Van terve az EU-nak az Orbán-kormány vétójával szemben

Kitartott szeptemberi álláspontja mellett az Európai Bizottság, amikor úgy döntött: nem elegendőek a 17 reformintézkedés nyomán tett lépések, ezért zárolja a kohéziós alap kétharmadát, és a magyar kormány nem kaphatja meg a még hátralévő öt évre vonatkozó, mintegy 3 000 000 millió forintot, azaz 7500 millió eurót – írja az Euronews. Ez ma még csak javaslat az Európai Tanács pénzügyminiszteri testülete számára, ami december közepe táján tehet pontot az évek óta tartó vitás ügy végére.

A költségvetésért felelős biztos, Johannes Hahn kiemelte: ha nem vezetik be a jogállami feltételrendszert, amihez a pénzek átutalását kötik, akkor nem történnek meg ezek a jó irányba mutató reformlépések. A covid-féle felzárkózási alapok kifizetése elérhető közelségbe került a Bizottság szerint, ami a tervet elméletileg jóváhagyta. Azonban a már ismert 17 reformintézkedés számát 27-re emelve, a magyar kormánynak különféle részletekben kell bizonyítania a tervek megvalósítását. Valdis Dombrovskis bizottsági elnökhelyettes ez alkalomból így fogalmazott: addig nem folyósítunk semmilyen pénzt, amíg nem látjuk az ígért megvalósításokat.

Az Euronews úgy tudja, hogy a pénzügyminiszterek akár december 6-án, az eredeti időpontban is dönthetnek arról, elfogadják-e az Európai Bizottság ajánlását. Azon a napon szavaznak egyébként a globális vállalati minimáladóról, amit eddig blokkolt a magyar kormány, s emiatt sokan Brüsszelben úgy vélik: a kifizetések késlekedése miatt ezzel zsarolja a magyar kormány az Európai Uniót.

Kérdésre válaszolva Hahn biztos jelezte: ha Magyarország nem csatlakoznék az Ukrajnának szánt 18 000 millió eurós hitel felvételi tervéhez, akkor erre az esetre van B-tervük. A finn Petri Sarvamaa (EPP) örömmel nyugtázta, hogy az Európai Bizottság ugyanazt a véleményt mondta ki, amit a múlt héten az európai parlamenti képviselők is. Magyar jogvédő civil szervezetek közös közleményben reagáltak: a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország szerint az Európai Bizottság javaslata méltányos és Magyarország érdekeit szolgálja. Ha ugyanis a testület által a kormány elé támasztott feltételek valóságos és intézményes gátjai lesznek a korrupciónak, és biztosítva lesz az igazságszolgáltatás függetlensége, akkor, és csakis akkor juthat hozzá Magyarország az összes forráshoz.

A német nyelvű lapok is tele vannak ezzel a magyar vonatkozású hírrel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung például azt emeli ki, hogy Magyarország továbbra is kockázat az uniós büdzsére nézve, amire a budapesti kormány visszafogottan reagált. Nyitott a kérdés, miként látják ezt a pénzügyminiszterek, akiknek legkésőbb december 19-ig kell meghozni a döntésüket hazánkról. 

A Balkan Insightban Panyi Szabolcs írta meg, hogy az ukrán–magyar határon elkaptak egy feltételezett orosz kémet, aki egykoron az ukrán belügyminisztériumban dolgozott és aki az ánuszába rejtett adathordozón tárolt – a bűnüldöző szervekről, a katonai hírszerzésről, az Azov-csapat személyi állományáról – gyűjtött adatokat akart átadni a budapesti orosz nagykövetségnek. Az esetről az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat közleményt is kiadott. A leleplezés – a szerző szerint – újabb bizonyítéka annak, hogy Budapest az orosz kémtevékenység regionális központja lett.

A Novije Vedomosztyi és a Gazeta mellett több helyen is foglalkozott az orosz sajtó Szijjártó NATO-szereplésével, miután ismét sikerült felhívnia magára a figyelmet azzal, hogy közölte: a magyar kormány nem járul hozzá a NATO–Ukrajna bizottság hivatalos ülésének a megtartásához. (Ezzel együtt Kuleba ukrán külügyminiszter nem hivatalosan ugyanúgy találkozott az érintettekkel.) Szijjártó hozzátette: a kárpátaljai magyarokat ért jogsérelmek ügyét a háború kezdete óta nem vetette fel, s addig nem is akarja, amíg nem lesz béke a térségben.

Ennek kapcsán az orosz lap felhozza a novemberi incidenst, amikor Munkácson a vár magyar jelképét, a turulmadarat lecserélték az ukrán címerre. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője barbár támadásról beszélt ennek kapcsán. A cikk orosz szerzője összefüggést lát a történtek és aközött, hogy Magyarország az ősszel jelezte, hogy nem támogat további szankciókat Oroszország ellen.  

A Bloombergre hivatkozással központi téma lett az orosz olajra kivetendő uniós ársapka, ami állítólag 60 dollár lesz hordónként; erről a Forbes orosz kiadása is részletesen beszámol. Öt nappal az uniós olajembargó előtt nagy viták közepette még mindig nem sikerült erről megállapodni. Lengyelország és a balti országok például 30 dollárra csökkentenék, Ciprus, Málta a 60-at is túl alacsonynak tartja. A lengyelek és a németek szerint Oroszország 12–20 dollárért termeli ki az olajat és így még a 30 dolláros áron is annyi nyeresége lenne, amiből továbbra is tudja finanszírozni a háborút.

A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu

Frankfurter Allgemeine Zeitung A német diplomácia vezetője úgy foglalt állást Bukarestben, a NATO külügyminiszteri fórumánán, hogy Németország más partnerekkel együtt a Bizottság kezdeményezésének megfelelően kíván eljárni – a jogállami mechanizmusban foglaltak alapján. Annalena Baerbock megjegyezte, hogy a jogállamiság az európai demokrácia és az egységes piac gerincét alkotja.

Le Figaro A haladó EP-erők nyomása hatott, noha 10 nappal ezelőtt mind Strasbourgban, mind a Tanácsban kevesen gondolták volna, hogy a Bizottság a végén ennyire határozott lesz. Daniel Freund, a német zöldek törvényhozója azonban ezzel együtt úgy véli, hogy a siker csak viszonylagos. Mert egyfelől történelmi fejlemény a felzárkózási források befagyasztása, ám ez a 7500 millió euró nem több, mint 20%-a annak, amit Magyarország felmarkolhat a 2027-ig érvényes költségvetésből.

The Washington Post/AP Az Európai Néppárt egyik EP-képviselője történelmi pillanatnak nevezte a jogállam védelme szempontjából, hogy a Bizottság kezdeményezte: az EU egyelőre ne fizessen ki ezermilliókat az Orbán-kormánynak. A finn Petri Sarvamaa úgy fogalmazott: ha az Unió nem képes megakadályozni, hogy ezek az alapok ne tűnjenek el kézen-közön magyar földön, akkor nem szabad utalni a forrásokat.

Habár Magyarország azt hajtogatja, hogy a kérdést nem köti össze más témákkal, Brüsszelben sokan tartanak attól a magyar vétófenyegetések láttán, hogy Orbán Viktor megpróbálja megzsarolni a többieket, hogy nyissák meg a pénzcsapot, mind a költségvetésből, mind a járványkeretből.

Ha a felzárkózási források ügyében a Tanács a Bizottság álláspontjára helyezkedik, ez még nem jelenti azt, hogy Budapest azonnal búcsút inthet a támogatásnak. Bár nem folyamodhat apanázsért infrastrukturális célokra, de ettől még befolynak az előző költségvetésből érkező összegek.

Die Welt Szászország zöldpárti európa-ügyi minisztere úgy látja, hogy a Bizottság erős jelzést küld Magyarország számára a demokrácia kapcsán. Katja Meier kifejtette: aki lábbal tapod a jogállamiságon és módszeresen lenyúlja az uniós pénzeket, az saját hibájából nem támaszthat igényt a szubvenciókra. Hozzátette: a pénzügyminisztereknek el kell fogadniuk Brüsszel javaslatát, már csak azért is, hogy megőrizzék az Unió szavahihetőségét.

Die Presse Orbán elszámította magát, miközben Brüsszellel birkózott és ez még sokba kerülhet neki. Mivel vonakodik végrehajtani a reformokat, veszélybe kerül az uniós támogatások nagy része. De hát addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. Harmincnyolcoldalas indoklásában a Bizottság úgy értékeli, hogy az égbekiáltó korrupció és a kliensrendszer ellen kilátásba helyezett lépések nem elegendőek. És egy maró megjegyzés a végéről: a helyzetet csak súlyosbítja a magyar közigazgatásban tapasztalt gyakorlat.

Az egymást követő éves uniós értékelések nem nevezték ugyan néven Orbán Viktort, de rendszeresen szóvá tették, hogy az anyagi visszásságok a politikai hatalom csúcsáig érnek. Időnként ez a családot jelentette, lásd a miniszterelnök vejének üstökösszerű üzleti karrierjét: sorra nyerte el az EU-s pénzekre kiírt pályázatokat.

Egyelőre azonban nem úgy látszik, hogy Orbán beadná a derekát, a reformok ugyanis megroppantanák hatalmának alapját, tehát, hogy a kegyenceknek osztogatja az uniós támogatásokat.

Der Spiegel Egyre szűkül Orbán mozgástere, mert Brüsszel komolyan gondolja, amivel évek óta fenyegetőzött, hogy ti. fagyasszák be a Magyarországnak szánt 13 300 millió eurós apanázst. A kérdés csak az, hogy megbénítja-e a miniszterelnök bosszúból az integrációt. Miközben korrupt rendszer segítségével irányítja az országot, meggyengíti a sajtószabadságot, diktál a kisebbségeknek, ám épp ezért most felvetődött, hogy vonják meg tőle az ezermilliókat.

Csakhogy cseppet sem biztos, hogy így lesz-e, mert félő: ezek után a magyar vezetés ott tesz keresztbe, ahol csak tud. Orbán régóta arról nevezetes, hogy teljesen más területen vétóz. Most pl. gátolja, hogy az EU 18 000 millió euró kölcsönt vegyen fel Ukrajnának és elutasítja a multikra kivetendő egységes minimumadót is. Így akarja kikényszeríteni, hogy megkapja az anyagi mankót. Beleköphet a levesbe az újabb oroszellenes szankciók kapcsán is. Mint ahogy szintén blokkolja a svéd és finn NATO-felvételt.

Ám a Bizottság és több más tagállam is láthatóan megpróbál a szükségből előnyt kovácsolni, vagyis rávenni a politikust, hogy adja fel az ellenállást az említette témákban. Ehhez jól jön, hogy a brüsszeli segítség már a háború előtt a magyar GDP 3,5%-át jelentette. Az államkasszát megviselik a magas energiaárak, az infláció miatt az alapkamat már 17% felett jár, a jegybank így akarja kivédeni a forint bedőlését.

A kérdés az, hogy melyik oldal őrzi meg a végén a hidegvérét. Orbán, aki a gazdaság miatt aggódik, vagy az Európai Unió, amely veszélyben látja saját cselekvőképességét.

Süddeutsche Zeitung Az Európai Bizottság azt követeli, hogy az autoriter Orbán Viktor erősítse meg a jogállamot és gyűrje le a korrupciót, vagyis Brüsszel emeli a tétet a jogállam lebontása ellen vívott harcban, egyben véget akar vetni az elképesztő magyarországi korrupciónak. Ehhez a mézesmadzag és korbács módszerét alkalmazza. Ha bejön, az kemény csapás lenne a magyar vezető számára, hiszen jócskán osztogatott a választási kampányban, ugyanakkor a költségvetés hiánya ez évben várhatóan meghaladja a 6%-ot. Ezért adót kellett emelnie, ráadásul az infláció már túljár a 20%-on.

A rafinált taktikus Orbán újabban fontos döntéseket blokkolt, így a pénzügyminiszterekre drámai összecsapás vár, amikor kimondják a végső szót. Uniós diplomaták azonban bíznak abban, hogy a magyar kormányfő feladja az ellenállást, ha cserében megnyílik számára a koronaalap.

Az idő szorít, mert ha nincs meg a zöld jelzés, akkor Magyarország elveszti a szóban forgó 5600 millió 70%-át. Hogy a végén az lesz, amit a Bizottság szeretne, az nem biztos, de valószínű.

A CSU-s Monika Hohlmeier, az EP Államháztartási Ellenőrző Bizottságának feje egyetért a pénzek befagyasztásával. Azzal érvelt, hogy a magyarországi jogsértés olyan mértékű és súlyos, hogy azt nem lehet néhány hónapon belül, kozmetikai reformokkal orvosolni.

Der Standard Az egész Európai Unió számára hatalmas jelentőségű a vita Orbánnal, aki leplezetlenül uszít az EU ellen. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón a három biztos láthatóan mindent bevetett, hogy világosan, ugyanakkor óvatosan, a lehető legtárgyilagosabban mutassa be a „magyar ügyet”.

Mindenesetre a bizottság elhatározása történelmi. Johannes Hahnt, a költségvetés felelősét ugyanakkor nyilvánvalóan zavarja, hogy Orbán szalámitaktikát alkalmaz és csak apránként hajlandó engedményekre. Az osztrák politikusnak elege van az ígéretekről. Ahogy elmondta: a magyar vezető olyan rendszert épített ki, amelyben szinte minden tőle függ. Ám sokan tartanak attól, hogy a kormányfő árukapcsolást alkalmaz, és megint a döntés halogatását igyekszik elérni. Nagyon úgy tűnik föl, hogy a Bizottság türelme a vége felé jár.  

Euractiv Hahn közölte a sajtóértekezleten: bízik abban, hogy Magyarország feladja elutasító álláspontját Ukrajna anyagi megsegítése kapcsán, de jelezte, hogy a Bizottságnak van B-terve. Részleteket azonban nem árult el. Viszont azt fejtegette, hogy a hitelből a magyar kormánynak csupán 6 millió eurót kellene állnia, és ez annyira csekély összeg, hogy semmi sem indokolja a távolmaradást.

A portál idézi Petri Sarvamaat, aki az EPP nevében azt mondta: a magyar vezetésnek épp elég ideje volt a kért intézkedések bevezetésére, de nem tett meg mindent az aggályok eloszlatására. Így nagyon helyes, hogy a Bizottság a pénzek felfüggesztését kezdeményezi. Azaz Brüsszel ugyanúgy vélekedik, mint az Európai Parlament.

The Guardian Az EU illetékesei úgy gondolják, itt a ritka pillanat, hogy rávegyék Orbánt a reformokra, mivel a magyar gazdaság nagy bajban van. Ennélfogva az ország fokozottan rászorul a támogatásra. Ám ugyanezek a körök egyúttal aggódnak, mert a kormányfő változásokat ígért ugyan, ám közben növeli a hatalom befolyását a bíróságokra, korlátozza a független sajtót és gyengíti a nepotizmus és a korrupció megfékezésére szolgáló intézményes gátakat.

Financial Times Szemtanúk azt közölték, hogy a bukaresti NATO külügyminiszteri értekezleten a magyar delegáció fenntartásait hangoztatta, miután az amerikai diplomácia vezetője azt sürgette, hogy a szervezet szálljon határozottan szembe Kínával. Úgy tudni, hogy a gazdasági összefonódás miatt Németország sem annyira harcias, mint az USA, így a források szerint Blinken vette az adást. Azaz nem kívánt ajtóstul rohanni a házba.

Washingtoni részről ugyanakkor azt jelentették hivatalosan, hogy a tagok mind inkább közös álláspontra jutnak a kérdésben. Az EU is felülvizsgálhatja a véleményét, mert rájön, hogy a szoros pénzügyi szálak folytán Peking diktálhat neki. Antonio Tajani, az olasz külpolitika irányítója úgy nyilatkozott: hiba megengedni, hogy Kína bevásárolhassa magát az európai infrastruktúrába, mert az csak neki jó, a földrésznek nem.

Bloomberg Újabb viszály támadt a lengyel koalíción belül, mivel a keményvonalas igazságügyi miniszter azt sürgeti, hogy a kormány ne engedjen Brüsszelnek a jogállami vitában. Ezáltal azonban veszélybe kerül a többség, miután Zbigniew Ziobro felvetette, hogy akár a szövetségből is kilépnek, ha nem teljesül a követelése. A politikus szerint egyáltalán nem szabad eleget tenni a Bizottság felhívásának az igazságszolgáltatás reformja kapcsán. Azzal vádolta Mateusz Morawiecki miniszterelnököt, hogy az átengedi az EU-nak az ország szuverenitását.

Vagyis ismét a felszínre került a régóta lappangó vita, miután a PiS tett még egy erőfeszítést, hogy hozzájusson a koronaalapból előirányzott 34 500 millió euróhoz. Ám ezt most meglövi a kisebb partner fellépése, pedig a Jog és Igazságosságnak nagyon kell a pénz, hiszen jövőre választások lesznek.

A The Washington Post vezércikkírója úgy látja, hogy a covid alaposan felforgatta Kínát, hiszen 33 év óta először tízezrek lázadtak fel és követelik a járvány miatt elrendelt korlátozások feloldását, miután azok miatt úgy élnek, mintha rabok lennének. Az elején az emberek készek voltak áldozatokra, de mára odalett a kormány iránti bizalom, mivel tovább tart a karantén, viszont nincs élelem és gyógyszer a lezárt övezetekben.

Egyes városokban szögesdróttal vették körül a fertőzött lakótelepeket, az ott élők ellátásáról azonban nem gondoskodtak. Még előtte a „Nagy Testvér” megfigyelő apparátussal gondoskodott arról, hogy legfeljebb helyi ügyekben lehessenek megmozdulások, de azokat gyorsan megoldotta vagy szétverette a rendőrséggel. Ezúttal viszont a 10 halottat követelő urumcsi tűzvész után az esetről készült filmfelvétel szélsebesen elterjedt a közösségi hálón, mielőtt a hatóságok levették volna.

Az eredmény az lett, hogy országszerte megemlékezéseket tartottak az áldozatok tiszteletére, miután mindenki a saját bőrén érzi a ragály miatt bevetetett szigort. De hát az arra is szolgál, hogy Hszi Csin-ping megerősítse a hatalmát. A tüntetéseken azután a részvevők szabadságot követeltek és sürgették az államfő távozását.

A hatalomnak látnia kellett volna, hogy ez lesz belőle. A közmédia mégis úgy tesz, mintha nem volnának demonstrációk. Ugyanakkor nem sok jót ígér a közlemény, amit az illetékes bizottság kiadott, mert abból az derül ki, hogy jön a kemény kéz és nem érdekes, mit szeretnének a tömegek. Ám 3 évtized óta először tízezrek keltek fel a szolidaritás jegyében.