Hová tűnt el 200 ezer tonna magyar alma?

Hiába volt a múlt ősszel – az előző évhez képest – kevesebb az elraktározható alma, az idei tavaszra mégis 100 forintra esett vissza a magyar gyümölcs kilónkénti ára. A tárolástechnológiában élen járó Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) kételkedve áll a történtek előtt, hiszen kalkulációja szerint a mintegy 350 ezer tonna tárolókapacitásba tavaly a kedvezőtlen időjárás miatt csak 150 ezer tonna magyar almát tudtak betárolni a gazdák, tehát a tárolók nem lehetnek tele „magyar” almával. Az adatok viszont azt mutatják, hogy tele vannak a tárolók.

Az ULO és Smartfresh technológiát alkalmazó társaság szerint a csökkenő mennyiség elértéktelenedése piaci lehetgetlenség, és a háttérben átláthatlan, zavaros tranzakciók állnak.

Magyarországon 900 ezer tonna almát takarítottak be a gazdák 2014-ben, tavaly mindössze felére esett a terméshozam, amelyből csupán 150 ezer tonna volt tárolásra alkalmas minőségű. A piac örök törvénye: a csökkenő kínálat (mennyiség) emelkedő árakat eredményez, így a termelők joggal számítottak arra, hogy tárolt almáikat jó feltétekkel értékesíthetik majd a tavasszal. 

Várakozásaikkal ellentétben mégis csak veszteséget termeltek és a tavaly tavaszi kilogrammonként 190 forintos nagykereskedelmi árral szemben az idén csaknem a felére, 100 forintra zuhant ár szinte csak a tárolás költségeit fedezi.

„A jelek szerint az alma jelenleg nem a normál piaci trendek szerint változtatja az árát, és 200 ezer tonna, magyarnak mondott gyümölcs, sajnos, nem látható módon legalizálódik a kereskedelemben. Bár az EKR-rendszer nyomon követi a kamionokat, papírok, származási lapok ellenőrzése nélkül mégis ki lehet játszani a folyamatokat. Így lehetséges, hogy a hazai gazdák nem tudnak tervezni, és a külföldi alma magyarként juthat be a hazai értékesítési rendszerbe” – magyarázta el Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

A magyar gazdák érdekeit szem előtt tartó szervezet fontosnak tartja a Magyarországra érkező gyümölcsök piacra jutásának nyomon követését, és nyílt tranzakciókat szorgalmaz, amellyel megelőzhetőek lennének a fentiekhez hasonló, gazdasági károkat okozó visszaélések.