondunk, arra figyelnek. Szóljunk tehát mindig, amikor szükségesnek látjuk, hogy minél többen meghalljanak minket. Ez nem csak lehetőségünk, hanem kötelességünk is”.
Kedden zárt ülésen választják meg három évre az MTA új tisztségviselőit. Az MTA három fő vezetői posztján nem várható változás, ugyanis elnöknek a tisztséget jelenleg is betöltő Lovász Lászlót, főtitkárnak és főtitkár-helyettesnek pedig a megbízatást ugyancsak három éve elnyert Török Ádámot és Barnabás Beáta Máriát javasolja a jelölőbizottság. Az egyik alelnöki posztra azonban kettős jelölés történt, itt a közgyűlés dönt majd közöttük. A testület a határozatait szavazati, az alapszabály módosításait kétharmados többséggel fogadja el.
(Képek: mta.hu/Szigeti Tamás)