Tavaly 26 ezren haltak meg Európa útjain

A 2014-ihez képest azonban semminemű javulást nem lehetett tapasztalni ezen a területen az unióban. A Bizottság becslései szerint ráadásul 135 ezren szenvedtek tavaly súlyos sérülést közúti balesetekben az EU területén. A súlyos sérüléssel járó, illetve a halálos közúti balesetek miatt a társadalomra háruló költségek (rehabilitáció, gyógyítás, anyagi károk stb.) legalább 100 milliárd euróra rúgnak.

A közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos, Violeta Bulc véleménye: „Egyetlen elveszített emberélet vagy súlyos sérülés is sok. A múlt évtizedekben figyelemre méltó mértékben sikerült csökkenteni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát, de mostanra megtorpant ez a folyamat, ás ez aggodalomra ad okot. Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig Európában a felére csökkenti a közúti balesetek halálos áldozatainak számát, ezért nagyon sok még a tennivaló. Arra biztatom a tagállamokat, hogy mind a szabályok megtartatásában, mind a figyelemfelhívásban növeljék az erőfeszítéseiket. Természetesen ez is pénzbe kerül, de nem akkora teher, mint a személyi sérüléssel vagy halállal végződő közúti balesetek miatt a társadalomra nehezedő, 100 milliárd eurónyi kiadás. A Bizottság érdemben hozzájárul a tagállami erőfeszítésekhez. Az új technológiák és a technológiai újítások egyre meghatározóbbak a közúti közlekedés biztonságának alakulásában. Közép- és hosszú távon például rendkívül ígéretes megoldás lehet az ütközések elkerülésére az „összekapcsolt” és az automatizált gépjárművezetés. Mi, jogalkotók is mindent megteszünk azért, hogy meglegyen a változásokhoz szükséges jogszabályi háttér.”

Tavaly az EU-ban egymillió lakosra vetítve átlagosan 51,5-en haltak meg közúti balesetben. Nagyjából ugyanannyian, mint az ezt megelőző két évben. A stagnálás azt követően állt be, hogy 2012-ben és 2013-ban is számottevő, 8%-os csökkenést sikerült elérni. Ebben több tényezőnek is szerepe lehet: a városokban manapság például egyre nagyobb a találkozási felület a védtelen közlekedők és a motorizált úthasználók között. A 135 ezer súlyos sérült számottevő hányada a Bizottság becslései szerint[1] az úthasználók veszélyeztetett csoportjából (gyalogosok, kerékpárosok stb. közül) került ki. A Bizottság most először tett közzé statisztikai adatokat erre vonatkozóan. A tagállamok elkezdtek összehasonlítható és megbízható adatokkal szolgálni a közúti közlekedési balesetek súlyos sérültjeiről. Megtették tehát az első lépést abba az irányba, hogy európai szintű koncepciót dolgozzanak ki a súlyos sérülésekkel járó balesetek kapcsán.

Az adatok tagországok szerinti bontásából (lásd a lenti táblázatot) kiderül: a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát tekintve igen nagy az eltérés az egyes tagállamok között, bár ennek mértéke évről évre csökken. A közúti közlekedésbiztonság területén hagyományosan jól teljesítő tagállamok nem számoltak be látványos eredményekről, ugyanakkor a sokáig kiemelkedően sok halálesetet bejelentő három tagországban számottevően javult a helyzet.

További erőfeszítésekre van szükség annak az uniós stratégiai célnak az eléréséhez, hogy 2010 és 2020 között a felére csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma. Ebben a tagállamoké a főszerep meg kell tartatni a közlekedési szabályokat, fejlesztendő és karbantartandó a közlekedési infrastruktúra, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampányokat kell szervezni.

Az Európai Bizottság ott lép közbe, ahol ennek az EU egésze szempontjából egyértelmű hozzáadott értéke van: például megteremti a jogalapot a több tagországot érintő közlekedési szabálysértések szankcionálásához, illetve műszaki biztonsági szabványokat határoz meg a közlekedési infrastruktúrára és a járművekre vonatkozóan. A Bizottság ösztönzi és segíti, hogy a tagállamok az adatok, ismeretek, tapasztalatok és bevált gyakorlati módszerek megosztása révén javítsák teljesítményüket.

A múlt évtizedben számos olyan technológiai vívmány keletkezett, amely nagymértékben javított a gépjárművek biztonságán. A gyors ütemben fejlődő innovatív, új technológiákban tetemes potenciál rejlik a közlekedésbiztonság növelésére, különösen, ami a gépjárművek automatizálását és informatikai összekapcsolását illeti. A közlekedés automatizálását és a forgalomirányítás javítását szem előtt tartva, a Bizottság arra törekszik, hogy főtervet dolgozzon ki a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (ITS) – 2016 második felében kezdődő – bevezetésére. Az ilyen rendszerek lényege, hogy módot nyújtanak a gépjárművek közötti, valamint a közúti infrastruktúrákkal folytatott és egymás közötti kétirányú kommunikációra. Lehetővé válnék például, hogy a gépjárművek közvetlenül figyelmeztessék egymást (pl. vészfékezéskor) vagy az infrastruktúra jelzést küldjön a számukra (pl. a jármű útvonalán folyó útépítési, útjavítási munkálatokról).

MEMO/16/864

A Bizottság közúti közlekedésbiztonság területén végzett munkája és uniós közlekedésbiztonsági statisztikák

A közúti halálesetek egymillió lakosra vetített száma

[1] 2014-i adat