Huszonhat ország, 400 millió ember és 50 ezer km külső határ. A Parlament elítéli a még mindig alkalmazott határellenőrzést a schengeni övezeten belül. Közös fellépéssel el kell érni, hogy a polgárok ismét élvezhessék a schengeni övezet nyújtotta előnyöket. (Illusztráció: global.handelsblatt.com)

Az unió tagállamainak erősíteniük kell a schengeni térség működésébe vetett bizalmat, a tagállamok közötti együttműködést és szolidaritást, fogalmaztak a képviselők szerdán.

A schengeni egyezmény (az aláíró 26 tagállam közti határokon az útlevél -, és mindenfajta egyéb ellenőrzést eltörlő megállapodás) gyakorlati működéséről elsőízben elkészített éves jelentés a jogszabályok végrehajtása során legszembetűnőbb hiányosságokkal, azok kijavításával, és a következő lépésekkel foglalkozik. A Parlament 439 szavazattal, 157 ellenszavazat és 80 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést.

A hiba gyökere: a belső határellenőrzések visszaállítása

A képviselők bírálják a belső határokon ismét bevezetett határellenőrzést, amelyre részben a közös európai menedékügyi rendszer hiányosságai, részben pedig a politikai akarat, a szolidaritás és a felelősségmegosztás hiánya miatt került sor. Több esetben a folyamatosan alkalmazott ellenőrzés nem indokolt és nem is arányos, ezért az állásfoglalás szerint jogszerűtlen. Jelenleg hat ország alkalmaz határellenőrzést más tagállam felé: Franciaország, Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia.

A képviselők a tagállamok közötti fizikai akadályok, például kerítés felállítását is elítélik.

Követendő lépések:

• állandó, ütőképes és hatékony uniós tengeri keresés-mentésre van szükség a további életek elvesztése ellen;

• az uniós tagállamok hatóságainak hatékonyabban kellene információt és statisztikát gyűjteni arról, hogy hogyan bánnak a tagországban nemzeti szinten a határőrizetre szánt forrásokkal és kapacitásokkal;

• a tagállamoknak az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával, humánus és méltányos körülmények biztosítása mellett kell gondoskodniuk a kiutasítási eljárások gyors és hatékony lebonyolításáról;

• a tagállamoknak végre kellene hajtaniuk a másik tagállam által már meghozott kiutasítási határozatot ahelyett, hogy újabb eljárást indítanak, vagy visszaküldik az irreguláris bevándorlót a határozatot elsőként kibocsátó tagállamba;

• a tagállamoknak megfelelő infrastruktúrát, szállást és életkörülményeket kellene biztosítaniuk a menedékkérők számára, különösen a kísérő nélküli kiskorúak, a gyerekekkel érkező családok, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők számára;

• át kellene alakítani a schengeni információs rendszert (SIS), főként a veszélyeztetett vagy eltűnt gyerekekre, a terrorizmussal kapcsolatos információk azonnali, kötelező megosztására más tagállamokkal, és a kiutasítási határozatokkal kapcsolatos kötelező információcserére vonatkozóan.

A képviselők ismét kiemelik, hogy Bulgária és Románia készen áll a Schengenhez való csatlakozásra, és felszólítja a Tanácsot a két ország belépésének jóváhagyására.

A Parlament hangsúlyozza, hogy az Unió az elmúlt pár év során már több lépést tett a schengeni övezet megerősítésére: többek között felállították a közös Európai Határ- és Parti Őrséget, rutinszerű ellenőrzést vezettek be az Unió külső határain belépni vagy távozni kívánó uniós és nem uniós polgárok esetében, és létrehoztak egy új be- és kilépési regisztrációs rendszert.

A SIS brit használata aggályra ad okot

A képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy átmenetileg az Egyesült Királyság is használja a schengeni információs rendszert. Ez különösen a nem uniós tagállam Egyesült Királysággal fennálló kapcsolat szempontjából problémás.

„Schengen a munkavállalók szabad áramlását jelenti. Az európai állampolgárság legfontosabb eleméről van szó. A jelentés első ízben fogalmazza meg az Európai Parlament álláspontját az övezettel kapcsolatban. Sajnos az övezet működéséről alkotott diagnózis nem jó. Vissza kell adnunk a schengeni vívmányokat az európaiaknak. A tagállamoknak határozott üzenetet küldünk: be kell tartaniuk az összes szabályt, nem csak amelyiket akarják,” fogalmazott a jelentésért felelős Carlos Coelho portugál néppárti képviselő.

Háttér

A schengeni egyezmény kétéves felfüggesztése a becslések szerint 25-50 milliárd euróba kerülne a tagállamok számára. A tagországok közötti határellenőrzés maradandó visszaállítása a következő tíz évben 100-230 milliárd eurós költséggel járna.

A Transnational Institute kutatóintézet szerint Európa országaiban eddig több mint 1200 km falat vagy egyéb határzárat építettek, amelyek összköltsége eléri az 500 millió eurót.

Az elfogadott szöveg itt elérhető (2018.5.30.)

A plenáris vita felvételről (2015.5.29.)

EP kutatószolgálat: Mennyibe kerülne, ha nem létezne a schengeni térség

Valóban veszélyben van a belső határok nélküli Európa?

Szabadon hozzáférhető fotó, videó, hanganyag

 

Szigorú szabályok a tisztességtelen import ellen az uniós munkahelyek és ipar védelmére

•	magasabb vám a dömpingárun és a támogatott importon
•	rövidebb időtartamú és átláthatóbb vizsgálat, segítség a kis- és középvállalkozásoknak, szakszervezetek bevonása
•	a szabályozás a szociális és a környezetkárosodást eredményező dömpingre is kiterjed

Az unió jobban meg tudja védeni saját magát a tisztességtelenül olcsó importáru ellen, és hatékonyabban léphet fel az olyan behozatal ellen, amely környezetkárosodást eredményez, illetve szociális dömpingnek minősül: az erről szóló jogszabálytervezetet szerdán támogatta a Parlament.

A magasabb vámtarifák az uniós munkahelyek és vállalatok védelme végett a dömpingárukra vagy államilag támogatott importra szabhatók ki egy 2017 decemberében született informális megállapodás alapján, amelyet ma hagyott jóvá a Parlament.

A megállapodásban szereplő lépések unión kívüli államok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát veszik célba, és kiegészítik a nemrég elfogadott, a gazdasági életbe aktívan beavatkozó Unión kívüli országokra vonatkozó dömpingellenes szabályokat.

Mi az újdonság?

•	Az EU ezentúl magasabb vámtarifát szabhat ki a dömpingelt vagy államilag támogatott importra (ennek módjáról a Háttérben olvashat többet);
•	Az antidömping-vizsgálatok időtartama jelentősen lerövidül;
•	A vámtarifák mértékének megállapítása során figyelembe veszik, hogy mekkora költséggel jár a nemzetközi munkajogi és környezetvédelmi szabályok betartása az uniós vállalatoknak;
•	A kis- és középvállalkozások segítséget kapnak a panasztétel és a vizsgálat közben;
•	A szakszervezeteket bevonják a vizsgálatokba és a kivetendő vám mértékének megállapításába;
•	Az árufelhalmozás elkerülése érdekében az Unióba érkező minden terméket szigorúan nyomon követnek és regisztrálnak a vizsgálat bejelentésétől kezdve annak konkrét indulásáig;
•	A kiskapuk bezárása céljából a többnyire energiatermelésre használt különleges gazdasági övezetekre is vonatkozik a szabályzás.

„A már régóta esedékes felülvizsgálat alkalmassá teszi a kereskedelemvédeli rendszerünket arra, hogy reagálni tudjon a jövő kihívásaira. Zavaros időket élünk, az európai dolgozók és gyártók egyaránt szembesülni kényszerülnek a számtalan formában jelentkező tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat hatásaival. Az európai ipar most megfelelő eszközt kap a munkahelyek megvédésére és a tisztességes kereskedelem biztosítására,” mondta a Nemzetközi kereskedelmi bizottság német szocialista elnöke, Bernd Lange.

„Huszonhárom éve ez az európai kereskedelemvédelmi rendszer legnagyobb reformja. Most garantálhatjuk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök a modern, 21. századi kereskedelmi rendszerben is jól működnek. Az uniónak a szabad és szabályokon alapuló kereskedelem mellett kell kiállnia, és a megreformált rendszer fontos biztosíték lesz arra, hogy az Unió gazdasága nyitott marad,” a témáért felelős svéd néppárti képviselő, Christofer Fjellner.

Következő lépések

Az új jogszabály várhatóan 2018 első felében, az unió hivatalos lapjában való megjelenése után egy nappal lép életbe.

Háttér

Az unió jelenleg modernizálja az 1995-i, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen fellépő kereskedelemvédelmi jogszabályait. A felülvizsgálatra az európai vállalatok, munkavállalók és fogyasztók változó igényei miatt van szükség.

Az új jogszabály szerint az unió magasabb vámtarifát vethet ki a dömpingárukra és az államilag támogatott importra. Ennek eszköze az ún. „alacsonyabb vámtarifa” szabály szigorúbb értelmezése lesz. A szabály korábban lehetővé tette, hogy a hatóságok alacsonyabb vámtarifát szabjanak ki, ha azt elegendőnek ítélik a tisztességtelen import okozta kár orvoslására. A vámtarifák megállapításánál az európai vállalkozások minimum profitcélját is figyelembe veszik. A képviselők arról is gondoskodtak, hogy a Bizottsággal kötött megállapodások aláírása előtt a nem európai exportőr országnak be kell tartania a legalapvetőbb nemzetközi munkavállalási és környezetvédelmi normákat.

A Parlament már 2014 februárjában elfogadta tárgyalási mandátumát, de a Bizottság 2013-ban született javaslata három évig parkolt a Tanácsban.

Az elfogadott szöveg itt elérhető (2018.5.30.)

A plenáris vita felvételről (2018.5.29.)

Sajtóközlemény az informális megállapodás alkalmával (2017.12.5.)

Parlamenti kutatószolgálat: a kereskedelemvédelmi eszközök modernizálása (2018. május, angolul)

Jelentéstevő: Christofer Fjellner (EPP, Svédország)

Videó: A dolgozók és vállalatok védelme a tisztességtelen versennyel szemben