Vészforgatókönyvre várnak az EP-képviselők

A közegészségügyi válságra és a hosszú távú uniós költségvetés ebből fakadó késésére való tekintettel a képviselők ismét kérik a 2021-re vonatkozó vészforgatókönyv sürgős beterjesztését.

A költségvetési vészforgatókönyvnek foglalkoznia kell a COVID-19 járvány következményeivel. A képviselők üdvözlik a Bizottság elnökének bejelentését a 2020 utáni büdzsére vonatkozó javaslat frissítéséről, és a jelenleginél hatásosabb terveket várnak. Az uniós költségvetés legyen része a közegészségügyi, gazdasági és szociális válság megoldásának.

A Parlament költségvetési bizottságának elnöke és a képviselőcsoportok koordinátorai hangsúlyozzák: a következő, a 2021–27 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú pénzügyi kerettel (MFF) kapcsolatos munkának folytatódnia kell, és a jelenlegi közegészségügyi válság hosszú távú hatásait is számításba kell vennie. Ezért minden valószínűség szerint csúszik az MFF elfogadása, és arra nem kerül sor időben. Emiatt minden eddiginél sürgősebb, hogy a Bizottság beterjesszen egy költségvetési vészforgatókönyv-javaslatot, amely 2021. január elsején léphetne életbe. A Parlament már 2019 októbere óta vár a vészforgatókönyvre.

A 2021-re vonatkozó vészforgatókönyvnek a koronavírus-járvány közvetlen következményeit is kezelnie kellene, folytatva azt a jó gyakorlatot, amelyet a 2020-i költségvetésben lévő források átirányításával és a meglévő eszközök megerősítésével kezdtek az uniós intézmények.

A képviselők a több éves költségvetéssel kapcsolatban egy március 26-i sajtóközleményben a jelenlegi, 2018 májusából származó javaslat felülvizsgálatát kérték. A képviselők üdvözlik a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a felvetéssel kapcsolatos gyors bejelentését. A Bizottság elnöke múlt szombaton kijelentette: „A Bizottság olyan változtatásokat terjeszt be az MFF-javaslathoz, amelyek számításba veszik a koronavírus-válságot. A javaslatok között szerepel majd egy gazdaságösztönző csomag is, amely szolidaritás és felelősségvállalás révén fenntartja az Unión belüli kohéziót.”

„Szeretnénk, ha a Bizottság a szokásos kereteken kívül gondolkodna, és a 2018. májusi javaslatánál jóval nagyratörőbb költségvetést tenne az asztalra. A javaslat szükség esetén az unió saját bevételi forrásainak reformjára is kiterjedhet avégett, hogy még nagyobb költségvetési mozgásteret biztosíthasson. Minden egyes program esetében fel kell mérni, hogy hogyan járulhat hozzá a gazdasági felépüléshez, a közegészségügyhöz és a válságkezeléshez. Legyen rugalmasabb a büdzsé, és tükrözze az új Bizottság politikai prioritásait: a zöldmegállapodást, a digitalizációt és a geopolitikai célkitűzéseket. Ahogy már a múlt héten is mondtuk: ezek a kihívások nem válnak köddé, sőt, a koronavírus-válság következtében a megoldásuk még sürgetőbbé válhat” – fogalmaztak a képviselők.

„Hadd emlékeztessünk arra, hogy az unió költségvetése részét képezi a közegészségügyi, gazdasági és szociális válságra adandó válasznak: mind nemzeti, mind összeurópai szinten kiegészíti a többi eszközt és kezdeményezést” – tették hozzá.

A költségvetési bizottság már több alkalommal kérte a Bizottságot, hogy terjesszen be a következő évre vonatkozó vészforgatókönyvet. Erre azért van szükség, hogy legyen a kifizetések folyamatosságát garantáló védőháló az uniós programok kedvezményezettjei számára arra az esetre, ha a tagállamoknak nem sikerülne időben megállapodni a 2021–27 között érvényes hosszú távú pénzügyi keretről, és az nem lépne életbe 2021. január 1-jén.

Mivel a jelenleg érvényben lévő hosszú távú költségvetési keret 2020. december 31-én lejár, az uniónak a következő hét évre új költségvetési keretet kell elfogadnia. A Bizottság 2018 májusában terjesztette be a 2021–27 közötti időszakra vonatkozó javaslatát.

Az Európai Parlament 2018 novemberében fogadta el a javaslattal kapcsolatos álláspontját, amelyet 2019 októberében megerősített. A Tanácsnak még nem sikerült megállapodnia álláspontjában. Az MFF-t – azért, hogy  életbe léphessen – a Parlamentnek jóvá kell hagynia.