Trumpnak kedvez a Twitter új gazdája?

(Forrás: www.muosz.hu) Szlovákiában változatlanul él és virul az etnikai diszkrimináció, Brüsszel azonban elfordul, amikor azt tapasztalja, hogy még mindig visszamenőleg földeket sajátítanak ki a Benes-dekrétumokra hivatkozva. Ezt hányja a pozsonyi kormány, illetve a Bizottság szemére Kovács Balázs, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, a magyar kisebbség jogvédelmével foglalkozó Szlovákiai Magyar Kerekasztal munkatársa – olvasható a Politicoban.

Mint megállapítja, a Felvidéken folytatódnak a történelembe gyökerező igazságtalanságok, azaz nemzetiségük alapján polgárokat fosztanak meg emberi jogaiktól. Mutatja ezt a nemzeti földügynökség minap hozott döntése, amelynek értelmében kisebbségiektől elvették a birtokukat. De még rosszabb, hogy ezzel az EU egyáltalán nem törődik, pedig meg kellene védenie a törvény előtti egyenlő bánásmódot.  

Az egymást követő szlovák kormányok nem szavatolták a nyelvhasználat jogát a kisebbségek számára, sem pedig a kulturális hagyományok megőrzését. Inkább a szőnyeg alá söpörték a problémát. A nagyobb pártok a sajtóval együtt természetesnek és megváltoztathatatlannak állították be a nemzetiségek hátrányos helyzetét. De ezzel együtt döbbenetes a földek elkobzása.

Az egész kiindulópontja, hogy a hivatalos Szlovákia nem hajlandó szembenézni az ország történelmének sötét fejezeteivel. Ám ha az Unió szemet huny afölött, hogy egyik tagországában másodrangú állampolgárok lehetnek, akkor írott malaszt marad, amit a befogadásról és az emberi jogokról hirdet. Pont akkor, amikor a levegőben lóg a szabályokra épülő nemzetközi rend. Vagyis Brüsszelnek komolyan kellene vennie a saját elveit, ha meg akarja tartani a polgárok támogatását.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Az újság kiadója úgy látja, hogy a német államfő a jó irányt jelölte ki a nemzet és a világ helyzetéről tartott beszédében. Merthogy Frank-Walter Steinmeier arra intette a német polgárokat, hogy nehéz idők jönnek, de az ország képes lesz jól vizsgázni, ha az emberek kellő ellenálló képességgel vannak felvértezve.

Azaz mint egykor Churchill, gyakorlatilag ő is azt mondta, hogy nem ígérhet mást, csak vért, verítéket és könnyet. Ami gyakorlatilag ellenszelet, szakítópróbát és lemondást jelent, egy olyan korszakban, amikor Putyin miatt korszakváltás következik be. Véget ért az újraegyesítés óta tartó aranykorszak.

Ám nem lett volna méltó tisztségéhez, ha nem plántál reményt a közvéleménybe. De majd meglátjuk, hogy a németek mennyire lesznek hajlandóak a lemondásra, amikor az övet jó pár lyukkal beljebb kell állítani. Idáig ha baj volt, mindig jött Merkel meg az állam és segített. Ezt példát követte idáig a hármas koalíció is, ám nem tud minden gondot kivédeni és nyakló nélkül eladósodni.

Ezért sok függ attól, van-e elegendő polgár, aki hajlandó az áldozatra. Ha igen, akkor az országnak nem kell tartania sem Putyintól, sem Hszitől. Akkor a demokrácia veszi az akadályt. Moszkva ura egy nappal korábban egészen más világnézetet tett ki közszemlére, mint Steinmeier. Az orosz vezető beszéde kísérteties volt.  Úgyhogy a német államfő is csak annyit tudott mondani: Oroszország elbúcsúzhat régi álmaitól.

The Washington Post Amerika jelenleg a kisebbség zsarnoksága – figyelmeztet Fareed Zakaria, a tekintélyes újságíró. Háttérként vázolja, hogy a Képviselőház várhatóan átkerül republikánus ellenőrzés alá a jövő hónapban esedékes időközi választások eredményeként, akkor pedig leáll a kormányzás, viszont beindul egy sor vizsgálat, az igazságügyi tárcától kezdve egészen Biden fiáig. Csaknem bizonyos, hogy feloszlatják a január 6. ügyében nyomozó bizottságot, és még az sem elképzelhetetlen, hogy alkotmányos jogsértési eljárás kezdődik az elnökkel szemben.

A fő ok az, hogy az amerikai politikában az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb jogkörhöz jutott a szélsőség. Az előválasztásokon egy harcos és hangos kisebbség, a jogosultak kb. 20 %-a dönt a sokszor igencsak szélsőséges jelöltekről – nem ritkán a többségi nézet ellenében. Ehhez jön hozzá a szavazó körzetek átrajzolása és az, hogy ezek az emberek általában biztosnak tekinthető kerületekben állnak rajthoz. És ők többnyire olyanok, akik elfogadják Trump vádjait, mármint hogy a demokraták elcsalták a legutóbbi választást.

Pedig közvélemény kutatások bizonyítják, hogy nézetüket a lakosság többsége nem osztja. Ám az ellenzék egyre csak fokozza a retorikát. És a közösségi média tovább fokozza a feszültséget, mert felerősíti a Republikánus Párt legharagosabb hangjait, jóllehet itt még kisebb rétegről van szó, mint azok esetében, akik határoznak az előválasztások kimeneteléről.

Nem véletlen, hogy Németországot és Franciaországot stabil centrista erők irányítják – a populizmus időszakában. A többségi elven alapuló demokráciát választották. Az USÁ-ban és bizonyos fokig a briteknél is viszont a demokrácia immár a kisebbség döntő befolyásával egyenlő, pedig ez a csoport nem reprezentatív, dühös és mind radikálisabb.

Süddeutsche Zeitung Donald Trump akár már holnapután felbukkanhat a twitteren, miután Elon Musk átvette a közösségi portált. A milliárdos ugyanis igen szabados, libertárius nézeteket vall a szólásszabadságról és nála bőven belefér, hogy zöld utat adjon a volt elnöknek, ám ily módon veszélyben van az amerikai demokrácia.

Éppen akkor vásárolta meg az USA legfőbb politikai vitafórumát, amikor minden érintettnek fokozott felelősségtudatot kellene tanúsítania, csakhogy ez semmi jót nem ígér.  Csupán emlékeztetőül: Trump a platform segítségével építette ki mozgalmát, amely azután meghódította a Republikánus Pártot. A puccskísérlet során a twitteren keresztül utasította követőit. Ezek után zárták az oldalról – a demokrácia védelmében.  

Musk azonban haladéktalanul eltörli a tilalmat. Már tegnap ismét nyilvánossághoz jutottak olyanok, akikre idáig tilalom volt érvényben, mert pl. tagadják a járvány létét vagy gyűlölik a meleget. Azt azonban nem tudni, hogy a korábbi elnök előtt mikor nyílik meg ismét a pálya: már az időközi választások előtt, vagy csak azután, hogy bejelenti újabb indulását a Fehér Ház visszaszerzésére. De a biztos, hogy tombolni, sértegetni és hazudni fog.  

A twitter új gazdája idáig nem sok tiszteletet árult el a demokrácia iránt. Kétséges, hogy hajlandó-e ilyen hosszas és összetett folyamattal foglalkozni. De mindenképpen növeli a hőmérsékletet a politikai rendszerben, mert azt várja, hogy az előnyös lesz a cége számára.

The Washington Post Brutális választás előtt állnak a brazilok a választás holnapi, 2. fordulója előtt. Mert vagy megtartják hivatalában Jair Bolsonarót, vagy visszahozzák a korábbi elnököt, Luis Inacio Lula da Silvát, noha egyikük sem képes megoldani a legnagyobb latin-amerikai demokráciát fenyegető bajokat. Csak abban bízhatnak az emberek, hogy a dolgok nem fordulnak még rosszabbra – hangsúlyozza a vezércikk.

Ha a hatalmon lévő államfő veszít és kétségbe vonja az eredményt, az megbéníthatja a gazdaságot, tovább ronthat a társadalom megosztottságán és eleve megrendíti az új kormány helyzetét.

Hogy Bolsonaro ekkora támogatottságot élvez, az megdöbbentő, hiszen elszúrta a járvány kezelését, a betegségbe 700 ezren haltak bele. Ennél rosszabb mérlege csak az Egyesült Államoknak van. De a többi területen is kudarcot kudarcra halmozott. Ideértve, hogy meggyengítette a demokráciát.

Ha újrázni tud, az még inkább felbátorítaná, hogy szakítsa két táborra a társadalmat, folytassa a kulturális háborút és támadja a jogállami intézményeket. Pont akkor, amikor ki kellene húzni a gazdaságot a csávából, ám nem bizonyította, hogy képes rá.

Mégis nyerhet, mert Lula nem jó alternatíva. Nem tudta megnyerni a középosztályokat, kizárólag a szegényeket. Márpedig bárki is nyer, gyorsan véget kell vetnie a kampányszólamoknak és szövetségeseket kell találnia a saját bázisán túl. Hogy sikerül-e, azon Brazília jövője és az egész térség stabilitása múlik.