Elnöki beszámoló, díjátadás, tudományos előadások és határozathozatalok is szerepelnek a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testületének ma kezdődött tanácskozásán. Az első nap ünnepi ülésén az elnöki köszöntő után Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója tartott előadást. (Az ünnepi ülés teljes felvétele itt érhető el a Magyar Tudományos Akadémia YouTube-csatornáján. A teljes program ide kattintva olvasható.)
Az Akadémiának a nemzet tanácsadójának, a tudománybarát társadalmi szemlélet terjesztésén dolgozó intézménynek a szerepét kell betöltenie, ehhez pedig az eddiginél erőteljesebb köztestületi részvételre van szükség – mondta elnöki köszöntőjében Freund Tamás. (A köszöntőről készült felvétel itt nézhető meg.)
Az elnök az online megtartott tanácskozás résztvevőit köszöntve úgy fogalmazott: nem csupán a világjárvány által ránk kényszerített szabályokhoz kell megmutatnunk alkalmazkodóképességünket, hanem tudományos Akadémiaként, nemzeti Akadémiaként a folyamatosan változó világhoz is.
A tudomány képviselőinek a feladata azonban túlmutat saját alkalmazkodóképességének biztosításán. A tudomány minden eszközével segítenie kell a társadalom valamennyi rétegét abban, hogy képes legyen lépést tartani a drámai változásokkal. El kell tudnia magyarázni az okokat és a lehetséges megoldásokat, mert csak így várható el, hogy a tudomány iránti bizalom erősödésével az egyének is racionális válaszokat adjanak akár olyan korábban nem tapasztalt élethelyzetekben is, mint egy világjárvány.
„Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság” – idézte az MTA elnöke Szent-Györgyi Albertet. Mint mondta, az immár majd két évszázados Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb célja, hogy minél többen vallják magukénak ezt az elvet, és ismerjék, értsék a tudományos világfelfogás lényegét.
Legyenek tisztában a tudományos gondolkodás és módszertan alapelveivel, mert így sokkal kevésbé lesznek fogékonyak a tényeket figyelmen kívül hagyó és a tudományos megalapozottság nélküli, de a tájékozatlan laikus számára jól hangzó áltudományos állításokra. A tudományos megállapításokat igazodási pontként kell elfogadtatni a közvéleménnyel, s ez a tudomány művelőitől várható el leginkább.
Freund Tamás elmondta: elnökként az MTA 2019-ben elfogadott, megújult küldetési nyilatkozatának iránymutatása szerint kíván dolgozni. Ennek sarkalatos pontjai a tudományos tények, elvek és módszerek tisztelete, valamint a nemzet iránti elkötelezettség. A tudomány iránti közbizalom, valamint a társadalmi attitűd erősítésének nagy, de el nem odázható feladatát azonban csak az ehhez szükséges forrásokkal és eszközökkel rendelkező intézmény tudja ellátni.
Széchenyi Akadémiája iránt a bizalom töretlen, a közvélemény-kutatások szerint a leghitelesebb közintézmény. Ugyanakkor látni kell, hogy az MTA helyzete a kutatóintézet-hálózat elcsatolását követően alapjaiban megváltozott. Ebben az új erőtérben azon kell dolgozni, hogy az Akadémia számára legmegfelelőbb szerepkört alakítsák ki. Az MTA-nak a nemzet tanácsadójának, a tudománybarát társadalmi szemlélet terjesztésén dolgozó intézménynek a szerepét kell teljeskörűen betöltenie, ami nem képzelhető el az eddiginél erőteljesebb köztestületi részvétel nélkül.
Freund Tamás szerint különösen fontos a fiatalok megszólítása. Közülük is főleg azoké, akiket felkészültségüknek, érdeklődésüknek köszönhetően vonz a kutatói pálya. Számukra indította el a Középiskolai MTA Alumni Programot. Ennek keretében a mára kutatóvá érett volt diákok segítségével, egykori alma materükhöz fűződő kapcsolatukra építve vinné közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, a felfedező kutatás örömét tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában.
Legalább ilyen fontos azonban, hogy az Akadémia továbbra is megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa legyen a hazai kutatói közösségnek. Ezért a tudományos kiválóságot monitorozó, hitelesítő feladatát a kutatók mellett a kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia. E célból hirdette meg az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére első ízben kiírt pályázatát, amely a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad. A megmérettetés lehetősége a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi tanszékek, intézetek, klinikák előtt is nyitva áll.
Régi hagyomány a Magyar Tudományos Akadémián, hogy legfőbb döntéshozó testületének ülése nem csupán intézményi és személyi kérdésekről vitázik és hoz döntéseket, hanem fórumot ad egy-egy tudományterület kiváló képviselőinek is arra, hogy nyilvános előadás keretében foglalják össze legújabb tudományos eredményeiket.
A közgyűlést megnyitó idei ünnepi ülésen Karikó Katalin látogatott el az Akadémia Dísztermébe. A kutatóbiológus, biokémikus munkájának legfontosabb eredményeiről mára oltottak tízmillióinak vannak egészen konkrét élményei. Arról azonban, hogy honnan indult, és milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus-járvány elleni egyik fontos fegyverünk, az mRNS-vakcina kifejlesztéséig, talán nem tudunk annyit.
A mainzi BioNTech vállalat alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora ünnepi előadását hallgatva végig követhető egy magyar kutató pályája a kezdeti labormunkától a világ tudományos élvonaláig. E szellemi utazáson pedig olykor – a nem szakmabeliek számára – egészen meglepő részleteket tudhatunk meg arról, hogy miként álltak össze a legújabb generációs oltási technológia elemei, és hogy milyen magas szinten zajlott a genetikai kutatás már évtizedekkel az utóbbi évek géntechnológiai forradalma előtt. (z előadásról készült felvétel itt nézhető meg.)
Akadémiai elismerések
A hagyományokhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testületének ünnepi ülésén hirdették ki az Akadémiai Aranyérem, az az Akadémiai Díj, valamint a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj nyertesét.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a 2021. évi Akadémiai Aranyérmet Palkovits Miklósnak, az MTA rendes tagjának, a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézet professor emeritusának adományozta. (A film a kitüntetettről ide kattintva nézhető meg.) A Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat a Magyar Tudományos Akadémia Terence Taónak, a University of California, Los Angeles professzorának ítélte oda Nonlinear Dispersive Equations című könyvéért és nagy hatású matematikai ismeretterjesztő tevékenységéért.
Az MTA 194., rendes közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén nyilvánosságra hozták az akadémiai elismerésekkel kitüntetettek névsorát. Az idén tizenhárom kutató kapta meg az Akadémiai Díjat. Kiderült az is, hogy kinek ítélték oda a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet, az Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a QP Akadémiai Kiválósági Díjat is.
Az MTA 194., rendes közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén nyilvánosságra hozták a kitüntetettek névsorát. Idén tizenhárom kutató kapta meg az Akadémiai Díjat. Kiderült az is, hogy kinek ítélték oda a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet, az Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a QP Akadémiai Kiválósági Díjat is.2021. MÁJUS 3.
Akadémiai Díj
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesíti:
Agyagási Klárát, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szlavisztikai Intézetének egyetemi tanárát a csuvaskutatás alapmunkájává vált, Chuvash Historical Phonetics című, nagyszabású, a Turcologica című neves sorozat 117. köteteként megjelent, 334 oldalas művének elismeréseként;
Dulai Alfréd PhD-t, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának osztályvezetőjét az európai és magyarországi fosszilis gerinctelen – különös tekintettel a Brachiopoda – fauna kutatása terén elért, nemzetközileg is jelentős tudományos eredményeiért, továbbá kiemelkedő tudományos ismeretterjesztő és népszerűsítő tevékenységéért;
Gócza Elent, az MTA doktorát, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet Állatbiotechnológia Tanszékének vezetőjét, tudományos tanácsadót az alkalmazott embriológia és állati őssejtkutatás terén végzett kiemelkedő tudományos munkájáért, valamint a hazai embrionális őssejtkutatás alapjainak megteremtéséért;
Kiss Rita Máriát, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének vezetőjét, egyetemi tanárát, a Biomechatronikai Kooperációs Kutatóközpont igazgatóját kiemelkedő iskolateremtő oktatási, hazai és nemzetközi kutatási tevékenysége, valamint
az orvosi és a műszaki tudományok közötti interdiszciplináris együttműködésben játszott kimagasló szerepe elismeréseként;
Legeza Örsöt, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet Elméleti Szilárdtest-fizikai Osztályának tudományos tanácsadóját, a Lendület Erősen Korrelált Rendszerek Kutatócsoport vezetőjét a sűrűségmátrixos renormálásicsoport-módszernek és az ezt általánosító tenzorfaktorizációs algoritmusoknak a fizika több területén, valamint a kvantumkémiában való alkalmazásában elért, nemzetközileg is kiemelkedő, úttörő munkájáért;
Polgár Csabát, az MTA doktorát, az Országos Onkológiai Intézet megbízott főigazgató főorvosát, a Sugárterápiás Központ központvezető főorvosát nemzetközileg elismert sugárterápiás kutatásaiért, a legkorszerűbb besugárzási eljárások klinikai gyakorlatba való bevezetéséért, valamint kimagasló egyetemi oktatói tevékenységéért;
Sándor Istvánt, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docensét az angolszász trust jogintézményének kialakulása, fejlődése, valamint a vegyes és a kontinentális európai jogrendszerekbe való adaptációja terén végzett kutatásaiért, a trust átvételével és a bizalmi vagyonkezelés vagyonvédelmi jellegével kapcsolatos kérdésköröket, a jogintézmény alkalmazásával és hasznosításával kapcsolatos nemzetközi tendenciákat egyedülálló módon feldolgozó, A vagyonvédelem jogi eszközeinek legújabb nemzetközi tendenciái című munkájáért, amely jelentős gyakorlati haszonnal bír a magyar jogtudomány és törvényhozás számára is;
Tóth Imrét, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológaiai Kar Fizikai Kémiai Tanszékének professor emeritusáta mágneses magrezonancián alapuló képalkotó módszerekben nélkülözhetetlen fémkomplex kontrasztanyagok szintézisében és fizikai-kémiai jellemzésében elért kimagasló eredményeiért, a multinukleáris NMR-módszerek széles körű koordinációs kémiai alkalmazásáért és fejlesztéséért;
a magyar kémiai kutatások nemzetközi elismertségének öregbítéséért; valamint kiemelkedő kutatói, egyetemi oktatói munkájáért, iskolateremtő tevékenységéért és példamutató szakmai közéleti aktivitásáért;
Winkler Istvánt, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Hang- és Beszédészlelési Kutatócsoportjának vezetőjét, tudományos tanácsadóját az észlelés, emlékezet, beszédfejlődés idegrendszeri alapjaival foglalkozó, nemzetközileg is kiemelkedő szintű kutatásaiért, valamint a beszédészlelés alapjául szolgáló hallási folyamatokhoz kötődő munkájáért, amellyel hozzájárult a hallható környezet agykérgi feldolgozásának megértéséhez, és amellyel számos elméleti, kísérleti és alkalmazott területen dolgozó kutatót inspirált.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesíti:
Csuhaj Varjú Erzsébetet, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszékének egyetemi tanárát és
Vaszil Györgyöt, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar Számítógéptudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát a formális nyelvek és automaták, valamint a nem hagyományos, elsősorban a bioinspirált számítások elméletének új módszerekkel, modellekkel, fogalomkörökkel való gazdagításáért, továbbá annak megmutatásáért, hogy a kooperáció és kommunikáció megnövelheti az egyes grammatikatípusok nyelvleíró erejét, még erősen korlátozott méretparaméterek esetében is;
Pál Csabát, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadóját,
a Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység Lendület Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoport vezetőjét és
Papp Balázs PhD-t, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársát,
a Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység Lendület Számítógépes Rendszerbiológiai Csoport vezetőjét számos úttörő kutatási eredményük, több mint 50 közös publikációjuk, valamint a rendszerbiológiai kutatásokat az evolúciós biológiával ötvöző, az antibiotikum-kutatást és a biotechnológiát is támogató új biológiai szemléletmód hazai elterjedésében játszott meghatározó szerepük elismeréseként.
Akadémiai Újságíró Díj
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként Akadémiai Újságírói Díjban részesíti:
Kocsis-M. Brigittát, az M5 televízió Novum című tudományos magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét magas színvonalú, a fiatalokat célzó kommunikációs csatornákon is végzett újságírói és ismeretterjesztői munkája, valamint széles körű és kimagasló közszolgálati tevékenysége elismeréseként;
Kun Zsuzsát,a Klubrádió szerkesztő-riporterét a Klubdélelőtt című kulturális műsor több mint két évtizedes szerkesztéséért, neves hazai tudósok életútjának, szakmai pályafutásának, valamint a különböző tudományterületek eredményeinek bemutatásáért.
KOLLÉGÁINKNAK SZERETETTEL GRATULÁLUNK, JÓ ERŐT, EGÉSZSÉGET KÍVÁNUNK PÉLDÁRA SERKENTŐ MUNKÁJUKHOZ:
az Infovilág szerkesztőségének közössége.
Wahrmann Mór-érem
A Magyar Tudományos Akadémia 2021-ben Wahrmann Mór-érmet adományoz
Zettwitz Sándornak, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető igazgatójának több évtizedes innovatív tevékenységéért, az első magyar ásványgyapotgyártó technológia és gépsor kifejlesztéséért és megvalósításáért, a vércukor-önellenőrzés lehetőségét megteremtő első magyar egyéni vércukormérő készülék kifejlesztéséért, gyártástechnológiájának kidolgozásáért, a projekt irányításáért, az automata vizeletanalizáló rendszer kifejlesztése terén elért eredményeiért, továbbá az innovációs kultúra kialakításáért és kivételesen eredményes vezetői munkásságáért.br />
Arany János-életműdíj
A Magyar Tudományos Akadémia 2021-ben Arany János-életműdíjat adományoz
Deák Istvánnak, az MTA külső tagjának, az amerikai magyar történészek doyenjének a New York-i Columbia Egyetem professzoraként és az egyetem Kelet-közép-európai Intézetének igazgatójaként végzett kiemelkedő munkája, valamint a Szent Korona 1978-as hazahozatalában játszott fontos szerepe elismeréseként.
Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj
A Magyar Tudományos Akadémia a 2020. évi Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat Terence Taónak, a University of California, Los Angeles professzorának ítélte Nonlinear Dispersive Equations című könyvének és nagy hatású matematikai ismeretterjesztő tevékenységének elismeréseként.
A 2020. évi Magyar Tudomány Ünnepén át nem vett díjak
2020-ban a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki
Hegedűs Istvánt, a műszaki tudomány doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének professor emeritusát a vasbeton tartószerkezetek analízise, tervezése és szakértése témakörében kifejtett iskolateremtő munkássága, a doktoranduszi és posztdoktori kutatást támogató, illetve nevelőmunkája, továbbá példamutatóan sikeres kutatói-oktatói életpályája elismeréseként.
2020-ban a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesítette:
Buczolich Zoltánt, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Analízis Tanszékének egyetemi tanárát a valós analízis, az ergodelmélet és a dinamikus rendszerek terén elért, nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményei, hosszú évek óta nyitott problémák megoldása és kiváló oktatási tevékenysége elismeréseként;
Tóthmérész Bélát, a biológiai tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Ökológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport vezetőjét, tudományos tanácsadóját az ökológia teljes spektrumát, a természetvédelmi, botanikai, zoológiai, hidrobiológiai és környezetstatisztikai vonatkozásokat is átfogó, széles körű munkásságáért,
a biodiverzitás szerveződésének, fenntartásának és helyreállításának elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozó kutatásaiért.