Teljesen elszigetelődött Magyarország az Európai Unión belül – Jean Asselborn interjúja

A magyaroknak kell eldönteniük, mi legyen Orbán és a magyar uniós tagság sorsa – jelentette ki Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki miután meghallotta, hogy Orbán Viktor újabb referendumot jelentett be, azt nyilatkozta, talán a magyar uniós tagságról kellene referendumot tartani. Miért? (A nyitó képen Jean Asselborn (balról a második) a családjával.)

Az önök uniós tagságára vonatkozó referendum-felszólításomat inkább szimbólumnak tekintem. Jelképes felszólításnak. Az európaiak körében tapasztalható és egyre növekvő, önökkel szembeni frusztráció okán. Úgy tekintenek önökre, mint egy olyan autoriter rendszerre, amelyik diszkriminatív politikát folytat. Ezúttal az LMBTQ-közösségeket diszkriminálja. A 2016-i népszavazásra is jól emlékszünk, ami a migrációról szólt, és a kisebbségeket bélyegezte meg, miközben eszközként használta az akkor közelgő választásokhoz.

Tudomásom van arról, hogy sok magyar nem ért egyet Orbánnal és a politikájával. Nem akarom természetesen, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból, azt akarom, hogy állampolgárai uniós állampolgárok maradjanak. Az alapvető jogok elleni nyílt támadást, ami az LMBTQ-közösségeket érte, nemcsak az Európai Bizottság és az Európai Parlament ítélte el, hanem még 18 tagállam is. Eljutott a budapesti kormány arra a pontra, amikor azt kell mondani, na, ebből elég volt. Magyarország elszigetelődött az unión belül, amiről a magyaroknak tudniuk kell, és arról is, hogy kormányuk kockára teszi az ország uniós tagságát.

– Az az érzésem, miniszter úr, kezdeményezése egybemossa az Orbán-kormányt az átlagmagyarral. Nem gondolja?

Nem, világosan fogalmaztam, különbséget teszek a kormány és az emberek között, de a kormány a nemzet része.

– Miért gondolja, hogy jó megoldás lenne arra késztetni az országot, hogy kilépjen az EU-ból?

Tisztában vagyok azzal, hogy a magyarok túlnyomó többsége ragaszkodik a bennmaradáshoz, azonban tudniuk kell, hogy a legmagasabb uniós szinten vetődött fel az ország uniós tagságának a megkérdőjelezése. Méghozzá az Európai Tanács júliusi ülésén. Olyanok hangoztak el, amilyenek még a brexit alkalmával sem. Ahogy most mennek a dolgok, úgy biztos nem folytatható. Az alapokmányban valóban nincs olyan lehetőség, hogy valakit kizárunk, csak az, ha valaki ki akar lépni. Az 50-es cikkely, amit a britek is alkalmaztak. Azonban olyan szintű a magyar jogsértés, amely a 2-es és a 7-es cikkely alkalmazhatóságát felveti. Azaz a magyar kormánynak magyarázatot kell adnia arra, miért sérti meg ezeket a törvényeket. 

– Orbán és miniszterei pedig nem is egyszer kinyilvánították: eszükben sincs távozni.

Akkor viszont tartsák meg a szabályainkat!

Tizenegy éve nem úgy látszik, hogy akarja.

Pontosan, 2010 óta ezt tapasztaljuk.

Önnek is meg kell magyaráznia a szavazóinak otthon, miért tagja még mindig Magyarország az EU-nak?

– Igen, és egyre nehezebb megmagyarázni a szavazóknak, hogy miért járuljanak hozzá Magyarország költségvetéséhez. Az embereket sokkolja most az is, hogy Orbánék miért mossák egybe a homoszexualitást a pedofíliával. A magyaroknak is meg kell érteniük, hogy nemcsak az uniós intézményeknek van elegük a magyar helyzetből, hanem az átlag európai állampolgárnak is. Az, hogy a saját befizetett adóik rossz helyre kerülnek.

De vajon tényleg jobb lenne az Európai Uniónak Magyarország nélkül?

– Nem akarok találgatásokba bocsátkozni.

És nincs is eszköze ilyesmire az uniónak, mert ilyen referendum nincs…

– Így van. Erre az egyetlen lehetséges válasz: a magyaroknak kell kimondani a végső szót.

Nem beszélve arról, hogy milyen lenne az EU is: Európa közepén egy kivált tagországgal!?

– Sokban különbözik az Egyesült Királyságtól, amelyik kilépett. Például, hogy sokkal kisebb ország nála. Nem hinném, hogy jól jönne ki belőle Magyarország. Fájdalmas lépés volt ez Nagy-Britanniának is, látjuk.

Miért nem volt képes Brüsszel kordában tartani Orbánt?

– Szerintem az uniós intézmények nagyon sok lépést tettek ennek irányába. A tanács és a bizottság is mindent elkövetett, hogy megtartassa a jogállami és értékrendbeli elvárásokat az Orbán-kormánnyal. A kötelezettségszegési eljárások és a 7-es cikkely elindítása sem vezetett eredményre. A friss jogállami jelentés megint részletezi a kifogásokat az igazságszolgáltatás, a média, a civilek kormányzati függőségéről és a korrupcióról. Mindent meg kell tennünk azért, hogy ne juthasson forrásokhoz a kormány, ha nem tartja meg a jogállami normákat. Csak 2018-ban 6300 millió eurót kapott Magyarország, ami a magyar gazdaság által megtermelt javaknak csaknem 5 százaléka. Most is 7200 millió euro forog kockán.

Látja jelét annak, hogy Orbán képes változni?

– Orbánt csak a magyar emberek tudják változásra bírni. Ez csak tőlük függ.

Miközben persze itt egy újabb nagy botrány, a Pegasus. Magyarország az egyetlen uniós ország, ahol ezt a kémprogramot bevetették. Mit szól ehhez?

– Igen, a sajtóból értesültem erről, hogy újságírókat, ellenzéki politikusokat, civileket figyeltek meg telefonjuk lehallgatásával. Egyelőre azonban nekem nincs hiteles információm arról, hogy ezt a kémszoftvert használták Magyarországon. Ugyanakkor magam is próbáltam elérni olyan cégeket, amelyek Luxemburgban kapcsolatba kerülhettek az NSO céggel, amelyiktől származik a Pegasus kémszoftver, és értésre adtam, hogy mi nem tűrünk semmilyen személyiségjogi sértést ehhez hasonló műveletek esetében. 

Akkor, ha ez megint jogállami sértés, akkor maga után vonhat újabb kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen?

– A tények ismeretében erről döntenie az Európai Bizottságnak lesz a dolga. Szeretném hozzátenni: nemrég jött ki a Riporterek Határok nélkül sajtószabadság-jelentése, amelyben nagyot zuhant Magyarország. Azért vállaltam ezt az interjút, mert aggódóm amiatt, hogy az emberek többsége nem látja a teljes igazságot, ami az országukban történik. Tudom, az önök rádiója is milyen nehéz helyzetbe került, és úgy gondoltam, szükségük van a támogatásra.

Őszintén köszönjük a támogatását, miniszter úr.