Bár jelenleg a turizmust is a járvány gyötri, a szakemberek nem pihennek; a jövő időszak stratégiáján dolgoznak, egyebek között a fővárost illetően is.

Tavaly november 1-jétől Budapest Brand Nonprofit Zrt. néven működik tovább a főváros hivatalos turisztikai, kulturális és marketing marketing-szervezete. A BVA (Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.) és a BFTK (Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ) összevonásából hozták létre a Budapest Brand Nonprofit Zrt.-t, melynek turizmusfejlesztési és partnerségi részlegvezetőjével, Neustadtl Dániellel (a képen) beszélgettem a főváros turizmusáról.

– A múlt évtizedek során a legkülönfélébb neveken működtek a főváros turisztikai szervezetei, részben eltérő profillal és gazdálkodási formában. Mi indokolta a két szervezet összevonását?

– Tisztán praktikus okokból született meg az a döntés, hogy legyen közös vezetése a feladatkörben szinte azonos két szervezetnek.

– Miből gazdálkodik a Budapest Brand Nonprofit Zrt.?

– Az idén szinte kizárólag fővárosi forrásokból.

– De ezenkívül létezik még a fővárosi önkormányzatnak is a saját turisztikai osztálya?

– Igen, és a kerületeknek is. De nekik más a feladatuk. A mi legfontosabb teendőnk, hogy kialakítsuk a város márka- és turizmus stratégiáját. A Budapest Brand – azaz Budapest-márka – felel a kulturális tartalmak előállításáért és a fesztiválokért, vásárok szervezéséért is. Azon dolgozunk, hogy összekössük a várost alkotó közösségeket, és hogy Magyarország egyik legismertebb márkája egyedi élményeket nyújtson az itt élőknek és az ide látogatóknak.

– A járvány előtti időszakban a város szinte állandóan tele volt külföldi turistákkal, olykor, egyes koncentrált helyszíneken, még az overtourism jelensége is előfordult. (A szerk. megj.: az angol overtourism szó szerinti jelentése túlturizmus vagy túlturistásodás, az a jelenség, amikor egy várost vagy térséget olyannyira elözönlik a turisták, hogy az már rontja a helyi lakosok életminőségét vagy veszélyezteti a természet értékeit.)

– Igen, ezért is szeretnénk, hogy az eddig megszokott, leghíresebb látnivalókon túl újabb vonzó témák, területek válnának a jövőben fővárosi turisztikai célponttá.

– Előzetes telefonos egyeztetésünkkor már hangot adtam azon véleményemnek, amely szerint ehhez azért szükségeltetik a kerületek összefogása is, nem is szólva az egyes kerületekben az ott lakók abbéli szándékáról, hogy szeretnének-e sűrűn látogatott turisztikai célpont lenni…

– Még nem találkoztunk olyan esettel, amikor valamelyik stratégiai javaslatunk valamiféle bárminemű ellenállásba ütközött volna. Ha lesz ilyen, akkor természetesen egyeztetni fogunk az egyes érintett felekkel, hogy megtaláljuk a mindenki számára legjobb közös megoldást. Mi elsősorban segíteni szeretnénk a kerületi önkormányzatoknak, melyekkel jó a kapcsolatunk.

– Ezt örömmel hallom. De beszéljünk inkább a belföldi turistákról, elvégre rájuk is kellene gondolni, főleg a járvány idején. A budapesti szállodák és éttermek többsége azonban áraiban elsősorban a külföldiekre épít…

– Nem hiszem, hogy ez a szolgáltatók többségére igaz lenne. Budapesten az összes vendégkör meg tudja találni azt a szolgáltatót, amelynek árai illenek az anyagi lehetőségeihez. Ettől még számos látnivalót felkereshetnek itt a vidéken élők, amelyekhez nem szükséges a fővárosban eltölteni egy éjszakát, hiszen gyakorlatilag a legtöbb belföldi vendég könnyen haza tud menni vidéki otthonába éjszakára. A fő probléma nem ez, hanem az, hogy eleve Budapest, mint belföldi turisztikai desztináció-célpont, nincs benne a vendégek fejében. Erre okosan-ügyesen rá kell vezetni őket; jó, ha tudják: ennek kis országnak bármely pontja megközelíthető pár órán belül. Egyébként pedig a világ egyetlen fővárosa sem elsősorban helybélieket fogad, sem Berlin, sem Párizs, vagy éppen Prága. De ez Európa legtöbb fővárosára ugyanígy elmondható.

– A Budapest Brand Zrt. átfogó márkakutatásba is kezdett a főváros által meghatározott három fő stratégiai pillért alapul véve: sokszínűség, fenntarthatóság és biztonság – olvasom a honlapjukon. Ezek jól hangzó szlogenek, de mi is a konkrét cél?

– Az, hogy egységes márkastratégiával és közösségteremtéssel – kreatív, hatékony és innovatív projektekkel – sokszínű, fenntartható, hatékony, egyszóval szerethető miliőt teremtsünk, és Budapest a legélhetőbb városok egyike legyen Európában.

–Természetesen ehhez megfelelő partnerek szükségeltetnek. Itt el kell mondanom, hogy mind a szakmai szervezetekkel – Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), Magyar Turisztikai Szövetség, Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) –, a kerületi önkormányzatok turizmusért felelős vezetőivel, illetve a Magyar Turisztikai Ügynökséggel jó a kapcsolatunk, gyakran ülünk le – mostanában persze online – megvitatni közös dolgainkat.

– Éppen a napokban tartott online konzultációt a budapesti turizmusfejlesztési stratégiáról a Budapest Brand Zrt. A szervezet vezérigazgatója, Faix Csaba szerint „az ősznél előbb nem várható a fővárosi turizmus újjáéledése, ugyanakkor már folyik a nyitást bevezető marketingkampányok tervezése – miként a szakma vezető lapja, a turizmus.com cikkírója fogalmazott.

– Az is elhangzott, hogy nem titkolt céljuk az egyeztetéssel: „ötleteket, tudást lopjanak el a szakma meghívott képviselőitől, melyeket majd beépítenek a készülő stratégiába.” A dokumentumban igyekeznek majd „gyakorlatias megközelítést” alkalmazni.

– A fővárosi turizmusfejlesztési stratégia alapvetően 2030-ig szól majd, és összhangban lesz a szintén 2030-ig érvényes nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával, bár Faix Csaba szerint az elsődleges cél a következő öt évre szóló célok meghatározása, illetve ennek részeként egy két évre szóló Covid utáni stratégia megalkotása. Mint tudjuk, a válság különösen érzékenyen érintette a kulturális fesztiválokat és a turisztikai ágazatot.

– Ahhoz, hogy minderről a nagyközönség, vagy éppen a Budapest, mint város iránt érdeklődők tájékozódjanak, szükség van megfelelő kommunikációra. Amikor ennek utánanéztem, elsősorban a következő három online felületre figyeltem fel, bár többnek is témája Budapest. A www.enbudapestem.hu, a www.budapest.hu és a www.budapestinfo.hu tematikája, célcsoportja mennyiben eltérő?

– Az enbudapestem.hu az aktualitásokról ad hírt, színesen, olvasmányosan, a budapestinfo elsősorban a  külföldieknek szól, a budapest.hu a Fővárosi Önkormányzat híreiről, eseményeiről számol be.

– Mekkora büdzséből gazdálkodik a Budapest Brand? Hány belső és külső szakemberre támaszkodhatnak?

– A cég összesen 1300 millió forint önkormányzati támogatást kapott 2021-re. Létszáma hetvenkét személy.