Donald Trumppal a Fehér Házban és az Európai Unió német gondnokság alá kerülésével egyre nehezebb eladni a dicsőséges kapitalista jövőképet.
Hogy újra hitelessé váljék, fel kell támasztani a legcsodálatosabb képviselőiről kialakult elképzeléseket. „És ha egy új Platón vagy Arisztotelész él a Szilikon-völgyben…” címmel jelent meg a Le Point (2017. augusztus 17.) egyik cikke a „Világ legbefolyásosabb gondolkodói” cikksorozatban, amelyet Elon Musk (a SpaxeX és a Tesla vezére), Sergey Brin (a Google társalapítója), Peter Thiel (a Paypal kitalálója), és persze Mark Zuckerberg (a Facebook létrehozója) fotóival illusztráltak.
Legbefolyásosabb gondolkodóink elmerengenek a törvények szelleméről (adóelkerülés), az önmagában valóról és az önmagáért valóról[i] (az internetezők tömegeinek lehallgatása és személyes adataik fosztogatása), sőt még az etikáról is (spekuláció és kockázati tőke) és a mindezek eredményeként összegereblyézett milliárdokkal megerősödve, szellemi óriásaink arról álmodoznak, hogy a Marsra utaznak, eltörlik a halált, vagy egybeolvasztják az élő szervezetet és a gépet. „A Szilikon-völgy az új Athén” lelkendezik a Le Point.
Ugyanakkor a Le Figaro (augusztus 16–19.) egy új sorozatot indított az „Új utópisták” témára, ahol ugyanazokat a személyeket helyezi a középpontba. Elon Musk – kérdezi az újságíró – „egy neo-messiás, akit a technológiai civilizációnk teremtett?” Marc Zuckerbergről így ír: „Ahogy múlik az idő, Augusztus császár vagy a Habsburgok mintájára, hivatalos portréi már halhatatlannak ábrázolják”.
Új gondolkodók, új utópiák, neo-messiás… és ez még nem minden. Az Egyesült Államokban Trump elnök elnéző reagálása egy antifasiszta tüntető meggyilkolásakor egy új témát dobott fel a médiának. „Charlottesville óta, a cégvezetők váltak az erkölcsi lelkiismeretünkké” – állítja a Vox nevű információs honlap (augusztus 17). Tiltakozásként több cégtulajdonos, aki tanácsadója volt a Fehér Háznak, felmondott. A New York Times (augusztus 19.) ebben szintén az „amerikai vállalkozói szellem erkölcsi öntudatát” látja. „A transzneműek jogai és a bevándorlás témái kapcsán biztosan állíthatjuk, hogy a kulturális harcok kora visszatért. A fehér nacionalisták belendültek” – írja a napilap.
A háborgások között egy váratlan csoport – a cégtulajdonosok – hangja is erőteljesen megszólalt”. Köztük a General Motors vezérigazgató-nője, hasonszőrű társa a Walmartnál és a JPMorgan Bank milliárdos igazgatója, Jamie Dimon is, aki szemrebbenés nélkül állítja: „Az egyenlő bánásmód minden állampolgárral szemben, nemzetünk alapértékét jelenti.”
A Szilikon-völgy új Platónjai szintén „állampolgári” etikában versenyeznek egymással, amikor lezárják a fehér felsőbbrendűség híveinek gyanús felhasználói oldalait. Egészen elképesztő áldozatkészség a Google, a Facebook és a Twitter részéről, hogy lemondtak a hirdetési bevételekről az olyan esetekben, amikor a „Ku Klux Klan”, a „Jew hater” („akik utálják a zsidókat”) vagy a „Nácik” alcsoportok irányába akartak hirdetni. (Recode.net, szeptember 15–16.). Miközben a sajtó babérkoszorút fonogat a homlokuk köré, ezek az iparmágnások a kevésbé iskolázott dolgozóikat félreállítják, a közpénzeket megdézsmálják, és milliárdjaikat számolgatják. A „kulturális harc” tényleg ma is jó üzlet. (Fordította: Morva Judit)
Forrás: Le Monde diplomatique magyar kiadás.