A legújabb bizonyítékok szerint nem létezik olyan „biztonságos” szint, ami alatt a légszennyezés már nem veszélyes az emberi egészségre. Éppen ezért európai civil szervezetek nyílt levélben sürgetik az egészségügyi és klímavédelmi kérdések szorosabb együtt kezelését. A klímakatasztrófa elleni cselekvés egészségügyi előnyei az új tudományos bizonyítékok ellenére sem elegendően hangsúlyosak az Európai Egészségügyi Unió elképzeléseiben.
Európai civil szervezetek nyílt levelet írtak Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy kifejezzék aggodalmunkat az Európai Egészségügyi Unió (European Health Union) javaslatai, és az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) kezdeményezés zéró szennyezési célkitűzése közötti – különösen a közúti közlekedésben mutatkozó – összetartozás hiánya miatt.
A levelet aláíró Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance / EPHA) és Európai Tüdőgyógyász Társaság (European Respiratory Society) szerint a két európai kezdeményezést sürgősen összhangba kell hozni, elsősorban az Európai Zöld Megállapodás kezdeményezéseinek integrálásával az Európai Egészségügyi Unió által megfogalmazottokba. Ez „zöld pillérként”, segítené az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye részeként létrejött párizsi megállapodásban megfogalmazott klímavédelmi célok elérését, és a pandémiából történő fenntartható felépülést.
Leszögezik, hogy örömmel fogadták azt az európai elhatározást, hogy 2050-re elérjék a nettó nulla károsanyag-kibocsátást, ezzel teljesítve a párizsi egyezményben vállalt kötelezettséget. A klímakrízis okozta egészségügyi hatások (pl. tűzvész, kánikula, aszály, áradás, idegen kórokozók vagy új fertőző betegségek, mint a Covid-19) azonban várható súlyosbodása ellenére, a klímakatasztrófa elleni cselekvés potenciális egészségügyi előnyei még mindig nem kerültek bele az Európai Zöld Megállapodásba. Márpedig az egészségtudománnyal foglalkozók is ezekre az összefüggésekre hívják fel a figyelmet a legújabb publikációkban.
A légszennyezés valójában egy népegészségügyi és éghajlati vészhelyzet. Az elmúlt évtizedben új, szilárd bizonyítékok igazolták a légszennyezettség okozta szélsőséges egészségügyi hatásokat. Az adatok szerint a légszennyezés sokkal károsabb, mint ahogy azt a WHO Globális Levegőminőségi Irányelve (WHO Global Air Quality Guidelines) előre jelezte 2005-ben, ezért az évek óta folyó tudományos felülvizsgálat után az idén várható az új levegőminőségi irányelvek közzététele. Az új bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy nem létezik olyan „biztonságos” légszennyezettségi szint, ami alatt a légszennyezés már nem veszélyes az emberi egészségére!
A Lancet Planetary Health-ben az idén januárban publikált tanulmány fontos adatokat mutatott be a légszennyezés okozta halálozásról. Az ezernél több 1000 európai városban végzett vizsgálatok szerint a légszennyezés által okozott többlet halálozás nagyon eltérő lehet ugyan városonként, de az egyik fő tényező a nitrogén-dioxid (NO2), márpedig ez a mérgező gáz elsősorban a közúti forgalom szennyezéséhez köthető. A halálozás növekedésének másik fő okai a káros kisméretű részecskék, a szálló por.
A publikáció szerint a WHO légszennyezettségi irányelveinek megtartásával évente 51 213 szálló por és további 900 NO2-vel kapcsolatos haláleset megelőzhető lehetne. A légszennyezettség csökkentése a legkisebb mért szennyezési koncentrációra évente 124 729 szálló por okozta, és 79 235 NO2 okozta halált előzhetne meg.
A levegőminőségi szabályozások, a klímakatasztrófa elleni harc és a káros hatások enyhítésének több ágazatot is érintenie kell (pl.: energia, mobilitás, szállítás, mezőgazdaság), a technológiai fejlődés már sokkal kisebb kibocsátás is lehetővé tenne. Európában, például, a zéró károsanyag kibocsátáshoz a közúti szállításból származó károsanyag-kibocsátást azonnal csökkenteni kell.
Az Európai Unió jelenleg is dolgozik azon, hogy a kitűzött zöld célokat el tudja érni. Ilyen a „Fit for 55” terv, az autókra és furgonokra vonatkozó újra gondolt CO2-határértékek, a közúti autókra vonatkozó új kibocsátási normák (EURO 7), és más új stratégiák a zéró kibocsátás és okos és fenntartható mobilitás végett. A tagállamoknak azonban több ösztönzésre van szükségük ahhoz, hogy az Európai Zöld Megállapodáshoz szükséges technológiai változások végbe menjenek. Fontos, hogy a pozitív egészségügyi hatások már önmagunkban igazolják az új, hagyományos meghajtású (benzin, dízel) autók forgalomba helyezésének megszüntetését legkésőbb 2035-ig!
Manapság, a vezetőség és politikai fellépés a hosszú távú egészségügyi előnyök/pozitív változások és Földünk megóvása végett fontosabbak, mint valaha.