Egyre nehezebb eligazodni a hírek világában még nekünk, profi tollforgatóknak is, akik egész életünkben azzal foglalkoztunk, hogy elválasszuk az ocsút a búzától. Csak hogy az a bizonyos ocsú, a fake news, az álhírek termelése olyan nagyipari méreteket öltött, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik a hírek világában. Hát még az átlagember, akinek nem kenyere, hogy megbízhatóság szerint rangsorolja a híreket, elgondolkozzék az újságcikkek valóságtartalmán, szétszálazza a tetszetős, de ultraprimitív TikTok- vagy Shorts-videókból, hogy vajon mi állhat a háttérben.

Az átlagember beballag a munkahelyére, a buszon vagy a vonaton végigpörgeti a telefonján a videókat, aztán nekiáll a kollégáival feltermelni a betoncserepet a tetőre vagy bekötni gázt. Csakhogy az a rövidke videóüzenet, amit még reggel látott a buszon ülve beül az agyába, elraktározódik valahol és a megfelelő hívószóra jön csak elő.

Így járhat a világ Donald Trump dél-afrikai házi nácijával, Elon Muskkal is, aki tegnap éppen az orosz propaganda által kreált fake news videót osztogatott lelkesen a saját maga által birtokolt X-en, egyébként az amerikai elnök fiával együtt. A bizonyítottan 100 százalékos hazugságcunami a videón nem kevesebbet állított, mint azt, hogy az amerikai kormány 20 millió dollárt fizetett, hogy Angelina Jolie ellátogasson Ukrajnába, Sean Penn ugyanezért 5 milliót kapott, míg Jean Claude VanDamme-ot mindössze másfél millióra taksálták ugyanezért. A színészek mindezt azonnal cáfolták.

Akkor meg mi ebben a ráció?

Az amerikai kormány számára az, hogy a Trump-szavazók szemében hiteltelenítse azokat az ismert közéleti szereplőket, akik meggyőződésből és a saját pénzükből támogatják az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát. Nem mellesleg indokolja, hogy Trump miért állította le az amerikai segélyszervezet, a USAID által külföldre folyósított támogatásokat.

Az orosz propaganda pedig boldogan tolja Trump szekerét, hiszen Vlagyimir Putyinnak annyira kell minden szélsőséges nyugati megnyilvánulás, mint egy falat kenyér a – hazai felhasználásra szánt – kommunikációban.

Az egyre jobban elszigetelődő orosz elnöknek ugyanis régóta elemi érdeke, hogy Európában és máshol a világon támogassa a különféle szélsőséges csoportok, a náci, az újfasiszta és a többi söpredék működését. A titkos orosz támogatásoktól kezdve az álhírek iparszerű gyártásáig terjed a paletta. Az Európában egyre erősődő szélsőjobb ugyanis meggyengíti a helyi kormányokat, politikai zavarkeltésre maximálisan alkalmas, alááshatja az Európai Unió egységét, csökkentheti az Ukrajnának nyújtott európai politikai és katonai támogatások erejét.

Nem véletlen, hogy itthon alkalmanként orosz diplomaták is felbukkantak a magukat „hagyományőrzőknek” nevező félkatonai vagy a szimplán nyilasnak tekintő szervezetek háza táján. Hol egy kis titkos juttatással, hol egyéb tanácsadással. Ezeket az orosz szálakat valahogy nem göngyölítette fel eddig a magyar kémelhárítás, nem hallottunk arról, hogy bárkit kiutasítottak volna emiatt Budapestről.

És ugyanez igaz Bécsre, Berlinre, Rómára vagy éppen Párizsra is. Moszkvában pedig a putyini propagandagépezet telekürtölheti Oroszországot a „haza anyácskára” leselkedő állítólagos náci veszéllyel. Itt zárul be a kör, ez az értelme az orosz titkosszolgálati manőversorozatnak. Zavarkeltés Nyugaton és ellenségképzés hazai használatra.

Valahogy ismerős a recept, nem igaz?