(Írta: Nora Lysk (RND/Der Tag) A Moszkva által kierőtetett kelet-ukrajnai ál-népszavazások előtti napon a Kremlből tegnap ismét a már megszokott atomfegyverekkel kapcsolatos retorika hangzott el. Ezúttal Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő volt az, aki Telegram-csatornáján azt írta, hogy a „népszavazások jócskán megerősítik” a szóban forgó területek védelmét. És: ehhez az úgynevezett védelemhez minden fegyvert bevetnének, beleértve a legmodernebb nukleáris fegyvereket is. (A nyitó képen: a választási bizottság egyik tagja Vlagyimir Putyin fényképét akasztja ki egy donyecki szavazóhelyiségben. Kép: IMAGO/SNA)

Ugyanúgy, mint 2014-ben, amikor Moszkva elfoglalta a Krímet, Oroszország ismét manipulálja a világ térképét. A mai naptól kezdődően egyoldalú szavazásokat tartanak Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban az Oroszország által részben megszállt területek sürgősségi alapon történő bekebelezése céljából. A nemzetközi közösség már reagált, és elutasította a Kreml terveit, mivel azok „a nemzetközi jog szerint elfogadhatatlanok”. Természetesen szó sem lehet valódi népszavazásról. A zaporizzsjai régióban például rendőri kísérettel lesznek házlátogatások – írja a Deutsche Welle a Rosszija 24 orosz állami műsorszolgáltató előzetes jelentésére hivatkozással. Oroszország biztonsági okokból nem akarja, hogy a „szavazás” a térség névadó fővárosában történjék. Eközben az ukrán csapatok teljesen átvették az irányítást.

Putyin nyilvánvalóan további eszkalációt provokál a hamis szavazatokkal. És reagál – ahogyan a szerdán bejelentett részleges mozgósítással is tette – az ukrán csapatok sikeres keleti ellentámadására. Moszkva hadserege ugyanis meggyengült, a veszteségek nagyok – írja kollégám, Sven Christian Schulz. Az amerikai Institute for the Study of War elemzése szerint pedig „a népszavazások azt jelzik, hogy a folyamatban lévő ukrán ellentámadás nem kevés döntéshozót pánikba ejt a Kremlben”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-ben felszólította Oroszországot, hogy büntesse meg az országa elleni agressziós háborúért. (© Forrás: Reuters)

A kérdés, amit jelenleg sok megfigyelő megfogalmaz, a következő: Lehet, hogy Putyinnak vége? A következő négy napra meghirdetett látszat-népszavazások és a tartalékosok katonai szolgálatra való behívásának bejelentése az utolsó kísérlet arra, hogy valahogy megfordítsák a helyzetet? A moszkvai és szentpétervári utcai bátor tüntetések képei legalábbis az úgynevezett orosz „különleges művelet” kritikájának új hullámára utalnak, amit egyébként Oroszországban még mindig nem szabad háborúnak nevezni – annak ellenére, hogy százezreket szólítottak fegyverbe.

Katharina Bluhm Kelet-Európa szakértő úgy véli, hogy a tüntetések önmagukban még nem érték el azt a pontot, amely a rendszer bukásához vezethet. „Nagyon is lehetséges, hogy a tüntetések kiterjednek” – mondja a berlini Freie Universität Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének szociológiaprofesszora lapunk Kelet-Európa-szakértőjének, Jan Emendörfernek adott interjújában. „A részleges mozgósítás azonban lehetőséget ad a hatalmon lévőknek arra is, hogy növeljék az elnyomást.”

Steven Geyer vezércikkében megállapítja: „Tény, hogy az orosz elnök továbbra sem keresi az arcát kímélő kilépést abból a vérengzésből, ami Ukrajnán túl saját országának és Európa többi részének is régóta kárt okoz”.

Európa békés részén fölvetődik a kérdés: „Egyetértenek-e az emberek azzal, hogy Ukrajnában Európa szabadságát védik, és ezért valamennyien készek vagyunk áldozatokat hozni?”

Imre Grimm a középosztály új félelméről szóló nagy esszéjében írja le, mit tesz velünk a valóság, amikor hirtelen a havi nettó jövedelem egyharmada már nem elég a lakhatásra, és két jövedelem már kevés egy kis ház fenntartására. „A társadalomkutatók aggodalommal figyelik, hogy az egzisztenciális nehézségektől való félelem úgy kúszik be a középosztályba, mint fagy a fűtetlen házba.”