Két évtizedes Csipkerózsika-álom meg a pénzügyi válság után mára a Balaton minden szegletében magához tért az ingatlanpiac. A turizmus is élénkül és egyre színvonalasabb vendéglátóhelyek, szállodák várják a kikapcsolódni vágyókat. Az új ingatlanfejlesztések igyekeznek meghosszabbítani az egyébként hagyományosan rövid nyári idényt, miáltal egész évben jól kihasználhatóak az ingatlanok.
A látványos ingatlanfejlesztések nyomán a Balaton arculata is megváltozik: a nemrég még lesajnált Siófok–Szabadi-Sóstón például óriási apartman-együttesek épültek. Sőt, tavaly, a Balaton-parti települések között ott adták ki a legtöbb, 363 építési engedélyt. Aki évekkel ezelőtt vásárolt errefelé, most örülhet, hogy jó üzletet csinált, mert ma már sokkal drágábban lehetne csak hasonló lakáshoz jutni. A kivitelezési költségek növekedése miatt az átlagos négyzetméterárak már 1 millió forint környékén járnak. A vásárlók zöme többségében befektetésnek tekinti a balatoni ingatlanokat.
Vannak persze, akik eleve oda költöznek, a mind több távmunka-lehetőség is erre csábítja őket, ráadásul autópályán akár Székesfehérvár, akár a főváros rövid idő alatt elérhető. A Balatonnál épített új otthonok már csak nem is hasonlíthatók az egykori nyaralókhoz: liftes házakban összkomfortos lakások, intelligens – távolról, interneten vezérelhető – fűtő-hűtő rendszerekkel, magas energetikai követelményeket teljesítve készülnek, rendszerint tárolóval és önálló parkolóval.
A siófoki fejlesztések igyekeznek kielégíteni a legigényesebbeket is. Állítólag senki sem akar kényelmetlenebb körülmények között pihenni, mint ahogy otthonában tenné, nem kíván fűnyírással, karbantartással foglalkozni, viszont a helyszínre érkezése után néhány perccel már élvezni akarja a szabadságát.
A Balaton parti 43 település adottságai persze nem azonosak, miáltal az ingatlanárai is eltérnek. A négyzetméterenkénti átlagárak 150–500 ezer közöttiek. Természetesen ott is vannak kivételek: a medencés, panorámás luxusingatlanokat százmilliókért kínálják. A Balaton-part legfelkapottabb települései:
Csopak, Lelle, Tihany, Füred, átlagosan félmillió forintot kérnek az ingatlanok négyzetméteréért, akárcsak a fővárosban. Tihany-Várhegyen található az ország egyik legdrágább utcája.
A fonyódi járásban és a marcali járás vízhez közeli területein a legutóbbi esztendőben jó 40 százalékkal drágultak az ingatlanok, miáltal az eddig kevésbé felkapott Keresztúron, Berényben, Szentgyörgyön, és a már eddig is közép árkategóriás Máriafürdőn is látványosan föllendült a piac.
A Balaton-part építési lázban ég: fölújítják, átalakítják, bővítik a régi nyaralókat. Tavaly mintegy 1500 építési engedélyt adtak ki új létesítményekre csak a tóval határos településeken. Siófok után a legtöbbet, 180-at a mind divatosabbá (és drágábbá) váló Fonyódon; Lellén 140-et, Almádiban és Keszthelyen százat-százat.
A fejleszthető területek a Balaton-parton is gyorsan fogynak. Olyannyira, hogy nemrégiben egy 2000 négyzetméteres, vízparti telek egy hónap alatt kelt el 285 millió forintért – miután licitáltak rá a vevők. Kevés ugyanis a jól beépíthető vízparti telek. Ugyancsak mostanában találtak jó áron gazdára olyan nagy értékű panziók és kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó egységek, amelyek még alapos felújításra szorulnak, mielőtt megnyílhatnák a nyaralók előtt. Mindenre megjön a vevő – mondják a helyi ingatlanosok. Az új építésű panorámás társasházi lakások magas ára példaként szolgál a használtak eladói számára. Azok a siófokiak, akik építkezni akarnak, már nem a városukban, hanem a környéken keresnek maguknak ingatlant, ahol ma még ötmillió forint körüli áron találnak közművesített, beépíthető és üres építési telket.