Védett sünök békéje

Az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün szívesen választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul kertrendezés könnyen teljes süncsaládok pusztulását is okozhatja.

Ha növényihulladék-rakással van dolgunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg oda húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása végett érdemes néhány egyszerű óvintézkedést megtartani. Orbán Zoltánnak, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjének tanácsai:

  • első lépésben lehetőleg ne vasvillával essünk neki a rakásnak, hanem a szerszám nyelével, kesztyűs kézzel fentről lefelé haladva előbb forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
  • ez az óvatosság különösen ajánlott a májusi-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
  • lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
  • ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
  • a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból süngarázzsal;
  • ha a lomb- és rőzserakások elbontása nem halasztható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végzőket érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.