Trump aligha fog beletörődni a vereségébe – lesznek nagy meglepetések

Nem fogja beismerni Trump a vereségét, nem fogja átadni a Fehér Ház kulcsát a hagyományokhoz illően utódjának, tüntetések lesznek és káosz – ettől tart Thom Brooks, aki a Durham Egyetemen jogot tanít és a politika filozófiájával foglalkozik. (Nyitó kép: kevés olyan szép egyeteme van a világnak, mint a durhami.)

Ha Trump megnyerné a választást, akkor legsürgősebb feladata lesz, hogy kegyelmet adjon hűséges alkalmazottainak, akiknek egy része már vádeljárás alatt van, másik része pedig börtönben ül.

– Meglepte, hogy milyen gyorsan felgyógyult Trump elnök a Covid-19-ből? – kérdem a Durham Egyetem dékánját, Thom Brooksot, aki amerikaiként tanítja a politika filozófiáját és a jogot az Egyesült Királyságban.

Trump engem már nem nagyon tud meglepni. Ami most igazán meglepett – azért hozzá kell tegyem, nem tudtam teljesen közelről követni az eseményeket –, hogy nem tudjuk pontosan, hogyan állt is a Covid-tesztekkel. Amióta nem pozitív, hány tesztje volt egyáltalán, tesztelik-e még most is? Mert Bident – igen. Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy orvosai állandóan ködösítenek.

A másik: elég furcsának találom a megbetegedés idejét és a gyors felépülést. Aki a környezetében megbetegedett, lásd például egyik tanácsadóját, Chris Cristie-t, New Jersey volt kormányzóját, 7 napon át volt intenzíven. Mindenkinek sokkal súlyosabb volt az állapota. És mintha az orvosok is szándékosan hallgattak volna el információkat az elnök állapotáról, konkrét kezeléséről, az egész betegség teljes folyamatáról. Csak részinformációkat csepegtettek a köztudatba. Mind a mai napig nincs ezekre magyarázat.

– Viszont az elnök viselkedése megváltozott, agresszív, sértő és egyre csúnyább hangot üt meg…

Általában nagyon illetlenül beszél az emberekről, amit szinte már meg is szoktunk. Pedig ez durva karakterjegy. Szakmai zsargonnal szólva – politikailag inkorrekt. De ez egyáltalán nem zavarja. Sőt, úgy tűnik föl, hogy legfőbb karakterjegye lett. Így akarja megértetni magát a szavazókkal, tudtukra adni, hogy ő senkinek semmivel sem tartozik. Csak azt adja, mi lényege. Mindig úgy állítja be magát, mint aki nagyon titokzatos, rejtett kapcsolatai vannak, amilyen senki másnak nincs. Direkt nem a mesterkélt politikus benyomását akarja kelteni – az persze más dolog, hogy épp emiatt gyakran nem mond igazat. Modora bejött a szavazóknak. Hál’istennek, csak egy bizonyos kisebbségnek.

–Nagygyűlésein egyre gyakrabban halljuk tőle, hogy könyörög: kisvárosi asszonyok, szeressetek engem, szavazzatok rám! Láthatóan bajban van a fehér középosztálybeli női szavazatok megszerzésével.

Ez így van. Egyrészt mindig úgy könyörög a szavazóinak, illetve akar hatni rájuk, hogy elhiheti velük: ő lesz a győztes. Másrészt azt mondja, hogy a közvélemény-kutatásokban veri ellenfelét. De hát tudjuk, ez nem igaz. Ám ennél sokkal súlyosabb problémák vannak. Azt akarja közben elhitetni a szavazóival, hogy a levélben történő szavazás egyenlő a csalással. Hogy ez a rendszer, úgy ahogy van, alkalmatlan a szavazásra. Sőt, attól tartok, ha szoros lesz az eredmény Biden javára, akkor megismétlődik az, ami a George W. Bush és Al Gore között zajlott Floridában kb. 600 szavazatért – mindent újra kell számolni. A másik súlyos aggályunk, hogy nem adja át a fehér házat a győztesnek. Azt mondja, majd meglátjuk, mi lesz az eredmény. Jó előre figyelmeztetett már mindenkit, hogy nem fogja elismerni a vereségét. Mert fake news, mondja, amit írnak róla az újságok. Igenis, ő vezet a kampányban. Minden bizonnyal törvénysértést követ el, ha nem adja át a Fehér Ház kulcsát Joe Bidennek. Teljesen egyértelmű, hogy veresége esetére készíti már azt a forgatókönyvet, amely alapján be akarja bizonyítani, hogy a levélben szavazást elcsalták, csak a személyesen leadott voksokat tartja legitimnek.

– Ön akkor tüntetésekre, tiltakozásokra is számít?

Igen, abszolút. Sőt, attól tartok, hogy mindkét oldal kimegy az utcára. Az úgynevezett fehérek felsőbbrendűségét hirdető csoportokat, akiket Charlottesville-ben is láttunk, egészen biztosan feltüzeli az elnök, s magukkal, újságírókkal is elhiheti, hogy ekkora csalást nem látott még a világ. De ha mégiscsak Trump győzne valamilyen oknál fogva –, amit ebben a pillanatban nem valószínűsítek, sőt azt mondom, hogy Biden földcsuszamlásszerű győzelmet fog aratni –, de a balközéptől kezdve a szélsőséges balig, vagy éppen a Black Lives Matter mozgalom is kinn lesz az utcán. Noha Biden nem látszik a legideálisabb jelöltnek ezen mozgalmak számára, hisz’ sok kifogást hallunk tőlük a kampányban, de akkor is ki fognak állni mellette, mert Trumpot végképp nem akarják újraválasztani. Tehát ők sem fognak hinni Trump esetleges győzelmében.

– Négy évvel ezelőtt senki sem számított Trump győzelmére. Hiába volt hárommillióval több szavazata Hillary Clintonnak, az elektori szavazatok miatt elveszítette a választást.

Ezt a bizarr jelenséget megkísérlem elmagyarázni. Amikor még csak próbált összerázódni az Egyesült Államok, akkor hihetetlenül nagyok voltak az államok közti különbségek. Tekintve például vallásgyakorlásukat, véleményszabadságukat, fizetőeszközüket, nyelvüket, milíciájukat, törvényhozásukat. Például Connecticut, ahol én születtem, Ohióhoz tartozott. A legnagyobb különbség azonban a rabszolgaság intézményének megítélésében volt. S attól tartottak, hogy a nagy államok, mint például Virginia – ahonnan egyébként George Washington és Thomas Jefferson is származik – előnyt kovácsolnak a sűrű népességéből. Szemben az olyan államokkal, mint mondjuk, a kis Connecticut vagy Maine. S akkor csak a nagy államok szavazatai fogják eldönteni, hogy ki legyen a következő elnök. Ezért találták ki a szavazás kiegyensúlyozására az elektorokat, hogy minden egyes állam úgy érezze, kis lakosságszáma ellenére ugyanolyan súllyal képviseli magát, mint egy nagy állam. A másik gond, hogy hiába választja ki a maga elektorait az adott állam, amikor a választási eredmény ismeretében Washingtonba mennek, hogy leadják szavazatukat, nem kötelesek az adott állam többségi szavazatához igazodni. Erre ugyanis nincs vonatkozó előírás.

– Némi restaurálásra szorul akkor ez az elektori törvény.

De még mennyire! A 18. századtól működik ebben a formában, ráadásul épp az ilyen pontatlanságok miatt tudott a médiában George Bush avval érvelni, hogy neki elég lett volna megnyernie Texast is, mert az épp annyival ér fel, mint Delaware, Vermont… és sorolhatnánk az apró államokat.  Ott tehát épp az összeszámolt szavazatok döntötték el a csatát. Nem beszélve arról, hogy épp emiatt roppant költséges is a kampányolás. Alaszkától Hawaii-ig, a legkülönfélébb időzónák között kell kampányolniuk a jelölteknek, s ezért utazni is muszáj, ami újabb akadály. A kis államok, persze, örülnek ennek, mert legalább személyesen találkozhatnak a jelöltekkel Iowától kezdve Montanáig. Nem lehet csak a szavazatok száma alapján eredményt hirdetni.

– És akkor még itt vannak nekünk a billegő – csatatér – államok. Ön szerint melyek a legfontosabbak a 13 közül?

Szerintem Ohio, Wisconsin és Florida a három legfontosabb. Wisconsinban mindenképpen Bidennek kell nyernie, mert ha ezt az államot nem hozza, akkor a választási éjszaka igencsak izgalmas lesz. Ohio viszont Trumpnak fontos. Nem volt még olyan republikánus elnök, aki ne nyerte volna meg Ohiót. Florida pedig azért fontos, mert nagy a lakosságarány, viszont szerfölött megosztott a szavazóbázisa. Sok az idős ember, aki általában konzervatív. A koronavírus miatt azonban most ők elbizonytalanodtak, hisz’ az idősek közül szedi leginkább áldozatait a Covid-19. S most Trump azt akarja eljátszani, hogy ő igazából floridainak tartja magát, hisz’ Mar O Lagon van a golfklubja és valóban sok időt tölt ott. Azonban őt inkább New York-i üzletemberként könyvelték el. És akkor még nem beszéltünk a rozsdaövezet városairól és államairól, amelyek 2016-ban a győzelmet hozták Trumpnak: kezdve Pennsylvániával, folytatva Michigannal, Illinois-jal.

– Ha Trump nyerne, akkor mit folytatna ön szerint az első négy év elért eredményei ismeretében? Ha bármit is elért?!

Kiváló kérdés, de hozzátenném, túl tudnánk élni még négy év Trump-kormányzást? Azt hiszem, azonkívül, hogy az eddigieknél is csodálatosabbá akarja tenni Amerikát, aligha mond mást. Az is biztos, hogy még több erőszak lesz az utcán. Még több tüntetés. Nem látok semmilyen eredeti ötletet, amivel kampányolna. A Bob Woodward könyvéhez készült felvételen azt hallottuk, hogy nem akart tudatosan nagy jelentőséget tulajdonítani a pandémiának, nehogy pánikot keltsen. Most viszont az lenne a legnagyobb feladata, hogy az emiatt kialakult drámai helyzetet kezelni tudja. S ha ennek ellenére mégis nyerne, nos, arra, nem nagyon tudnék magyarázatot adni. A vakcina elosztásának sikerében is kételkedem, még ha azt ígéri is, hogy a katonaság besegít a folyamatba. Azt viszont biztosnak tartom, ha nyerne, akkor számos barátjának, aki eljárás alatt vagy éppen börtönben van, megkegyelmezne. Nem szeretnék most itt neveket sorolni, de tudjuk, hogy számosan vannak, akik a kampányban követtek el bűnt, akik a választások során és akik már az elnöksége idején is.

– És ha Biden nyer, akkor Trump megy a börtönbe?

Sok spekuláció látott már napvilágot arról, hogy mennyire megalapozottak az ellene felhozott vádak vagy gyanúsítgatások. Nem vagyok napi politikával foglalkozó elemző, de nekem úgy tűnik föl, Washingtonban nem nagyon akarják, illetve senkinek sem áll egyelőre az érdekében, hogy rögtön ledöntsék őt a trónról és barátait, alkalmazottait is börtönbe zárják. Lassú víz, partot mos. Ugyanakkor, ha tényleg elveszítené a választást, akkor fordulhat a kocka, és jöhetnek a perek, büntetések. De az is biztos, hogy nem fogja tétlenül nézni, tüzeli majd a híveit és nagy tüntetéseknek nézünk elébe. Az viszont biztos, hogy törvényt sértett, amikor saját birtokain látta vendégül a külföldi vezetőket Floridában.

– Vagy a washingtoni és New York-i hoteljeiben. Most pedig az derült ki, hogy titkos kínai számlája volt.

Erről még nem sokat tudunk, de azt talán ne is vitassuk, hogy nem áll a törvények felett, ahogy ezt hirdeti magáról. Nem mellesleg Richard Nixon is ezzel takarózott. Talán az igazságügyi minisztériumot is kevésbé kellene instruálni. Valóban nagy hatalom van a kezében, amivel nem kellett volna számos esetben visszaélni. Egyébiránt a külpolitika felé fordulnak második terminusukban az újraválasztott elnökök. Akkor hoznak tető alá olyan békemegállapodást, ami nyomot hagy a történelem lapjain.

– Biden külpolitikája vajon odafigyel-e majd Európára, az unióra?

Biden első dolga az lesz, hogy a külföldi szövetségeseket biztosítsa arról, Amerika visszatért régi, vezető szerepéhez, számíthatnak rá. Megnyugszanak a NATO-ban, új alapokra helyezik az uniós kapcsolatokat. Biden rálép majd azok tyúkszemére, akik igyekeztek Amerika megüresedett helyét elfoglalni a világpolitikában. Az oroszok Szíriában, kínaiak az egyéb nagy nemzetközi szervezetekben. Biden sokkal inkább fog a külpolitikára koncentrálni, mint a belpolitikára, azt feltehetően alelnökére, Kamala Harrisra bízza, aki szerintem hamarabb az elnök helyére fog kerülni, mint azt sokan gondolják.

Nem mellesleg sokkal egyszerűbb lesz a kormányzás is, amennyiben – márpedig megvan rá az esély – a törvényhozás mindkét házában átveszik az irányítást a demokraták – zárta véleményét Thom Brooks, az angliai Durham Egyetem amerikai állampolgárságú tanára.