Szív- és érrendszeri-, továbbá vese-, akár daganatos betegségeket is okozhat a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás. Elengedhetetlen az életmódváltás és a szűrővizsgálatok elvégzése, ugyanis a cukorbetegek körében több mint négyszer, a túlsúlyosoknál pedig mintegy 30 százalékkal gyakoribb az onkológiai betegségek kialakulásának kockázata – hangzott el a Magyar Diabetes Társaság XXXII. kongresszusán, ahol a többi között az elhízás témakörét és a megelőzési lehetőségeket járták körül a szakemberek.

Korunk világjárványa: az elhízás

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az elhízás ellen küzdő nemzetközi munkacsoport jó negyedszázaddal ezelőtti jelentésében már olyan súlyos és krónikus betegségként jelölte meg a túlsúlyt, ami egyéni és társadalmi vonatkozásban egyaránt megelőzési és kezelési stratégiákat kíván.

Kialakulásának hátterében állhatnak szociokulturális, környezeti, genetikai, életmódbeli és pszichológiai tényezők is, akár az ember bélrendszerében előforduló mikróbák. A legfrissebb World Obesity Atlas (Elhízás-világatlasz) írta: 2020-ban 1,39 milliárd felnőtt élt túlsúllyal, 2035-ben várhatóan már 1,77 milliárd embert érint majd az obezitás. Hazánk lakossága a túlsúlyosokat és az elhízottakat is figyelembevéve a negyedik helyen szerepel az Európai Unió országai között.

Az elhízás súlyos következményekkel járhat

A túlsúly miatt kialakulhat cukorbetegség, magas vérnyomás, légzőszervi megbetegedés és daganat is.

Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai (elhízástani) és Mozgásterápiás Társaság elnöke a rendezvényen kijelentette:

„Az emberek gyakran csupán esztétikai problémaként tekintenek az elhízásra. A túlsúly azonban olyan krónikus betegségek okozója is lehet, amik akár évekkel rövidebb élettartamot eredményezhetnek. Az elhízás kezelése összetett folyamat, teljes körű gyógyítást kíván. Az orvostudomány diétával, életmódváltással, személyre szabott gyógyszeres kezeléssel és rendszeres szűrűvizsgálatokkal sokat tehet a beteg az életminősége javításáért. A villám-fogyókúrák hatása nem hoz tartós eredményt, a mozgás és a diéta közben is a fokozatosság a legfőbb szabály. A fenntartható testtömeg-csökkenés nőknél átlagosan naponta 1200 kcal, férfiaknál naponta 1500 kcal energiabevitellel érhető el”.

A cukorbetegség szövődményei

Fontos tudnivaló: a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás jócskán megnöveli a szív- és érrendszeri, az idült vesebetegség és a daganatos megbetegedések kockázatát. Egy friss kutatás szerint a hazánkban évente újonnan diagnosztizált 50 ezer 2-es típusú cukorbeteget (akinek szervezete nem képes kellőképpen hasznosítani az inzulint) hasonlítottak össze hétmillió nem cukorbeteggel és 600 ezer, már régebb óta ismert 2-es típusú cukorbeteget ugyancsak hétmillió nem cukorbeteggel. Az eredmények azt mutatják, hogy a daganat megjelenésének kockázata 4,32-szerese, illetve 2,5-szerese volt a cukorbetegek körében. Elsősorban a hasnyálmirigy, a máj és a vese daganatának kockázata volt magasabb 2-es típusú diabétesz esetén.

A nem cukorbetegek között a daganat előfordulása csökkent a múlt években, ám a cukorbetegek körében nem változott.” – hívta fel a figyelmet Wittmann István professzor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke azon a szakmai-társadalmi kerekasztal-beszélgetésen, amelynek a diabétesz, az elhízás és daganatos betegségek álltak a középpontjában. A szakmai eszmecsere végső következtetése: „Az életmódváltást és a szűrővizsgálatokat nem lehet megúszni”.

A cukorbetegség, a túlsúly és a daganat sokrétű, átfogó megelőző kezelést követel. A Magyar Diabetes Társaság szakmai-társadalmi kerekasztal-beszélgetésének célja, hogy teret adjon az érintett szereplők közötti tudásmegosztásnak és párbeszédnek. Az egészségügyi ellátást szervezők, az abban résztvevők és a cukorbetegeket képviselő szervezetek részvételével rendezett szakmai találkozón a már készülő „nemzeti diabétesz-stratégiáról” is szó esett, ami meghatározó lesz az elhízás, a vesebetegség, a kardio-vaszkuláris és a daganatos betegségekben érintettek jövőjének szempontjából.